prcikk: Aki számára izgalmas a testmódosítás | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Aki számára izgalmas a testmódosítás

Vendégszerzőnk interjújából kiderül, miről szól ez a sokakból undort, félelmet, viszolygást és értetlenséget kiváltó szubkultúra.


Zagyvai Gábor piercer-tetováló szerint az önmegismeréshez néha fájdalmat kell vállalnunk. Vallja, hogy nem attól lesz valaki jó művész, hogy mindent megcsinál, ezért volt, amit már ő sem vállalt el. Az extrém beavatkozásokról ismert srác a programozható chip-implantátumban látja a jövőt.

bodymod01

Régen sokat nézegettem Zagyvai Gábor blogját, mert annyi extravagáns különlegességet lehetett rajta látni. Például a hagyományos tetoválásokon és piercingeken kívül készített elf-fület, kígyónyelvet, hegtetoválásokat és intim implantátumokat egyaránt. Nemrég a Tattoo The Sun elnevezésű rendezvényen ismét megnéztem egy vérfagyasztó műsorát, az úgynevezett suspension performance-t. Ez arról szól, hogy egy bátor lányt a testébe helyezett karabinerek segítségével fellógat néhány vékony kötélen. Ekkor döntöttem el, hogy ezzel az emberrel muszáj végre interjút készítenem.

bodymod02

- Milyen hatások nyomán döntöttél úgy, hogy a testmódosítás lesz a te világod, és ebben fogod képezni magadat?

- Az első emlékem a testmódosítással kapcsolatban az, hogy már gyerekként is mindig csodáltam a tetoválásokat. Végtelenül izgalmasnak tartottam minden tetovált embert, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy később én is ilyesmivel fogok foglalkozni. Egy gyerekkori barátom felkérésére készítettem el az első heget, és ez a pillanat mindent megváltoztatott az addigi életemben. Onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy mivel akarok igazán foglalkozni! Ezek után megpróbáltam minden létező forrást felkutatni, hogy képezzem magam. Bár akkoriban ez elég nehéznek bizonyult, de az internet szerencsére kéznél volt.

bodymod03

- Hogyan lehet ilyen speciális munkákra felkészülni: elég a piercinges tapasztalat, vagy sebészi képzés is kell?

- Az ilyen típusú procedúráknál elengedhetetlen a piercinges tapasztalat, azonban ez csak az első lépcső, innentől még rengeteg ismeretre van szüksége annak, aki ilyesmikkel szeretne foglalkozni.

"
Sebészi képzésen nem fogják neked megtanítani, hogyan vágjál ketté egy nyelvet, hiszen az orvosoknak a gyógyítás a feladatuk, ezek a műveletek pedig a test átalakításáról szólnak, radikálisan megváltoztatják azt.

Külföldi művészekkel folyamatosan cserélünk információkat egymás között, tehát a fejlődés vég nélküli, és ez az egyetlen módja annak, hogy valaki a megfelelő ismeretekre tegyen szert. Azonban ez egy viszonylag zárt közösség, senki sem szeretne mások kezébe olyan tudást adni, amit aztán nem megfelelően használnak, hiszen nincs veszélyesebb a tudatlanságon alapuló magabiztosságnál.

bodymod04

- Volt olyan felkérés, amit nem vállaltál?

- Természetesen volt ilyen kérés, nem is egy!

- Morális vagy technikai akadálya volt?

- Volt, ahol technikai problémák voltak (például nem volt olyan eszköz, amely lehetővé tette volna egy USB-dugó beültetését a koponyába), és volt, ahol nem voltam felkészülve az adott procedúrára, és emiatt nem vállaltam be (ilyen az urethal reroute, azaz egy új nyílás létrehozása a húgyhólyag kivezetésére).

"
Fontos megjegyezni, hogy nem attól lesz valaki jó művész, hogy mindent megcsinál, amit a vendég kér, hanem attól, hogy csak azt vállalja be, amit száz százalékosan meg tud csinálni, és ezzel nem tesz kárt a vendégben!bodymod05

- Melyek a legújabb trendek a testmódosításban, miből látunk majd az utcán egyre többet?

- Szerintem a legújabb divat a testmódosításon belül a különböző funkciókkal bíró RFID-chipek fejlődése lesz: ezek a kisméretű chipek már most programozhatóak például ajtónyitásra, bankkártya használatra vagy adattárolásra. Jelenleg olyan fejlesztésen dolgoznak, amely a viselő szervezetéről – mondjuk vérnyomásról vagy testhőmérsékletről – tud majd adatokat küldeni. Ha ezeket az implantátumokat közvetlenül tudnánk csatlakoztatni az idegrendszerünkre, akkor még vadabb dolgokat is létrehozhatnánk… de ez egyelőre még csak fantáziálás. Az emberiség kollektív tudatának állandó fejlődése ezeket a lehetőségeket egyre közelebb hozza.

bodymod06

- Gyakran lépsz fel különféle rendezvényeken a suspension performance-oddal, azaz a fellógatással. A kötözésen és a karabinerek vagy horgok behelyezésén rengeteg múlik, hogy ne váljon veszélyessé a mutatvány. Hogyan kísérletezted ki a megfelelő technikát?

- Általában ezeket a performanszokat a külön erre a célra alapított csapatommal, a BoDySoMával szoktam végezni: Csertő Merci, akit lógatunk, Hidasi Peti a segítőm, aki szintén piercer, valamint Kraak a DJ, aki a zajokat keveri alánk. Természetesen van lehetőség a suspension privát kipróbálására is, akár a szalonomban, akár a természetben. A suspension egy külön ág a testmódosítás (azaz body mod) világában, manapság nagyon jó kapcsolatot ápolok külföldi suspension csapatokkal, akikkel volt szerencsém párszor együtt is dolgozni, így szintén tudok folyamatosan fejlődni. A megtanulása pedig rengeteg számítás, gondolkodás, információgyűjtés árán sikerült, és persze ez a mai napig is tart, hiszen még mindig van néhány póz, amit nem kötöttem.

bodymod07

- Milyen lélektani oldala, üzenete van ennek a műsornak? Hiszen nyilván nem csupán egy látványos freak show-ról van szó…

- Régebben mindig abba a hibába estem, hogy megpróbáltam valami jelentést kerekíteni a műsor mögé: ez sokszor átjött az embereknek, sokszor viszont nem. A jelenben viszont ezeket teljesen kiszedtem az előadásokból, így

"
a jelentés megtalálását a közönségre bízzuk, és egyszerűen csináljuk, amit szeretünk:

Merci lóg, átéli az élményt, amit a suspension ad neki, én pedig mindig megpróbálok valami új pozíciót kreálni, vagy kitalálni egy olyan technikai csavart, amit addig nem csináltam. Ha nagyon szeretnék jelentést adni a dolognak, akkor így fogalmaznám meg:

"
létezik egy olyan út is önmagunk megismeréséhez, amihez fájdalmat kell vállalnunk, és ezzel erősebbé, tudatosabbá és fókuszáltabbá válhatunk!

Az önmagunk felett aratott győzelem (hiszen legyőzzük természetes védelmező reflexeinket, és átengedjük magunkat a rituálénak) a legjobb érzés a világon, hiszen csak ekkor fejlődünk igazán.

- Sokakból undort, félelmet, viszolygást és értetlenséget vált ki, amivel foglalkozol. Mit üzennél nekik, hogy a jövőben másképp ítéljék meg a művészetedet?

- A világon nincs két egyforma ember, ahogyan nincs két egyforma ízlés sem. Mindenkinek más az útja az életben, más célok vezérlik, és ez így van rendjén. Vannak azonban olyan emberek, akik szeretnék megtanulni a testüket – és ezzel együtt a tudatukat is – tökéletesen uralni, vagy csak keresik a létezés nagy kérdéseire a választ. Vannak ezek között az emberek között olyanok, akik ezt a testmódosítás gyakorlásával, testük átformálásával, vagy éppen testük tűrőképességének kitolásával érik el, hiszen számukra ez így természetes.

Mindenkinek a célja, hogy boldog legyen az életben, és a testmódosítás értelme is ez: boldogabbnak lenni a saját bőrünkben! Nem kell tehát megítélni az embert, ha éppen máshogy néz ki, vagy furcsa rituálékat gyakorol: ássunk a dolog mélyére, és rádöbbenünk, hogy a testünk átalakítására való primitív ösztön mindannyiunkban ott bujkál, valakinél mélyebben, valakinél pedig életformaként.

bodymod08

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk