5 hasznos tipp kezdő kontaktlencse viselők számára

Naptej, napszemüveg, útlevél előkészítve – útra fel! Végre itt a nyár, vele együtt a jó idő és a várva várt szabadság, amikor kiszakadhatunk a hétköznapokból, és elmerülhetünk a tenger habjaiban, a mediterrán esték illatában vagy egy izgalmas, ismeretlen város felfedezésében. Ilyenkor minden arról szól, hogy feltöltődjünk, élményeket gyűjtsünk, és végre egy kicsit kikapcsoljuk az agyunkat.

Sokan már hónapok óta tervezgetik a nyaralást, mások inkább az utolsó pillanatban csapnak le egy jó ajánlatra – a közös pont, hogy idén nyáron rengetegen vágnak neki valamilyen utazásnak. A Visa friss kutatása szerint¹ a magyarok 36 százaléka választ külföldi úti célt idén nyáron.

Ne dőlj be a trükköknek: a nyár a csalók kedvenc szezonja

Manapság külföldi utazás esetén is egyre kevesebben indulnak útnak készpénzzel a zsebükben. A bankkártyás fizetés ugyanis nemcsak kényelmes, hanem biztonságos is: a kártyatársaságok és a bankok komoly technológiai háttérrel, valós idejű tranzakciófigyeléssel, beépített biztonsági funkciókkal gondoskodnak arról, hogy a pénzünk védve maradjon. Ugyanakkor a rendszerek magas szintű technikai védelme miatt a csalók ma már elsősorban az ügyfeleket megtévesztésére koncentrálnak, hogy megszerezzék érzékeny adataikat és biztonsági kódjaikat.

Ehhez különböző trükköket vetnek be, például gyanúsan olcsó ajánlatokkal, hamis szállásokkal, ismeretlen weboldalakkal vagy e-mailes és SMS-es linkekkel próbálnak rávenni arra, hogy megadd az érzékeny pénzügyi adataidat. Ne tedd! Soha, senkinek ne add meg a PIN-kódodat, jelszavadat, egyszeri belépési kódodat. A csalók ráadásul egyre kreatívabbak: gyakran fesztiválok, sportesemények vagy hirtelen leárazott nyaralások köré építik trükkjeiket. És persze ott vannak a klasszikus veszélyek is: előfordulhat készpénzlopás, kártyalopás, vagy egyszerű zsebtolvajlás – elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, különösen a zsúfolt helyeken.

És ez nem csupán elméleti kérdés: az OTP Bank és a Groupama idei közös kutatása szerint² a válaszadók több mint negyede (26%) már átélt valamilyen káresetet külföldön, míg több mint a felük (53%) számít is arra, hogy baj történhet vele útközben.

Kényelem = szabadság? Csak ha biztonságos is!

Az utóbbi években már a készpénzes fizetéssel sem kell bajlódnunk: a külföldön pihenő magyarok többsége digitálisan költ.

A mobiltárcás fizetés is egyre elterjedtebb – közel minden harmadik magyar él ezzel a lehetőséggel, amikor külföldön nyaral.

Ennek a fajta kényelmes, gyors és érintésmentes fizetésnek valóban sok előnye van: digitálisan fizetni ma már nemcsak praktikus, hanem tudatos döntés is, különösen utazás közben. Mert a gondtalan nyaralás nemcsak arról szól, hogy minden be van csomagolva és időben lefoglalva, hanem arról is, hogy a pénzügyeink is biztonságban vannak.

Praktikus tanácsok, hogy nyugodtan élvezhesd a nyaralást

Mielőtt felülsz a gépre, vagy bepattansz az autóba a tenger felé, érdemes egy kicsit a digitális és pénzügyi biztonságra is gondolni – mert ahogy a bőröndbe nem teszel be félig üres naptejestubust, úgy az adatvédelmet sem jó félvállról venni. A Visa és az OTP Bank gyakorlati tanácsai segítenek, hogy a vakáció tényleg gondtalan lehessen, és csak a napsütés, a tengeri szellő meg a hideg fröccs maradhasson emlékezetes.

