ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A milliomosnő, aki pénzelte és a nők, akiken tesztelték: a fogamzásgátló tabletta eltitkolt története

Katharine McCormick több millió dollárral finanszírozta a tabletta fejlesztését, a klinikai vizsgálatokat viszont Puerto Ricó-i nőkön végezték.


Egyetlen bejelentés 66 évvel ezelőtt nemcsak egy gyógyszert engedélyezett – újraszabta a családtervezést és a nőpolitikát is. A G.D. Searle & Co. Enovid nevű készítménye ekkor kapott zöld utat az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól, hogy

az első kereskedelmi forgalomba került, hatóságilag jóváhagyott szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta legyen.

Ezzel egy olyan folyamat indult el, amelynek hullámai ma is elérik a magyar patikákat és a világpolitika legfelsőbb szintjeit.

A HISTORY.com feljegyzései szerint a hivatalos bejelentés 1960. május 9-én történt, bár más források, mint a PBS, május 11-ét említenek. A lényeg ugyanaz: megszületett „a tabletta”. Ahhoz azonban, hogy megértsük, miért volt ez ekkora dolog, vissza kell lépnünk a fejlesztés gyökereihez. A tabletta története nem egy gyógyszergyár steril laborjában kezdődött, hanem egy szokatlan szövetségben, ahol a tudomány, az aktivizmus és a filantrópia fogott össze.

Gregory Pincus biológus és John Rock nőgyógyász kutatásai adták a tudományos alapot, de a hajtóerőt Margaret Sanger születésszabályozási aktivista és Katharine McCormick, a vagyonos örökösnő adta.

McCormick szinte nyitott csekkfüzettel támogatta a projektet: először egy 40 ezer dolláros csekkel indította el a kutatást, majd összesen mintegy 2 millió dollárt, nominális mai devizaárfolyamon, nem inflációval korrigálva több mint 600 millió forintot áldozott a célra.

A laboratóriumokból azonban hosszú út vezetett a tömeges használatig – sokszor vitatott klinikai vizsgálatokon át. A nagy léptékű, embereken végzett teszteket az 1950-es évek végén Puerto Ricóban végezték, többnyire szegény, színes bőrű nők bevonásával. Az utókor hevesen bírálta a vizsgálatok módszertanát, különösen a résztvevők nem teljes körű tájékoztatását és a korai, magas hormontartalmú készítmények mellékhatásait. A helyi közhangulatot évtizedekkel később Lourdes Lugo-Ortiz, a Puerto Rico-i Egyetem munkatársa foglalta össze a WBUR-nak.

„Sokan azt állították, hogy Puerto Ricót tesztterepként használták – mi voltunk a kísérleti állatok.”

A tömeges elterjedést nemcsak az eredményesség, hanem a termék jellege is segítette. A Smithsonian Nemzeti Amerikai Történeti Múzeumának kurátora, Diane Wendt szerint a tabletta egy kulturális forradalmat hozott. A CBS Newsnak adott interjújában kiemelte, hogy a fogamzásgátlás a szexuális aktustól független, napi rutinná vált, leváltva az eseményhez kötött eszközöket.

A gyors terjedés azonban új kérdéseket és vitákat hozott a jog és a politika világába. Bár az engedély 1960-ban megszületett, a hozzáférés korántsem volt egységes.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak kellett kimondania a Griswold kontra Connecticut ügyben 1965-ben, hogy a házaspároknak joguk van a fogamzásgátláshoz, ezt a jogot pedig csak 1972-ben terjesztették ki a nem házas személyekre.

A vallási és erkölcsi álláspontok ezzel párhuzamosan ütközőpályára kerültek. VI. Pál pápa 1968-as, Humanae vitae kezdetű enciklikájában a Vatikán megerősítette a katolikus egyház elutasító álláspontját a mesterséges fogamzásgátlással szemben. Ezzel élesen szemben állt a női önrendelkezés narratívája, amelyet Margaret Sanger már 1920-ban megfogalmazott:

„Egyetlen nő sem nevezheti magát szabadnak, ha nem birtokolja és nem uralja a saját testét… amíg nem döntheti el tudatosan, akar-e anya lenni vagy sem.”

Miközben a társadalmi vita forrt, a biztonság kérdése is reflektorfénybe került. Az 1960-as évek végére egyre több aggály merült fel a korai, magas hormondózisú tabletták mellékhatásaival kapcsolatban. 1970-ben Gaylord Nelson szenátor meghallgatás-sorozatot indított a témában, amely „Pill Hearings” néven vonult be a történelembe. A nők egészségéről döntően férfi szakértők vitatkoztak, ami a teremben ülő feminista aktivistákból heves tiltakozást váltott ki. Amikor egy orvos az ösztrogént a rákhoz viszonyította, a PBS dokumentációja szerint a karzatról bekiabálták: „Miért használják a nőket kísérleti nyúlként?”

A botrány hatására szigorították a gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatókra vonatkozó előírásokat. A tabletta így is hétköznapi rutinná vált, és közben kimutathatóan kiszélesítette a nők oktatási és munkaerőpiaci mozgásterét. A TIME magazin szerint már az első évben mintegy 400 ezer nő keresett fel orvost a készítmény miatt, 1963-ra pedig már 2,3 millióan használták Amerikában.

Hat évtizeddel később a vita új frontokon folytatódik – köztük Magyarországon. Hazánkban továbbra is orvosi vényhez kötött a sürgősségi fogamzásgátló, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium támogatná a könnyítést.

A jogszabályon túl a mindennapi hozzáférést a lelkiismereti gyakorlatok is alakítják. Előfordult, hogy egy páciens beszámolója szerint a helyettesítő háziorvos azzal tagadta meg a recept felírását, hogy az szerinte „rákot okoz és abortuszhoz vezet”, míg

egy budapesti patika „rendi szellemiségre” hivatkozva egyáltalán nem forgalmaz ilyen készítményeket.

A vita globálisan is zajlik. Lengyelországban a Tusk-kormány könnyíteni akart a szabályozáson, ám Andrzej Duda elnök megvétózta a törvényt, bár azóta egy gyógyszertári pilotprogram keretében enyhült a helyzet. Afganisztánból pedig olyan hírek érkeztek, miszerint a tálibok két nagyvárosban betiltották a fogamzásgátlók árusítását, bár ezt a tálib egészségügyi minisztérium később hivatalosan tagadta.

A jövő fogamzásgátlása pedig egyre inkább kétcsatornás történet: nőké és férfiaké. A tudomány egyre közelebb áll egy hatásos és hormonmentes férfi fogamzásgátló tabletta kifejlesztéséhez.

Az első, embereken végzett vizsgálatok a készítmény biztonságosságát és tolerálhatóságát igazolták, ami a felelősség megosztásával teljesen új alapokra helyezhetné a családtervezést.

Közben a női oldal hozzáférése is finomodik. 2023-ban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte az Opill nevű készítmény vény nélküli forgalmazását, amely az első, naponta szedhető, recept nélkül kapható fogamzásgátló tabletta lett az Egyesült Államokban.

Hat évtized távlatából így néz ki az a pályaív, amely egyetlen 1960-as döntésből indult: egy gyógyszer, amely generációk életét írta át, és ma is heves vitákat gerjeszt a személyes döntésektől a globális politikáig. A következő nagy kérdés már nem az, hogy kell-e fogamzásgátlás, hanem az, hogyan lehet az biztonságos, hozzáférhető és méltányos – nőknek és férfiaknak egyaránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.


Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.

A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.

„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.

A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.

Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.

„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”

Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.

A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”

A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.

A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint

jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.

A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.

A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.

A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk