Áttörés? Klinikai emberteszten bizonyították: működik a hormonmentes férfi fogamzásgátló
Az új tabletta blokkolja a spermiumképződést, de nem okoz hangulatingadozást vagy libidócsökkenést. A kutatás szerint azért is eredményes az új fogamzásgátlási módszer, mert a férfiak jelenleg egyetlen lehetősége az óvszer használata.
Egy amerikai cég, a YourChoice Therapeutics egy új férfi fogamzásgátló tablettán dolgozik, amely teljesen hormonmentes – írja az Unilad. A YCT-529 nevű készítményt már embereken is tesztelték, és az eddigi eredmények ígéretesek.
A tabletta működése eltér a korábban ismert módszerektől, mivel nem befolyásolja a szervezet hormonháztartását. Ehelyett egy retinolsav-receptor alfa nevű fehérje működését gátolja, amely kulcsszerepet játszik a spermiumok képződésében.
Az állatkísérletek során a gyógyszer négy héten belül jelentősen csökkentette a spermiumtermelést, és átmeneti meddőséget idézett elő. A kutatások szerint a hím egerek 99 százaléka nem ejtette teherbe a nőstényeket a vizsgálat ideje alatt.
A tablettát embereken is kipróbálták. A klinikai vizsgálatban 16 egészséges férfi vett részt, akik 32 és 59 év közöttiek voltak. Mindannyian korábban vazektómián estek át, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a készítmény tartós meddőséget okozzon.
Az embereken végzett vizsgálat elsődleges célja nem a hatékonyság, hanem a gyógyszer tolerálhatóságának vizsgálata volt. A kutatók nem tapasztaltak komoly mellékhatásokat, ami fontos eredmény, mivel korábbi, hormonális alapú készítményeknél gyakoriak voltak a hangulatingadozások, libidócsökkenés, testsúlynövekedés és a bőrproblémák.
Nadja Mannowetz, a cég társalapítója és tudományos vezetője elmondta, hogy „jó és gyors biológiai hasznosulást tapasztaltunk”, vagyis a gyógyszer hatóanyaga nem bomlott le túl gyorsan a szervezetben.
A vállalat vezérigazgatója, Akash Bakshi hozzátette: „A tanulmányok és felmérések folyamatosan azt mutatják, hogy a férfiak is szeretnék kivenni a részüket a terhesség megelőzéséből a partnerükkel együtt... De jelenleg csak egy nem végleges fogamzásgátlási lehetőségük van – az óvszer –, ami már 170 éve létezik.”
Egy amerikai cég, a YourChoice Therapeutics egy új férfi fogamzásgátló tablettán dolgozik, amely teljesen hormonmentes – írja az Unilad. A YCT-529 nevű készítményt már embereken is tesztelték, és az eddigi eredmények ígéretesek.
A tabletta működése eltér a korábban ismert módszerektől, mivel nem befolyásolja a szervezet hormonháztartását. Ehelyett egy retinolsav-receptor alfa nevű fehérje működését gátolja, amely kulcsszerepet játszik a spermiumok képződésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás kutatója, olvasható a KKETTK Alapítvány honlapján.
M. Kiss Sándor 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már a pályája kezdetétől elkötelezetten foglalkozott a huszadik századi magyar történelem sorsfordító eseményeivel.
1990 és 1991 között a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként dolgozott, ezt követően pedig 1991 és 1994 között a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt.
Fontos szerepet vállalt az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét vizsgáló Történeti Tényfeltáró Bizottság munkájában is. 1996-ban lett a történettudomány kandidátusa.
1997-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetét vezette, majd 2013. július 1-jétől a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyetteseként, később pedig a tudományos tanács elnökeként dolgozott.
2013-tól egy alapítvány felügyelőbizottságának is tagja volt. Emellett részt vett a 2013-ban létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének, valamint a rendszerváltoztatás emlékére létrehozott 30 éve szabadon Emlékbizottságnak a munkájában is.
Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás története volt. Számos könyv és tanulmány szerzője, legutóbbi önálló kötete 2023-ban jelent meg Szembesülés: Válogatott írások, 1974–2023 címmel.
Rendszeres előadója volt a Terror Háza Múzeum tudományos rendezvényeinek, konferenciáinak és szakmai beszélgetéseinek is. Előadásaival és felszólalásaival segített érthetőbbé tenni a huszadik századi történelem sorskérdéseit és összefüggéseit.
82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás kutatója, olvasható a KKETTK Alapítvány honlapján.
M. Kiss Sándor 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már a pályája kezdetétől elkötelezetten foglalkozott a huszadik századi magyar történelem sorsfordító eseményeivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Pfizer-vakcina átmenetileg módosíthatja a szaruhártyát, de a hosszú távú hatások még kérdésesek
Török kutatók szerint a szaruhártya belső rétegét is érintheti az oltás hatása. A látásra egyelőre nincs bizonyított veszély, de hosszú távon nem kizárt a probléma.
Török kutatók nemrég egy kisebb létszámú vizsgálatot végeztek, amelyben 64 ember szaruhártyájának állapotát követték nyomon a Pfizer COVID–19 vakcinája előtt és után. A résztvevőket az első adag beadása előtt és a második oltást követő két hónap múlva is megvizsgálták.
A felmérés során kiderült, hogy az oltás után kissé megvastagodott a szaruhártya, miközben az endothelsejtek száma csökkent, és ezek méretében is nagyobb eltéréseket találtak. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy a szaruhártya megtartsa megfelelő hidratáltságát.
A rövid távú változások nem okoztak látásproblémákat a résztvevők körében, de a kutatók szerint elképzelhető, hogy hosszú távon ezek a módosulások hatással lehetnek a látásra, főleg azoknál, akiknek eleve van valamilyen szemproblémájuk.
Ezért is tartják fontosnak a további, hosszabb időn át tartó megfigyeléseket.
A kutatók hangsúlyozták, hogy nem javasolják az oltás ellenzését, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes tovább vizsgálni a lehetséges szövődményeket.
A mérések alapján az endothelsejtek száma négyzetmilliméterenként 2597-ről 2378-ra csökkent, ami mintegy nyolcszázalékos csökkenésnek felel meg. Ez az érték még mindig a biztonságos tartományon belül van, mivel az egészséges felnőttek esetében ez általában 2000 és 3000 sejt között mozog.
A kutatók szerint azonban azok, akiknek már korábban alacsony volt ez az értéke – például egy szemműtét vagy fertőzés miatt –, érzékenyebbek lehetnek a változásokra.
A megvastagodott szaruhártya és a csökkent sejtszám idővel akár látásproblémákhoz is vezethet, különösen akkor, ha a módosulások tartósan fennmaradnak.
A szaruhártya átmeneti megvastagodása önmagában nem szokatlan, előfordulhat például gyulladás, kisebb sérülések vagy folyadékfelhalmozódás következtében is. A probléma akkor merülhet fel, ha ez az állapot hónapokig vagy akár évekig is tart, mivel ez befolyásolhatja az átlátszóságot, és ezzel együtt a látást is.
Török kutatók nemrég egy kisebb létszámú vizsgálatot végeztek, amelyben 64 ember szaruhártyájának állapotát követték nyomon a Pfizer COVID–19 vakcinája előtt és után. A résztvevőket az első adag beadása előtt és a második oltást követő két hónap múlva is megvizsgálták.
A felmérés során kiderült, hogy az oltás után kissé megvastagodott a szaruhártya, miközben az endothelsejtek száma csökkent, és ezek méretében is nagyobb eltéréseket találtak. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy a szaruhártya megtartsa megfelelő hidratáltságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2020 óta furcsa dolog történik a Földdel: egyre gyorsabban forog. Azóta minden évben megdőlt a legrövidebb nap rekordja. 2020-ban például 1960 óta a 28 legrövidebb napot mérték. A 2024-es év sem kivétel, tavaly is jöttek a rövid napok. A TimeAndDate.com adatai szerint július 9-e 1,23 milliszekundummal, július 10-e pedig 1,36 milliszekundummal volt rövidebb a megszokottnál.
Július 22-én várhatóan 1,34 milliszekundummal, augusztus 5-én pedig 1,25 milliszekundummal lesz rövidebb egy nap.
A Föld forgási sebessége a múltban is változott. Korábban a Föld lassult, ezért szökőmásodperceket kellett beiktatni. 1972 óta összesen 27 ilyen szökőmásodperc volt. 2016 óta viszont egyetlen szökőmásodpercre sem volt szükség.
Az IFL Science cikke szerint „a Föld forgása az utóbbi években felgyorsult, szemben a korábbi lassulással”. A bolygó jelenleg valamivel több mint 365-ször fordul meg tengelye körül, amíg egyszer megkerüli a Napot. A múltban ez az érték 490 és 372 nap között mozgott egy év alatt.
Több dolog is befolyásolja, hogy milyen gyorsan forog a Föld. Ilyen például a tengerszint változása, a bolygó belső mozgásai vagy a Hold hatása. A Hold fokozatosan távolodik a Földtől, és emiatt a bolygó forgása évszázadonként körülbelül 1,8 milliszekundummal lassul.
A Hold azonban nem csak lassíthat. Ha a Hold közelebb van a Föld egyenlítőjéhez, nagyobb a fékező hatása. Most viszont a Hold messzebb jár az egyenlítőtől, így gyorsabbak a napok.
A napok hosszát atomórák segítségével mérik. Ezek az eszközök olyan pontosak, hogy még a milliszekundumos eltéréseket is érzékelik.
2020 óta furcsa dolog történik a Földdel: egyre gyorsabban forog. Azóta minden évben megdőlt a legrövidebb nap rekordja. 2020-ban például 1960 óta a 28 legrövidebb napot mérték. A 2024-es év sem kivétel, tavaly is jöttek a rövid napok. A TimeAndDate.com adatai szerint július 9-e 1,23 milliszekundummal, július 10-e pedig 1,36 milliszekundummal volt rövidebb a megszokottnál.
Július 22-én várhatóan 1,34 milliszekundummal, augusztus 5-én pedig 1,25 milliszekundummal lesz rövidebb egy nap.
A Föld forgási sebessége a múltban is változott. Korábban a Föld lassult, ezért szökőmásodperceket kellett beiktatni. 1972 óta összesen 27 ilyen szökőmásodperc volt. 2016 óta viszont egyetlen szökőmásodpercre sem volt szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A valaha talált legkockázatosabb meteor közelít felénk – szakértők árgus szemekkel figyelik a pályáját
A szakértők nemrég még úgy gondolták, hogy az YR4 minden eddig észlelt aszteroidánál nagyobb eséllyel csapódik a Földbe. Most már az a valószínű, hogy a Holdat találja el, ami szintén nem lenne veszélytelen, sőt.
A tudósok szerint a 2024 YR4 nevű aszteroida akár a Holdba is belecsapódhat 2032 végén. A legutóbbi megfigyelések alapján 4,3 százalék az esélye annak, hogy a kataklizma bekövetkezik, és ha megtörténne, a becsapódás körülbelül egy kilométer széles krátert vájna égi kísérőnk felszínébe, hogy aztán 100 millió kilogramm holdi kőzetet és port lökjön a világűrbe.
Az ütközés látványos fényvillanást okozna, amit szabad szemmel is látni lehetne, hiszen pont a Hold földi oldalára érkezne.
A 2024 YR4 átmérője a James Webb-űrteleszkóp mérései alapján nagyjából 60 méter. Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Intézet bolygótudományi docense a CNN-nek azt mondta, „a méret egyenlő az energiával”, ezért fontos tudni, mekkora robbanást idézhetne elő.
A kisebb, városméretű pusztításra képes aszteroidákhoz hasonlóan a YR4 is komoly károkat okozhatna, ha a Földnek ütközne.
A 2024 végén felfedezett objektum kezdetben potenciális ütközési pályán volt a Földdel. A számítások alapján úgy tűnt, hogy 2032. december 22-én eltalálhatja a bolygónkat. Az ütközés esélye minden új megfigyeléssel változott, februárban 3,1 százalékon tetőzött.
Ez az arány a valaha felfedezett legnagyobb kockázatot jelentő aszteroidává tette.
A NASA szerint a június elején végzett megfigyelések közel 20 százalékkal pontosították a pályáját, és az új számok alapján kizárták, hogy a meteor ütközzön a Földdel.
A YR4 jelenleg túl van a teleszkópok látóhatárán, és a Nap körül kering. A tudósok azt vizsgálják, hogy egy esetleges holdi ütközés milyen hatással lenne az űrbeli infrastruktúrára és a Holdon lévő eszközökre. A Földet közvetlenül nem fenyegetné nagy veszély, de az űrszemét a műholdakat és az alacsony Föld körüli pályán lévő küldetéseket nagyon is érintheti. A Nemzetközi Űrállomást viszont a tervek szerint még azelőtt leszerelik, hogy a meteor a közelünkbe érne.
Dr. Paul Wiegert, a kanadai Nyugati Egyetem professzora szerint „kezdjük belátni, hogy talán egy kicsit messzebb is ki kell terjesztenünk a védőernyőt.
Most már van olyan értékünk, amit a Földtől távolabb is védenünk kell, így remélhetőleg a látókörünk is bővül.”
Az első számítások szerint az esetleges becsapódás leginkább a Hold föld felőli oldalát érheti. A csillagászoknak még soha nem volt lehetőségük élőben megfigyelni egy ekkora becsapódást a Holdon, hiszen ez lenne a legnagyobb hatású ütközés, ami az elmúlt 5000 évben történik az égitesten.
A tudósok szerint a 2024 YR4 nevű aszteroida akár a Holdba is belecsapódhat 2032 végén. A legutóbbi megfigyelések alapján 4,3 százalék az esélye annak, hogy a kataklizma bekövetkezik, és ha megtörténne, a becsapódás körülbelül egy kilométer széles krátert vájna égi kísérőnk felszínébe, hogy aztán 100 millió kilogramm holdi kőzetet és port lökjön a világűrbe.
Az ütközés látványos fényvillanást okozna, amit szabad szemmel is látni lehetne, hiszen pont a Hold földi oldalára érkezne.
A 2024 YR4 átmérője a James Webb-űrteleszkóp mérései alapján nagyjából 60 méter. Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Intézet bolygótudományi docense a CNN-nek azt mondta, „a méret egyenlő az energiával”, ezért fontos tudni, mekkora robbanást idézhetne elő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