1. Ne add ki az adataidat – soha, senkinek!

Soha, semmilyen körülmények között ne add meg senkinek a banki belépési adataidat, jelszavadat, PIN-kódodat vagy egyszer használatos kódodat. A bank – így az OTP Bank sem – kér ilyet telefonon, e-mailben vagy SMS-ben, még akkor sem, ha a hang vagy a szöveg meggyőző. Ha utazási ajánlatot vagy sürgető akciót kapsz ismeretlen feladótól, főleg e-mailben vagy SMS-ben, ne kattints a benne található linkre – még akkor sem, ha első ránézésre jól hangzik. Intő jel lehet, hogy csalóval van dolgod, ha valaki olyan fizetési módhoz ragaszkodik, mint az átutalás, kriptovaluta, ajándékkártyás fizetés. Ilyenkor mindig érdemes megnézni a weboldal címét is: legyen benne „https”, ne szerepeljenek benne furcsa karakterek, és ha lehet, keress rá a vásárlói véleményekre is.

2. Posztolj okosan!

A közösségi médiában is érdemes óvatosnak lenni: bár csábító kiposztolni a repjegyet vagy a tengerparti koktélt, a túl sok információ - például az utazási terveid, a lakcímed vagy biztonsági kérdésekre utaló adatok - megosztása növeli a csalás kockázatát. És ha kétségeid vannak egy e-mail vagy SMS valódiságával kapcsolatban, inkább ne válaszolj rá – keresd fel közvetlenül a bank hivatalos weboldalát vagy ügyfélszolgálatát.

3. A bankkártya beállítása nyaralás előtti feladat

A bankkártya biztonságos használata utazáskor is sokat számít. Célszerű előre jelezni a bankodnak, hogy hová utazol és mikor, így elkerülhető, hogy a biztonsági rendszer automatikusan letiltsa a külföldi tranzakciókat. Érdemes ellenőrizni a bankkártyád külföldi használat korlátozásának beállítását, és ha szükséges módosítani indulás előtt – így beállíthatod, hogy csak Magyarországon, Európában vagy világszerte legyen használható.

4. Készpénzre van szükséged? ATM-nél is legyél résen

Ha külföldön szeretnél készpénzt felvenni, válassz megbízható, jól megvilágított ATM-et – például bankfiók közelében vagy forgalmas helyen. Használat előtt ellenőrizd, hogy a bankautomatán szerepel-e a Visa logó. A PIN-kódot mindig takard el kézzel gépelés közben, és soha ne oszd meg másokkal – még akkor sem, ha segítőkésznek tűnnek. Ha teheted, inkább ne vegyél fel egyszerre nagyobb összeget, és az értékeidre is figyelj oda, különösen zsúfolt, turisták által kedvelt helyeken, ahol a zsebtolvajok is lesben állnak. És hogy még nagyobb biztonságban legyél, érdemes vásárlási és ATM-limitet beállítani a MobilBankban. Ezeket csak ideiglenesen emeld meg, ha épp szükséged van rájuk utazás közben – így akkor sem tudnak nagyobb összeget leemelni a bankszámládról a csalók, ha hozzáférnek az adataidhoz.

5. Mobiltárca = extra védelem útközben is

Ma már sokan használnak mobiltárcát a kényelem és a biztonság érdekében. A Visa által is használt tokenizációs technológiának köszönhetően a bankkártyánk biztonságosandigitalizálható az okostelefonunkra vagy okosóránkra. Ilyenkor a kártyaadatok nem tárolódnak a készüléken, azt a Visa egy egyedi számsorral helyettesíti, ami csak arra az eszközre érvényes. Tovább növeli a biztonságot, ha emellett a mobilkészüléken biometrikus azonosítást (pl.: ujjlenyomatot vagy arcfelismerést) állítunk be. Nyaralás közben, a strandon pedig számos olyan szituáció adódhat, ahol praktikus, ha nem visszük magunkkal a tárcánkat, mégis tudunk fizetni. Ráadásul lopás esetén, ha csak a telefont lopták el, elég a telefonhoz tartozó tokent letiltani, és a kártya továbbra is biztonságosan használható marad.

+1 Online vásárlás? Legyél tudatos!

Ha online vásárolsz – mondjuk repülőjegyet, szervezett utat, belépőt vagy akár egy új nyári ruhát – a Visa kártya használata plusz védelmet is jelenthet. Bizonyos esetekben – például átverés áldozatává válsz, hibás terméket kapsz, amit nem lehet visszaküldeni, vagy meghiúsul az utazás, mert az utazásszervező vagy a légitársaság csődbe megy – a Visa kártyabirtokosok jogosultak lehetnek visszatérítésre. A Visa fogyasztóvédelem iránti elkötelezettségének részeként a bankok számára rendelkezésre áll a chargeback eljárás, amelynek keretében a kártyakibocsátó bank reklamációs eljárást indíthat. Ez a rendszer egyfajta biztonsági hálóként működik a vásárlók számára.³

A Visa és az OTP Bank is csatlakozott a KiberPajzs programhoz, amely hasznos tippekkel segít a csalások megelőzésében és a biztonságos online vásárlásban. Érdemes figyelemmel kísérni ezeket az ajánlásokat, hogy tudatosan és felkészülten kezelhesd pénzügyeidet.

A felhőtlen nyaralás nem csupán a napsütésről, a finom ételekről és a kikapcsolódásról szól – arról se feledkezz meg, hogy közben a pénzügyeid és az adataid is biztonságban legyenek. Egy kis előrelátással, tudatos tervezéssel és néhány óvintézkedéssel csökkentheted a kellemetlen meglepetések esélyét, és valóban arra koncentrálhatsz, amiért útra keltél: a pihenésre, az élményekre és a feltöltődésre.

A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről kérjük, tájékozódj az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

¹: A cikkben hivatkozott Visa kutátási adatok forrása: a Visa közép-kelet európai utazási és fizetési szokások 2025 felmérése, mely a következő országokra terjedt ki: Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A kutatást a GfK – a NIQ Company kutatóvállalat végezte 2025 márciusában 1000 (18-65 év közötti) válaszadóból álló reprezentatív mintán ezen országok mindegyikében.

²: NRC Omnibusz kutatás. Minta:18-75 éves lakosság, 1000 fő. Az adatfelvétel ideje: 2025. május 7-12.

³: A jogosultság és az eljárás menete a kártyakibocsátó, a konkrét eset és az érvényes szabályzatok függvénye.

Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.

Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).

A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.

A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.

A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.

A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.

2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.

Hét évvel ezelőtt megkérdeztük a Sziget Fesztivál résztvevőit, hogy mi volt a legbizarrabb fesztiválélményük. Elég kemény dolgokat hallottunk, úgyhogy két évvel később ismét megkérdeztük őket, és bizony tudták fokozni a dolgot. Éppen ezért 2025-ben is feltettük a kérdést a Szigeten: mi volt a legbetegebb dolog, amit egy fesztiválon láttak.

Idén sem semmi válaszokat kaptunk.

De más is mesélt arról, hogy látott embereket nyilvánosan hasonló helyzetben.

Olyan is volt, akinek az egyik barátja emberi ürülékbe tenyerelt, de láttak rosszul elsült crowd surföt, érdekes helyzetekben hányó fesztiválozókat és olyat is, aki éppen lenyúlta a majonézt a hotdog standtól.

Még több izgalmas sztori a videóban:

Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

Damn, I wasn't ready for how this would feel. We didn't have a camcorder, so there's no video of me with my mom. I dropped one of my favorite photos of us in midjourney as 'starting frame for an AI video' and wow... This is how she hugged me. I've rewatched it 50 times. pic.twitter.com/n2jNwdCkxF

— Alexis Ohanian ? (@alexisohanian) June 22, 2025

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.