prcikk: Állítsd össze a saját zenekarod: szavazás meghosszabbítva! | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Állítsd össze a saját zenekarod: szavazás meghosszabbítva!

Hallgasd meg a kiválasztottakat és szavazz, kik alkossák a Jägermeister Brass Bandet. Szavazatodért akár egy berlini utat is nyerhetsz.


22 tehetséges zenész, köztük: 3 dobos; 3 bariton szaxofonos, 3 alt szaxofonos, 3 tenor szaxofonos, 3 harsonás, 4 tubás és 3 trombitás jutott be a Jägermeister Brass Band döntősei közé azt követően, hogy részt vettek egy személyes meghallgatáson, ahol a projekt háromtagú zsűrije előtt kellett bizonyítaniuk. A zsűri kiválasztotta a legjobbakat, most már a közönség szavazatai döntik el, hogy végül kik lesznek a zenekar tagjai, úgyhogy minden voks számít! A nagy érdeklődésre való tekintettel a szavazás időtartama meghosszabbítva: 2019. december 19., csütörtök: 23:59 óráig!

A legtehetségesebb zenészek így már megvannak, de a Brass Band még nincs kész. A csapat kialakítása ugyanis rád vár!

Hogyan és hol lehet szavazni?

A Jägermeister Brass Band honlapján – ahol a finalistákkal egy-egy rövid interjú is segít megismerkedni. Minden hangszerhez választani kell egy jelöltet, és ha tetszik a hangzás, a felállás, akkor lehet szavazni. Ha összeállítottad a zenekart, egyből meg is hallgathatod, hogyan szólnak együtt, ha pedig nem vagy elégedett, változtathatsz a felálláson.

A szavazás során minden hangszercsoportból minden zenészt ki lehet próbálni különféle kombinációkban, meghallgatva, hogy kivel szól a legjobban az adott szólam, és a végén kikkel tetszik a legjobban az összhatás, mert ahány zenész, annyi stílus. Úgyhogy most Te is kipróbálhatod, milyen lehet például egy tehetségkutató műsor zsűritagjának lenni, és te döntheted el, kik azok, akiket élőben is szívesen hallanál együtt.

Miután megvan a végleges csapat, minden zenész 1-1 szavazatot kap. Végül a voksok száma és a zsűri véleménye közösen fogja eldönteni, hogy kik kerülnek be a Jägermeister Brass Bandbe. A szavazás határideje tehát: 2019. december 19., csütörtök, 23:59 óra!

Az interaktív szavazás már önmagában is jó móka, de természetesen nem csak ezért érdemes játszanod. Rengeteg értékes nyeremény vár mindazokra, akik rászánják az idejüket, hogy beleszóljanak a zenekar tagjainak kiválasztásába. A szavazók akár minden nap nyerhetnek egy Mojo fejhallgatót, minden héten egy Jägermeister hátizsákot, illetve egy Mojo Ultimate Buzz hangszórót,

fődíjként pedig egy kétfős, berlini Jägermeister-túra várja majd a legszerencsésebb szavazót.

A túra része egy látogatás a márka wolfenbütteli gyárába, illetve ízelítő az igazi underground zenei életből Berlinben. Az utazást, a szállást és a belépőket természetesen a Jägermeister biztosítja. Szavazni ITT TUDSZ.

Hogy kik a Jägermeister Brass Band esélyesei?

Dob

László Zsolti az erdélyi Székelyudvarhelyen nőtt fel, de jelenleg a Kőbányai Zenei Stúdióban tanul dobolni. Szereti, ha zajlik körülötte az élet, ezért elég jó kis kihívásnak tartja ezt a projektet! Szabó Sipos Ágoston 2015-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, jazz szakon. Elég vegyes a zenei ízlése, a fúvós New Orleans funkzenekarok kifejezetten a kedvencei közé tartoznak, de jazzt, rockot, elektronikus zenét és népzenét is hallgat. Gyebróczki Máté több mint 8 éve szerelmes a dobolásba. Jelenleg egy akusztikus zenekarban cajonozik, valamint egy pop-rockot játszó zenekarban dobol. Zene terén mindenevő, blues, pop, rock minden jöhet, főleg azokat a zenéket szereti, amiből tud inspirálódni.

Tuba

Baraciusz Nikosz 2 évig volt a PTE Brass Band vezetője, szóval ő aztán tudja, miről szól ez a műfaj! Biztos abban, hogy a Jägermeister Brass Band tartogat meglepetéseket számára, ezért is szeretne ennek a csapatnak a tagja lenni. Tóth Bence zeneakadémista. Jelenleg tagja egy korszakalkotó alternatív zenét játszó bandának, de a Jägermeister Brass Band-be is szeretne tartozni. Mazura János klasszikus zenészként kezdte, míg húsz éve be nem szippantotta a jazz/blues/világzene. Rengeteg együttesben játszott már, és sosem mond nemet egy új kihívásra! Gál Gergőnek még a beceneve is „Tuba”. Lassan 8 éve tubázik, és minden szabad percét tubázással vagy harmonikázással tölti. Régi nagy álma, hogy egy király, pörgős brass bandben zenélhessen, reméli most összejön!

Baraciusz Nikosz (Pécs)

Baritonszaxofon

Haász Gyuri 7 éves kora óta zenél, A-tól Z-ig szinte minden stílusban játszott már. Számára a legfontosabb a minőségi zene. Kecskés Feri 18 éve szaxofonozik. A brass band műfaj energiája és hangzásvilága 7-8 éve ejtette rabul, így nem véletlenül jelentkezett a Jägermeister felhívására. Ördög Krisztián jazz-szaxofon szakon végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Eléggé változatos formációkban lépett fel eddig, főleg jazz és pop produkciókban, és most a brass bandben is kipróbálná magát!

Ördög Krisztián (Miskolc)

Harsona

Varga Nóri 20 éve harsonázik, már többféle formációban kipróbálta magát, de zenélt már Király Viktorral vagy az LB27-tel is. Zenehallgatásban mindenevő, és minden őrült buliban benne van! Kiss Bálint 15 éve tagja a Rendőr Big Band-nek. A brass band hangulata körülbelül 10 éve fertőzte meg egy londoni koncerten, ezért is jelentkezett. Kenesei Andrásnak is van már brass bandes tapasztalata, és ezt be is szeretné bizonyítani a brass band harsonásaként.

Tenorszaxofon

Erdei Sára a Kőbányai Zenei Stúdió tanulója, több formációban részt vett már, most pedig szívesen kipróbálná magát a brass band műfajában is. Kiss Gergő a Debrecen Big Band első tenorosa, és a debreceni Rocksuliban tanít szaxofont. Kedveli ezt a műfajt, ezért is jelentkezett. Vidákovich Izsák a legelborultabb klasszikus zenéktől kezdve az elektronikus zenéig mindent hallgat és játszik. Azért szeretne a brass band tagja lenni, mert tudja, mire képes együtt néhány „elvetemült” zenész, és nem szívesen maradna ki a buliból!

Erdei Sára (Debrecen)

Kiss Gergő (Debrecen)

Trombita

Bille Gergő zeneakadémiát végzett jazztrombitás. Sok stílusba belekóstolt már, és több zenésszel is játszott, köztük: Király Viktor, PASO, Hooligans, Majka & Curtiz, Ruby Harlem. Most a brass band műfajában is kipróbálná magát. Szelevényi Vito a Liszt Ferenc Zeneakadémia klasszikus és jazz szakán tanul, állandó tagja több zenekarnak is. Szerinte nem a zenei stílus a fontos, hanem hogy egész egyszerűen igaz és jó legyen az, amit csinál az ember! Macskin Dávid 2011-ben diplomázott a Zeneakadémia klasszikus trombita szakán, a hangszerével együtt alszik. A munkában alázatos, de a színpadon nem ijed meg, ha buliról van szó, sőt!

Altszaxofon

Vázsonyi János kedveli a pszichedelikus számokat, de a jazztől a klasszikusig mindenre vevő! Simon Márton egy funky-imádó srác, akinek 6 éves big band tapasztalat van a háta mögött, ezért is jelentkezett a felhívásra. Havlik Marci saját bevallása szerint ugyan nem a legvirtuózabb zenész, de ő csinálja a legjobb bulit! Amikor a színpadon van, imádja látni, ahogy a közönség tombol!

Ők tehát az esélyesek, akik közül összeáll a Jägermeister Brass Band! Te kikből állítanád össze a bandát? Szavazásra fel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk