ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Figyelem! NINCS védőoltás cukorbetegség ellen!

A világ sok millió cukorbetege reménykedve várja az áttörést, a bulvárhíradókban megszellőztetett 'csodaszerek' azonban könnyen köddé válnak. Így történt a pár napja a hírekbe került diabéteszvakcinával is.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője segít eligazodni a sertészsírról kialakult hitek, tévhitek és tudományos magyarázatok között.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

Van (jó) néhány betegség, amely gyógyítása a legmodernebb gyógyszerekkel és módszerekkel sem lehetséges. Ezek közé tartozik a cukorbetegség is: a betegek állapota javítható, de teljes gyógyulásra jelenleg nincs esély.

A Blikk számolt be a hírről, a cukorbetegség kialakulását megelőző védőoltásról:

Úgy hiszik, hogy a diabétesz elleni vakcina lesz a közeljövő megoldása a betegség kezelésében. Azonban Salvador C. Ramirez, és Lucila Z. Ortega, a program szakértői kihangsúlyozták, az oltóanyag nem gyógyítja meg a betegséget, csak megállítja a káros folyamatokat, illetve egy bizonyos fokig visszafordítja azokat!

Ezek közé tartozik például, hogy a jövőben elkerülhetőek lesznek a cukorbetegség súlyos következményei, mint a végtagok amputációja, vakság vagy veseelégtelenség. Első alkalommal sikerült létrehoznunk egy sós oldatot, amit bármilyen típusú cukorbetegségnél tudunk alkalmazni!” - mondja Ramirez.

Ehhez azonban szükség van egy kezelésre, ami egy évig tart. Ez egy orvosi eljárás, nem pedig csoda! A betegeknek segítségre van szüksége, és együtt kell működniük edzésprogramunkkal, követniük kell bizonyos táplálkozási szokásokat, és a kezeléssel járó feladatokat!”

Kezdjük ott: a hír nem hír, legalábbis abban az értelemben, hogy semmiképpen nem friss. 2015 novemberében jelent meg egy híradás egy mexikói sajtótájékoztatóról, ahol először szellőztették meg Ramirez és társai a "korszakalkotó felfedezést". A mexikói sajtótájékoztató nyomán a Blikkhez hasonló megbízhatóságú healthtipsportal.com közölt egy írást közel egy évvel később (2016 szeptemberében).

Az elképesztően dilettáns módon megírt szövegből az derül ki, hogy Ramirezék 5 cm (!) vért vesznek a betegektől, lehűtik 5 °C-ra, majd ebből 55 mm-t (!) visszainjektálnak. A hűtés során valamilyen sokk éri a vért, amelynek eredményeként a betegség immunometabolizálódik, az oltás hatása pedig 60 napig (vagy egy évig?) tart. Az eljárás neve autokemoterápia, ezzel bármilyen fajta diabétesz kezelhető.

vervetel

Természetesen (sajnos) az immunometabolizáció és az autokemoterápia ebben a formában nettó marhaság, más szóval hatalmas blöff. Az immunometabolizmus egyébként létező fogalom: az immunrendszer sejtjei anyagcserefolyamatainak összességét értik ez alatt, amelyek befolyásolásával az immunrendszer működése is módosítható lehet. Mivel a cukorbetegség egyik típusa (I. típus) az immunrendszer rendellenes működése miatt alakul ki (az immunrendszer elpusztítja az inzulint termelő sejteket), elméletileg az immunometabolizmus befolyásolásával siker érhető el. De - jelen tudásunk szerint - csak elméletileg, ugyanis ha már a betegség kialakult, azaz a sejtek elpusztultak, az immunrendszer további befolyásolása semmilyen előnnyel nem jár. A betegség pedig egészen biztosan nem immunometabolizálódik.

A cukorbetegség másik fő típusa, a II. típusú diabétesz jellemzően idősebb korban, elhízott emberekben alakul ki. Ilyen esetben az inzulintermelés lassan csökken, vagy az is előfordul, hogy a szervezet érzéketlenné válik az egyébként jelen lévő inzulinra. Azaz hiába van megfelelő mennyiségű inzulin, nem képes fokozni a szervezet sejtjeinek glükózfelvételét, és a vércukorszint nem csökken. Újabb kutatások szerint az elhízás (és közvetve az inzulinrezisztencia) kialakulásában a szervezetben, ezen belül is a zsírszövetben és a májban is végbemenő enyhe, tünetekkel nem járó gyulladásos folyamatok is állhatnak. Mindez szintén összefügghet az immunmetabolizmus zavaraival, de az összefüggések és a beavatkozás lehetősége nem ismert, arról pedig egyáltalán nincs szó, hogy a terápiában alkalmazható eszköz állna rendelkezésre - például egy védőoltás.

elhizott

A témában nemrég megjelent egy nagyon jó összefoglaló cikk, amely bemutatja, hol tart most a tudomány az I. típusú cukorbetegség ellen vakcináció ügyében.

A védőoltásnak két célja lehet:

védjen a cukorbetegség kialakulásában kockázatot jelentő vírusfertőzésekkel szemben, vagy pedig állítsa helyre az immunrendszer normál működését a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeivel kapcsolatban (azaz hangolja át úgy az immunrendszert, hogy az ne támadja ezeket a sejteket). Sajnos, egyik célt sem sikerült még elérni, az eddigi kísérletek vagy kudarcot vallottak (amelyekből tanulni is lehet), vagy pedig a nagy hangon bejelentett áttörésekről kiderült: inkább szélhámosok akciójáról van szó, mintsem a cukorbetegek számára gyógyulást jelentő módszerről.

A II. típusú cukorbetegséggel kapcsolatban sincsenek jobb hírek: bár folynak ígéretes próbálkozások állatokon növekedési faktorok (FGF-1, fibroblaszt növekedési faktor 1) injektálásával, ezek még nagyon távol vannak a humán alkalmazástól.

Sajnos, a magyar sajtóban most szárnyra kelő hír is inkább a bűnügyi rovatba tartozik: a nagy bejelentést követő napokban (még 2015-ben) a mexikói hatóságok bezáratták a vakcinával zsonglőrködő szervezet irodáját, és közölték: csalásról van szó, nem létezik diabéteszellenes védőoltás, sőt, a bejelentés tevő Live Your Diabetes Foundation sem működik legális alapítványként.

cukorbetegseg1

A mexikóiak által emlegetett autokemoterápia szintén nem létezik. Lehet, hogy ebben az esetben csupán elírás történt: autohemoterápia nevű eljárás ugyanis van (vagyis volt). Ennek során a pácienstől levett vért adták vissza kezelésként (elsősorban bőrgyógyászati panaszokban), de ma már nem alkalmazzák, ugyanis hatástalannak bizonyult.

A végére azért van egy jó hírem is.

Akik attól tartanak, hogy éppenséggel a védőoltásoktól kapnak cukorbetegséget, fellélegezhetnek, mivel egy friss cikk arról számolt be, hogy több mint 20 000 egyén adatainak vizsgálata azt mutatta, hogy a gyermekkori védőoltások nem fokozzák az I. típusú diabétesz rizikóját.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk