SZEMPONT
A Rovatból

„Ebben a háborúban nem Európa lövi az első töltényt, hanem Amerika” - Madár István Trump vámjairól

Kína és Amerika között élesedett a vámháború, és könnyen lehet, hogy Európa jön. Ez fájdalmas mértékű visszahúzó erő lehet az amúgy is gyengélkedő magyar gazdaságban is - mondja az elemző. Közben az Egyesült Államokban már a recessziót sem zárják ki.


Hétfő reggeltől Kína 15%-os vámokat léptetett életbe olyan amerikai termékekre, mint a csirke, a búza és a kukorica, válaszul Donald Trump kínai termékekre kivetett vámjára. Kína az amerikai farmerek legnagyobb külföldi piaca, így egész biztosan megérzik a változást. Ahogy azt a drágulást is, amit az amerikai boltokban okoz, hogy Trump döntése miatt 20%-os vám sújt 440 milliárd dollár értékű kínai árut. Múlt kedden pedig az amerikai elnök 25 százalékos vámot vetett ki Kanadára és Mexikóra, bár annak nagy részét két nappal később hirtelen felfüggesztette. És folyamatosan vámokkal fenyegeti Európát is, ahol egyre valószínűbbnek látják, hogy be is válthatja ezt a fenyegetését. A kivetett vagy épp felfüggesztett vámokat nehéz követni, ami meg is látszik a tőzsdei részvényárfolyamokon, Trump pedig egy vasárnapi tévéinterjúban nem zárta ki, hogy mindez rövid távon recesszióhoz vezethet Amerikában.

Globális vámháború? Pánikkeltés? Unortodox tárgyalási stratégia? Féljünk, vagy legyintsünk az egészre? Madár István közgazdásszal, a Portfolio vezető elemzőjével beszélgettünk.

– Két nappal ezelőtt, amikor megbeszéltük ezt az interjút, abban maradtunk, hogy két nap alatt még rengeteg minden történhet, és bejött.

– Bejött.

– Beszéljünk csak erről. Kedden Mexikóra is vámot vetett ki Trump elnök, és aztán egy nappal később kiderült, hogy az autóiparra azért mégsem. Aztán még egy nappal később kiderült, hogy felfüggeszti az egészet. Elég nagy a káosz. Holnapután mi lesz?

– Sőt, ennek van még egy előzménye, hogy először megfenyegette őket, hogy néhány napon belül életbe lép a vám, aztán 24 órával később bejelentette, hogy mégsem lép életbe, mert egy hónap haladékot ad, aztán azt mondta, hogy most már nem sokára mégiscsak be fogja vezetni, mert nem tettek meg mindent ezek az országok, amit követelt. Akkor úgy tűnt, hogy így is lesz, de aztán rögtön kivették belőle pár órával később a gépjárműipart, majd utána most úgy tűnik, hogy Kanadával együtt mindkét ország megint haladékot vagy mentességet kapott a vámok alól. Ennek a történetnek a jóindulatú értelmezése az, hogy Donald Trump, aki évtizedek óta egyféleképpen gondolkodott a vámokról, most mégiscsak úgy tűnik, mintha értené, hogy azok nem jó eszközök az ország gazdaságának felpörgetésére. A két legtermészetesebb kereskedelmi szövetségesével szemben kizárólag valamiféle alkudozási folyamat eszközeként használja ezt, és valójában nem kíván ilyet bevezetni. Ez persze a jóindulatú értelmezés, aztán lehet, hogy mire megjelenik ez az interjú, megint máshogy fogja gondolni.

– Az az egy dolog viszont biztos, hogy a tőzsde hogyan reagált erre. Az újabb felfüggesztés hírére kis javulást láthattunk, aztán megint visszaesett. Úgy tűnik, hogy a gazdaság szereplői már semmit sem hisznek el, amit Trump mond.

– Valóban, óriási a kiszámíthatatlanság, nagyon-nagyon sok minden történik az amerikai gazdaságban, amit a tőzsdének egyszerre kellene megemésztenie, a különböző információk értelmezése nagyon sok kihívást tartogat. Az egyik maga az általános vámhelyzet, hogy végül milyen kereskedelmi korlátok léphetnek életbe, és ez hogyan hat az egyes cégek gazdálkodására, lehetőségeire. Eközben az amerikai gazdaság egyre inkább, ráadásul eléggé hirtelen, a lehűlés jeleit kezdte mutatni. Azt, hogy ennek van-e köze a Trump-féle gazdaságpolitika körüli bizonytalanságnak, vagy ez még másra vezethető vissza, korai megmondani, de igazából az a helyzet, hogy az első negyedévben már nem dinamikus növekedést, hanem érdemi gazdasági visszaesést jósolnak a modellek. Ez annyira meglepő, hogy további feladatot ad a piacoknak annak értelmezésére, hogy mi is zajlik jelen pillanatban az amerikai gazdaságban.

Emiatt valóban látjuk ezt az őrült csapkodást, amelyben nem világos, hogy milyen inflációs veszély fenyeget, milyen recessziós veszély van, és erre hogyan reagálhat az amerikai jegybank, valamint hogy milyen kamatkörnyezetet jelent ez a gazdaság számára.

Tehát ezek mind-mind jelenleg óriási bizonytalanságban tartják a befektetőket. Ez az oka annak, amit most látunk, hogy az amerikai tőzsdék is esnek, maximum stagnálnak.

– Nem tudom, Amerikával kapcsolatban mennyire releváns, de utánanéztem annak, hogy a Standard&Poor's kivételével a másik két nagy hitelminősítőnél a legmagasabb kategóriában van az Egyesült Államok jelenleg, mindenhol stabil kilátással. A Standard&Poor's-nál is csak a másodikban, tehát végül is azért nagyon jó helyzetben vannak.

– A hitelminősítők számára az Egyesült Államok valahogy mindig az origó. Majdnem mindegy, hogy a legmagasabb vagy az eggyel alatta lévő kategóriába van-e besorolva, valószínűleg a hitelminősítők azt látják, hogy Amerika a világ befektetési szempontból legbiztonságosabb országa, a domináns világpénz dollárral. De az valóban igaz, hogy az előbb elmondott két nagy kihívás – a kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint az általános gazdasági infláció és növekedési kihívás – mellett a harmadik fontos tényező olyan, amely leginkább kihat az adósságbesorolásra is, de önmagában is okoz fejtörést.

Ez az amerikai költségvetés helyzete. Jelenleg nagyon durván kiköltekezett állapotban van, folyamatosan emelkedő államadósságpályával,

amit egyrészt Donald Trump beígért adóintézkedései elvileg tovább növelnének, a másik oldalon pedig van egy egyelőre elég átgondolatlannak látszó és ellentmondásosan induló kiadáscsökkentési program, amely megpróbálná ezt a költségvetési helyzetet barátságosabbá, a növekedés szempontjából kíméletesebbé tenni a nem produktív, felesleges kiadások lefaragásával. Azonban a kép nagyon ellentmondásos, hiszen még az sem világos, hogy ez milyen költségvetési pályát jelent. Márpedig most már az államadósság is kellően nagy ahhoz, hogy ez ne legyen teljesen mindegy.

– Kína hétfőtől kemény ellenintézkedéseket jelentett be, hozzátéve, hogy Trump lépései megzavarták a globális ellátási láncokat. Úgy tűnik, hogy Kína nem hagyja magát.

– A nagy kérdés az, hogy kinek van a kezében több ütőkártya. Kína a dollár világpénz szerepéből fakadóan finanszírozza az amerikai gazdaságot dollárértékesítésekkel. A másik oldalról nézve viszont az amerikai-kínai kereskedelmi egyenleg Kína számára előnyös, tehát egy vámháborúban papíron Kína az, amelyik többet veszíthet – nemcsak az amerikai gazdaság export-import pozíciója alapján, hanem azért is, mert Kína jóval inkább exportorientált gazdasági fejlődésben volt a közelmúltig, míg Amerika alapvetően nagy, zárt gazdaságnak tekinthető.

Így a kínai gazdaságot jobban érinti az, hogy mi történik az amerikai piacok nyitottságával, mint fordítva.

De ezzel együtt is látható, hogy amikor Kína viszontvámokat jelentett be, Trump rögtön kölcsönösségi vámokat hirdetett, amivel azt üzente, hogy igazából ő arra is nyitott, hogy minden termékre pontosan ugyanakkora vám legyen Amerikában, mint amekkorát kiszabtak rá. Ez elég furcsa megoldás sok okból kifolyólag, de az azért látszik, hogy előbb-utóbb valószínűleg az amerikai geopolitikai törekvések, diplomácia és gazdaságpolitika Kína felé fog fordulni, hiszen Amerika ma Kínát tartja az első számú vetélytársának a világgazdaságban. Egyelőre ezt inkább csak közvetett módon próbálja kezelni – például az orosz-ukrán háború lezárására tett erőfeszítésekkel, amivel az orosz-kínai közeledést próbálná meg lelassítani vagy megállítani. Viszont ahhoz képest, hogy mekkora a jelentősége, Kína egyelőre érzékelhetően kisodródott a geopolitikai történések főáramából, mert a nagy figyelem inkább az amerikai-európai csörtére fókuszál, amely az orosz-ukrán háború lezárása körüli vitából bontakozott ki.

– Ha már Európa: velünk szemben is bejelentette a vámok kivetését Trump, és többek között olyan indoklás hangzott el, hogy az amerikai autókkal szemben Európa magas vámokat vet ki. Valóban így van?

– Európa vámpolitikája valóban nem lazább, mint az Egyesült Államoké. Nyilván kicsit az irányultsága más, mert míg az Európai Unió továbbra is a szabadkereskedelem híve – legalábbis papíron –, és próbálja a kereskedelmi akadályok lebontása irányába terelgetni a folyamatokat, addig az Egyesült Államokban Trump érkezésével ez a folyamat a visszájára fordult.

– Az nem megoldás, hogy amennyiben Trump magasnak tartja ezeket a vámokat, akkor Európa csökkenti őket, hogy elkerülje az általános vámháborút? Nem lenne érdemes valami proaktív lépést tenni?

– Ez egy jó kérdés, hogy olyankor, amikor az egyik fél vámemeléssel fenyeget, akkor az kielégíti-e a fenyegetőző felet, ha a másik erre válaszként leépít bizonyos vámokat. Ennek inkább az ellenkezőjét figyelhettük meg Trump első ciklusában, de még a Biden-érában is. Trump logikájából az is következik, hogy a vámokat nemcsak kereskedelmi fegyverként, hanem költségvetési bevételi forrásként is szeretné felhasználni. Voltak elhíresült mondásai, amelyek szerint az adócsökkentési programjának fedezetét a vámokból teremtené meg. Azóta ezt sokan és sokféleképpen kiszámolták, és

kimutatták, hogy nagyságrendbeli különbség van a vámokból várható bevétel és az adókiesés között, ezért ez teljesen életszerűtlen stratégia.

Valószínűleg más adók emelése vagy a kiadások durva lefaragása lehet az igazi fedezet, nem pedig a vámbevétel.

– Európában, ha lesznek vámok – mert Trumpot ismerve ez sem biztos –, akkor mi a helyzet Magyarországgal, a magyar gazdasággal? Nemrég hirdetett meg Orbán Viktor egy újabb nagyarányú osztogatást, SZJA-elengedéstől kezdve sok más intézkedésen át. Tehát keményen kiköltekezik a magyar költségvetés, nyilván a választások miatt. Ha mindezek mellé még vámháborúba is keveredünk az Egyesült Államokkal, ez milyen hatással lehet a magyar gazdaságra?

– Az látszik, hogy a választási ciklikusságnak megfelelően a költségvetés megpróbál elmenni a határig. Bár egyelőre még nem kezelhetetlen mértékű a kiköltekezés, de már most is eléggé távolinak tűnik az a költségvetési hiánycsökkentési pálya, amit a kormányzat hivatalosan kitűzött.

Szép csöndben a 2026-os költségvetési egyenleg hiánycélját már följebb is húzták.

Amikor bejelentette a miniszterelnök, hogy ilyen típusú adókönnyítő intézkedéseket hoz több évre előretekintve, akkor arra is hivatkozott, hogy ennek fedezete a gazdaság élénküléséből származó bevétel lenne. Két dologban reménykedik a kormány. Az egyik az, hogy jobb gazdasági pálya lesz önmagában az adócsökkentéstől is, hiszen az növeli az elkölthető jövedelmet és a fogyasztást, és ezen keresztül a gazdaság tovagyűrűző hatásain keresztül jótékonyan hat az adóbevételekre. A másik oldalon pedig azt mondják, hogy ha közelebb kerül a békemegállapodás vagy valamiféle ideiglenes tűzszünet, az segíthet akár az energiaköltségek leszorításán, akár a piacok megnyitásán keresztül a magyar gazdaságnak, és ez lehet az egész fedezete. Ezekkel az a probléma, hogy egyelőre a gazdasági növekedési kilátások inkább romlanak. Tehát az a kérdés, hogy mitől tér vissza a gazdaság legalább arra a növekedési pályára, amely már korábban is ismert volt, és amelyben még nem voltak benne ezek az adócsökkentő intézkedések. Erre az évre 3,4 százalékos, jövőre pedig már 4 százalékos gazdasági növekedési víziója volt a kormánynak.

Egyelőre az idei 3,4 százalék már most nagyon ködbe vész, úgy tűnik, hogy nem sok esély van arra, hogy akár a közelében legyen a valós növekedés az óhajtott szintnek.

A választási ciklikusság logikájából következően a következő évben is egy erőteljesebb költségvetési kiköltekezés lesz, tehát megint nem látszik az, hogy a gazdaság akkor majd dinamizálódna. Ilyen szempontból a gazdaságunk egyelőre nem ad feltétlenül okot vagy alapot arra, hogy azt mondjuk, hogy ez lesz a fedezete az újonnan bejelentett adóintézkedéseknek. Ráadásul, ami még tovább rontja a helyzetet, az maga a vámháború, aminek a közvetlen hatása talán elsőre nem tűnik olyan nagynak, hiszen a magyar exportnak csupán körülbelül a 4 százaléka megy közvetlenül az Egyesült Államokba. Ez nem tűnik óriási aránynak, bár nyilván már szemmel látható tétel. De a közvetlen exporthatás mellett ott van a várható európai lassulásból származó további közvetett hatás is. Ha az amerikai vámok miatt az európai ipar gyengébben teljesít, az óhatatlanul begyűrűzik hozzánk is, különösen, ha az autóipart érintő vámokat is bevezetik.

– Szokás mondani azt is, hogy a magyar és a német gazdaság eléggé össze van kapcsolva, bár mások szerint nem annyira, mint amennyire mondják. De ha innen nézzük, fel kell tenni ugyanezt a kérdést: a német gazdaság mennyire kitett az amerikai exportnak?

– A járműiparban tudunk nagyobb kitettségről, emiatt van a legnagyobb kitettségünk nekünk is, mert a németek exportálnak oda járműveket, még ha nem is feltétlenül nagyon sokat. De az valóban nem teljesen tiszta, hogy milyen erős a német gazdaság meghatározó ereje a magyar gazdaságra nézve. A Covid-válság előtti egy-két évben, 2018–2019-ben nagyon látványos volt az, hogy amikor a német ipar recesszióba csúszott, a magyar ipar szépen növekedett tovább. Akkor mondták is, hogy lám-lám, a magyar ipar már tud magától is növekedni, nem kell hozzá a német gazdaság erőteljes húzóereje.

Viszont most már második éve van recesszióban a hazai gazdaság, a német ipar pedig harmadik éve, és nagyon úgy tűnik, hogy a német gazdaságnak mégis nagyon erős meghatározó szerepe van a magyar ipar teljesítményében.

Tehát ha kifejezetten a járműiparban, a járműeladásokban, az autópiacon jelennek meg a vámok, azok valószínűleg nem segítenek a magyar gazdaságnak, hanem rontják a növekedési kilátásokat. Nem óriási léptékben kell gondolkodni, akik ilyesmikkel számoltak, azok nagyjából 0,4 százalékpontos GDP-növekedés visszaeséssel kalkulálnak a bevezetett vámok esetén. Azonban ha eleve nagyon kell számolgatni, hogy mekkora lesz egyáltalán az a növekedés, és sehogy sem akar több lenni, mint 2 százalék, akkor a 0,4 százalék már fájdalmas mértékű visszahúzó erőt jelenthet.

– Egyáltalán, lesznek vámok, akár Európában, akár máshol?

– Ezt lehet, hogy Donald Trump sem tudja. Azt láthattuk, hogy a két természetes külkereskedelmi szövetségesnél, ahol nagyon nyilvánvalóak a kölcsönös vámkivetés gazdaságot sértő hatásai, ott egyre komikusabb a lebegtetés. Ez pozitív jelzés Európának arra nézve, hogy Donald Trump inkább csak egy alkueszköznek tekinti ezt a dolgot. Ugyanakkor az is látszik, hogy Európa egyáltalán nem ugyanaz, mint Kanada és Mexikó az Egyesült Államok számára. Nem annyira természetes külkereskedelmi partner. Trump folyamatosan utalgatott arra, hogy

az Európai Unió a legrosszindulatúbb versenytársa az Egyesült Államoknak. Eleve csak azért létezik, hogy baja legyen az Egyesült Államoknak, hogy megnehezítse a helyzetét.

Innen nézve a dolgot lényegesen esélyesebb, hogy az EU-val szemben nem lesz ennyire szívbajos az amerikai elnök, mint két szomszédjával.

– Hogyan kerülheti el Európa a vámháborút?

– Az egyik lehetőség, hogy nem lő vissza, ez nyilván valamilyen módon tompíthatja ezt a dolgot. Viszont ilyenkor minden politikusnak az jár a fejében, hogy ha az egyik oldal ilyet csinál, akkor már csak az elrettentés miatt is hasonló dologgal kell büntetni a vámkivető felet, hogy ő is jobban érezze a közvetlen káros hatást. Ezért hiába születtek már tanulmányok, amelyek azt bizonygatják, hogy az Európai Unió jobban járna, ha egy Amerika által kivetett vám esetén sem emelne viszontvámot,

ennek ellenére az várható, hogy ha Amerika kiveti a vámot, akkor azt Európa is viszonozza. És innentől kezdve egyelőre teljesen bizonytalan intenzitású vámháború alakulhat ki.

Szerintem elkerülni olyan szempontból nehéz ezt, hogy ebben a háborúban nem Európa lövi az első töltényt, hanem Amerika. Nem nagyon látni azt, hogy Trump mit követel azért cserébe, hogy ne legyenek vámok. Ráadásul az orosz-ukrán háború rendezési terveivel kapcsolatosan is kifejezetten hátrányos pozícióba kényszerítené Európát, gyakorlatilag ki akarja hagyni ebből az egészből, és Európa, valamint Ukrajna feje fölött, Putyinnal próbálná tető alá hozni ezt a dolgot – legalábbis éppen most így tűnik. Tehát azt nem nagyon látom, hogy Európa hogyan tudna proaktívan, preventív módon cselekedni, inkább az a kérdés, hogyan tud okos válaszokat adni azokra a kihívásokra, amelyek érik.

– A magyar kormány hogyan tudja esetleg eladni hazai fogyasztásra, hogy Trump nem Kánaánt, hanem vámokat hozott?

– A politikai kommunikáció részéhez nem is akarok hozzászólni, mert ahhoz nem értek. Az viszont nyilvánvaló, hogy ha van vámháború, akkor Magyarországnak nem nagyon van mozgástere, hiszen egy közös vámunióban vagyunk. Az egész európai integráció egyik alapja már nem is csak a vámunió, hanem a közös piac, tehát mi nem tudunk harmadik országok felé, például az Egyesült Államok irányába eltérő kereskedelempolitikai feltételek szerint működni, mint az EU többi tagállama. Viszont egyéb területeken a kormány tud esetleg ellensúlyozó intézkedéseket tenni. Ha a jó viszonyra való tekintettel sikerül jó minőségű befektetéseket Magyarországra hozni az Egyesült Államokból – olyanokat, amelyek hosszú távon magas hozzáadott értéket képviselnek, segítik az ország modernizációját, valamint a gazdasági növekedést –, akkor ezek jelenthetnek egyfajta előnyt, vagy legalábbis kárenyhítő hatással bírhatnak. Egyelőre azonban ezekről nem tudunk semmi konkrétumot. A lengyeleknél már láttunk nagyobb ívű bejelentéseket, például nagy technológiai fejlesztéseket amerikai óriáscégekkel közösen. Magyarországon ilyen volumenű projektek még nem kerültek nyilvánosságra, de úgy tűnik, hogy folyamatosan napirenden vannak az ilyen típusú tárgyalások.

A kormányzat többször is utalt rá, hogy komoly mennyiségű amerikai tőkebefektetésre számít, ha végül sikerül megállapodásra jutni a befektetőkkel.

Ezekkel lehet talán a legtöbbet gazdasági értelemben tenni annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a Donald Trump-féle külkereskedelempolitika Európán keresztül Magyarországnak is okozható kárait. De persze ez mind feltételes mód, hiszen egyelőre azt sem látjuk pontosan, hogy végül mi lesz az európai-amerikai vámháború végkimenetele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk