ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Hogyan fogytam le 10 kilót 40 éves kor felett?

Ki így, ki úgy próbálkozik. Többféle diétát, mozgást ki lehet próbálni. A Neverordinary blog szerzőjének a mediterrán diéta jött be, a kérdésre pedig egy válasza van: lassan.
Iványi Orsolya írása a Neverordinary blogon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 26.



"A Neverordinary a 40 feletti nők találkozóhelye, blog, női klub és még sok más. A pasim (most már férjem) kezdte el mondogatni, hogy arról írjál, ami történik veled: 42 évesen elköltöztél (megint) egy új országba, egy emberhez, akit alig ismersz, feladtad az eddigi életed, próbálod megvalósítani az álmaidat, és még öregszel is. Valahogy így jött a képbe, hogy arról kellene írni, hogy igenis 40 felett is van élet! Lehet pasit találni, lehet új karriert építeni és lehet életmódot is váltani. Éljenek a 40 feletti nők!"

Nos, eljutottam arra a pontra, amikor meg kellett állapítanom, hogy ilyen dagadt még soha életemben nem voltam. Ez számszerűleg azt jelentette, hogy 72.6 kg voltam 165 cm-hez. 43 éves voltam. Azt mondják, 40 felett fogyni igazi kihívás.

És hogy miért?

- Lelassul az anyagcsere az öregedéssel.

- Kevesebb kalóriával is beéri a szervezet, de mi még mindig úgy eszünk, mint 20 évesen.

- Az öregedéssel az izomtömeg is csökken, és a helyére zsír kerül, viszont minél több izmunk van, annál hatékonyabb az anyagcserénk. Tehát 40 felett az izomépítés még fontosabb!

- A menopauza kapcsán a hormoningadozás következtében mind a magas, mind az alacsony ösztrogén szint zsírraktározáshoz vezethet.

A lökést két esemény adta meg. Az egyik egy műtét volt februárban, amit egy egyéves kálvária előzött meg, ugyanis több nőgyógyász nem vette észre az endometriozisomat, aztán végre valaki kimondta, hogy mi van, én meg végre megnyugodhattam. Gondoltam, ez jó alkalom lesz, hogy utána új életmódba kezdjek.

A másik esemény örömtelibb volt, szintén februárban döntöttük el, hogy megházasodunk. Júniusban. A műtét után 6 héttel kezdhettem el mozogni, így gyorsan be is iratkoztam egy konditerembe pár faluval arrébb. Tehát kb. 3 hónapom volt lefogyni 10 kilót. Vagyis ezt szerettem volna, de ez nem jött össze. De nem bánom.

Előrebocsátom, hogy ami nekem működött, nem biztos, hogy neked fog. Nem követtem semmilyen útmutatást, kizárólag arra fókuszáltam, hogy nekem jó legyen, szenvedni sem akartam.

Az alábbi étkezési szokások mellett, hetente kb. 3-szor jártam konditerembe, amikor is 2X1 óra kardió és súlyzós edzéseket csináltam. Használtam fehérjeport, és L-Karnitint is.

1. Fogyókúra helyett életmódváltás

Abban biztos voltam, hogy nem fogyókúrázni akarok. A fogyókúra ugye azt jelenti, hogy amikor befejeztük, akkor visszatérünk a régi kerékvágásba, aztán megint elkezdünk zabálni, aztán megint fogyókúrázni, mert visszahíztuk a leadott kilókat. Sajnos, sokan beleesnek ebbe a csapdába, mivel gyors eredményt akarnak, aztán éheznek vagy valami hülye diéta rabjai lesznek. Mivel Olaszországban élek, adott volt, hogy a mediterrán diéta lesz az alap.

2. Mikor kezdjem el?

Most. Azonnal. Nem holnap, hanem ma. Teljesen felesleges várni, meg kifogásokat keresni.

3. Hogyan kezdjem?

Az első lépés megszabadulni minden "rossz" kajától, ami otthon van. Igen, kiüríteni a hűtőt, kamrát. Jellemzően én azért még gyorsan betoltam titokban a maradék Nutellát, nehogy kárba vesszen, ugye... Ez egy kihagyhatatlan lépés, mert így nem fog később elcsábulni az ember.

4. Szabályok

Akkor eszem, amikor éhes vagyok.

Természetesen próbálom tartani a reggeli/ebéd/vacsora szentháromságot, de felkelés után sokszor nem vagyok éhes, és mire éhes leszek, mondjuk már dél van, és akkor inkább már ebédelek. Tehát nem eszem ötször. Ha napi ötször ennék, már egy tehén lennék.

Amikor reggelizem, akkor főleg zabkása fahéjjal, vagy rántotta fehérjéből, vagy egy szelet pirítóson füstölt lazac.

Néha kimarad egy-egy étkezés. Nem azért, mert koplalni akarok, hanem mert a testem nem éhes. Már írtam korábban, hogy nem bántam túl jól a testemmel az elmúlt években, ezért most sokkal jobban figyelek a jelzéseire.

Az adagokat csökkentettem.

Saját magamon kísérletezve rájöttem, hogy egyszerűen nekem kisebb adagokat kell ennem, hogy ne érezzem magam rosszul evés után. Nyilván tudnék enni, vagyis a szemem, de nagyon zavart a puffadás. Ahogy megérzem, hogy elég volt, vagyis ahogy jelez a testem, nem eszem többet.

Nem eszem feldolgozott ételt.

Minden nap egy saláta, legtöbbször ez az ebéd. Kizárólag olívaolajjal, néha valami fehér hússal/tonhallal/füstölt lazaccal, de főleg inkább zöldségek, pl. hagyma, avokádó, paradicsom, uborka, retek, répa. Amit tudok venni a piacon, néha sikerül például egy-egy egzotikusabb salátát venni, mint múltkor radicchio rosa di Verona-t Bolognaban, ami, ahogy a neve is mondja, pink!

Vacsorára főzök. Főzni amúgy nem szeretek, de elég jól tudok. Olyan 10 receptet cirkuláltatok, néha bejön egy újabb, valami meg kiesik, évszaktól is függ.

Most ezek mennek:

- Lazac édesburgonyával (fagyasztott lazac a Lidl-ből). Az édesburgonyát nagyon szeretjük, csipszet is szoktam belőle csinálni.

- Fél pulyka Le Cresuet-ben, zöldséggel. Ez azért is jó, mert a maradékot másnap bele tudom tenni a salátába.

- Piacon vásárolt hal, általában branzino vagy orata, fóliában megsütve sütőben, zöldséggel. A livornoi piacon 8 euroert vettünk a múlt héten 2 branzinot, étteremben 10 eurónál kezdődik egy adag.

- tészta zöldséggel, ez mostanában cukkini. Mostanában inkább teljes kiőrlésű tésztát használok, ebből is akadnak érdekes fajták.

- Vaslapon sütött csirke zöldséggel. Ez lesz ma is, kelbimbóval.

- Karfiolleves répával vagy póréhagyma leves vagy brokkolikrém leves. Nem teszek bele rántást, hanem amikor készen van, egy részét összeturmixolom és azt teszem vissza. A totál krémlevest nem szeretjük.

- Lencsefőzelék, mindig valami izgalmas lencséből. Szintén a livornói piacon izgi lencséket lehet vásárolni.

- Rántotta gombával

- Kagyló

- Babos étel. A mediterrán diéta egyik fontos eleme a bab, külön könyv is született erről, most ezzel kísérletezek. Tegnap fekete babból, karfiolból és árpából csináltam egy mixet, "jó, de nem finom" volt a vélemény, úgyhogy még dolgozom rajta. A zöldséget vagy párolom vagy a sütőben olívaolajjal megöntözve sütöm kicsit, jobban szeretjük, ha ropogós marad a zöldség.

- Kenyér. Mostanában saját magam sütök, főleg fekete kenyeret, egy darab egy kilósat eszünk meg egy hét alatt. Ha például megéhezem, olajjal szoktam elmajszolni egy kis kenyeret. Salátához szoktuk enni a svéd rozsból készült WASA keménykenyeret.

- Tej. Minimálisan használjuk, például zabkásához. Főzéshez egyáltalán nem.

- Krumpli, rizs. Ezeket most hanyagoljuk, én sajnos nagyon szeretem a krumplit, nyersen is, így néha a falat kaparom, de például sült krumplit fél évig nem ettem tavaly egyáltalán.

- Kóla, cukros üdítők. Tiltólista. Imádom a kólát, így ez igazi büntetés, de nem vagyok hülye, így elfogadtam, hogy le kell róla mondanom. Amíg Londonban laktam, egy évig kólát reggeliztem Kinder Buenóval, szóval totál függő voltam, meg is lett az eredménye. Nagy hőségben nyáron, néha megjutalmazom magam egy pohár kólával.

- Édesség, fagyi. Ahogy sokunknak, nekem is ez a gyengém. Az első 3 hónapban voltam a legszigorúbb magammal, de még akkor is engedélyeztem egy kis keserű csokit minden nap. A fagyit szerencsére nem annyira szeretem.

- Alkohol. Nagyon visszafogottan. A tavalyi évben drasztikusan visszavettem az italozásból, érdekes módon, egyszerűen nem jutott eszembe inni. Most ha iszunk, akkor főleg vörösbor. Prosecco vagy pink gin&tonik néha napján.

- Gyümölcs. Sajnos, nem vagyok nagy gyümölcsös, de azért fogyasztok, a gránátalmát és a dinnyét szeretem, a bogyós gyümölcsöket is, télen narancs, mandarin.

- Nassolás. Az aljas csapda, ugye. Mi a magokra álltunk rá, dió, mogyorók, mandula, szigorúan natúr változatban.

- Kávé, tea. Kávét nem iszom, néha koffeinmenteset, ha valaki kávézni hív. Most éppen találtam egy egészen érdekes teát (Lord Nelson), amiben gyömbér, bodza és pepperoncino van, most ezt iszom minden nap.

5. Kísérletezés

Az életmódváltás során az egyik legfontosabb dolog megtalálni azokat az élelmiszereket/zöldségeket/gyümölcsöket, amelyek ízlenek, mert úgy sokkal könnyebb átállni. Egyfolytában kísérletezem, ha látok valami újat a boltban, mint most például a csicsókával (olaszul topinambur) kísérletezem, sokkal kevésbé hizlal, de ugyanolyan mértékben laktat, mint a krumpli.

Ha elmegyünk étterembe vagy vendégségbe, akkor viszont bármit eszünk. Nyilván nem két pofára zabálunk, és nem járunk minden nap, ezt heti alkalomnak mondanám. Három hónap alatt fogytam 6 kilót, ami kevesebb volt, mint amire számítottam, aztán a következő 3 hónapban fogytam 4 kilót, és itt lett igazából látványos a fogyásom.

Persze, még nem értem a végére, és nem azért, mert az ünnepek alatt visszajött 2 kg, hanem, mert az egy dolog, hogy számszerűleg fogyok, hanem mert most jön az alakformálás. Még mindig van hasam, nagyobb, mint amekkorát szeretnék, még mindig nem izmosak a karjaim, és így tovább.

Tapasztalatom szerint, a mozgás kell, de anélkül is le lehet fogyni, a második 3 hónap alatt például nem jártam konditerembe, viszont naponta kétszer sétáltattam a kiskutyát (2x1óra), tehát sokkal azt mondanám, hogy fontosabb, hogy mit eszel, de sporttal nyilván könnyebb/gyorsabb.

6. Miért jó a mediterrán diéta?

Ami nem diéta, hanem életmód. Talán már meséltem arról, hogy 2 éve volt szerencsém elvetődni Campania régióba, közelebbről pedig 2 faluba Pioppi-ba és Acciaroli-ba, azon a környéken kezdődött a mediterrán diéta felfutása.Amúgy Nápoly alatt vagyunk 150 km-re.

Acciaroli 2 dolog miatt lett híres: az egyik, hogy a 2000 lakosából kb. 300 ember 100 éves, 20%-a pedig 110. És természetesen az itt lakók a mediterrán diétát követik.

Pioppi több dolog miatt is érdekes, az egyik, hogy itt élt és kutatott Ancel Keys, amerikai orvos, ő volt az első, aki egészségügyi szempontból méltatta a mediterrán diétát. Ide is költözött Minnesotaból feleségével együtt, mert sokáig akart élni, sikerült is, 100 évesen halt meg, pár hónappal 101. születésnapja előtt.

Felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének a listájára, azaz a világörökség részévé nyilvánították pár éve, Pioppiban meg is találtam a táblát róla.

A mediterrán étrend egy gyűjtőfogalom, több fatája létezik, ahogyan a Földközi-tengernél élő népek kultúrája, hagyományai, szokásai, vallása és életmódja is különböző, de az alapja a növényi eredetű táplálékok, a nagy mennyiségben fogyasztott teljes kiőrlésű gabonatermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az elengedhetetlen olívaolaj. Régóta kutatják a mediterrán diétát, így már bizonyított, hogy jó pár betegség megelőzésében segíthet, ilyen például a demencia, daganatos betegségek, diabetesz.

Hiszem, hogy 40 felett kapunk még egy esélyt, hogy jó nők legyünk. Ugyanis aki elhagyja magát, az elindul a lejtőn. Nem csak azért, mert túlsúlyosan élni lehangoló, hanem mert az egészségünket kockáztatjuk. És miért ne bizonyítanánk be magunknak, hogy igenis meg tudjuk csinálni?

Majdnem 40 éves vagy? Talán már el is múltál? Ha egy olyan társaságra vágysz, ahol korodbeli, okos és jófej nők közösen beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, keresd a Neverordinary csoportot vagy az Instagram oldalt és mindenképp olvasd a blogot is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni” – Dr. Aczél Petra meghökkentő tanácsa a digitális zaj korára
A kommunikációkutató az egó háttérbe szorítását javasolta a hitelesebb élethez a Tudatos döntések adásában. Szerinte a valódi kapcsolódás kulcsa nem az önérvényesítés, hanem a jelenlét megélése.


A digitális zaj korában, amikor a figyelem lett a legértékesebb valuta, felmerül a kérdés: tudunk-e még érdemben beszélgetni, vagy már csak elbeszélünk egymás mellett?

A kommunikáció tétje ma már egzisztenciális: érteni a körülöttünk lévő világot – vagy menthetetlenül eltévedni benne.

Ezt a gondolatot járta körbe dr. Aczél Petra kommunikációkutató, a hazai felsőoktatás több mint harminc éve megkerülhetetlen alakja a Tudatos döntések podcast január végi adásában.

„Ha nem tudunk eligazodni a média világában, ha nem tudunk jól kommunikálni – vagy akár értelmezni azt, ami körülvesz minket –, akkor bizony komoly bajba kerülünk” – szögezte le a szakember a Remind magazin által is feldolgozott adásban.

Szerinte a tudás önmagában kevés; ha nem válik érthetően és hitelesen megoszthatóvá, elveszíti minden társadalmi értelmét.

Ezzel szembesítette azt az elitista nézetet, amely szerint ami közérthető, az szükségképpen felszínes is. A probléma épp az, amikor a tudomány vagy a művészet bezárkózik elefántcsonttornyába.

„Ott állunk egy kiállítótérben, és azt érezzük: ez már nem nekünk szól” – hozott egy hétköznapi példát.

A jelenség a tudomány világában is pusztít, amikor a szakmai óvatosság elnémítja a hiteles hangokat.

A COVID-járvány alatt ez drámaian megmutatkozott: amíg a tudomány óvatoskodott, az áltudomány harsányan és egyszerűen beszélt, betöltve a kommunikációs űrt.

Aczél Petra számára a kommunikáció alapjait a gyermekkori családi közeg teremtette meg, ahol a beszélgetés nem praktikus ügyintézés, hanem a közös gondolkodás terepe volt.

A valódi párbeszéd alapja nem a kimondott szó, hanem a megelőző figyelem és kíváncsiság.

A tudatosságot egyetlen szóban sűríti össze: jelenlét. Vagyis az a képesség, hogy nem spórolunk az odafigyeléssel, és nem vagyunk fél lábbal máshol.

Korunk egyik legnagyobb problémájának azt látja, hogy a tudástársadalom elterelte a fókuszt a részvételről, a fiatal generációk pedig gyakran „nincsenek otthon” a saját korukban, ami súlyos mentális terhekhez vezet.

A kutató leszámolt azzal a modern mítosszal is, hogy a siker kulcsa az extrém leegyszerűsítés.

„Soha nincs általános recept a kommunikációra” – jelentette ki határozottan. „Az az állítás, hogy akkor leszel sikeres, ha mindent egy szóba tudsz sűríteni, egyszerűen nem igaz.”

A beszélgetés végén egyetlen, paradox útravalót hagyott a hallgatóknak: „úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni.” Hozzátette: ne vegyük magunkat túl komolyan, és ne az egónk védelme legyen a cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk