A Rovatból

"A volt csajom jobb volt." – 10 rémes mondat, amellyel tutira tönkreteheted a szexet



"Dobj be egy érmét a folytatáshoz!"

"Az anyukád téged keres telefonon."

"Úgy festesz, mint Amy Schumer" (aki köztudottan utálja az orális szexet).

"Én vagyok Trump, te Amerika."

"Biztosan a jó lyukban vagyok?"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
20 jel, amiből megtudhatod, hogy megcsal-e a párod
Ha az utóbbi időben többet is tapasztaltál ezek közül, és furcsán kezdett viselkedni, akkor valószínűleg félrelépett a párod.


Korunk egyik népbetegségének tartják sokan a hűtlenséget, és azt, hogy rengeteg pár képtelen tartósan, hosszú éveken át együtt maradni anélkül, hogy kikacsintanának a párkapcsolatból. Éppen ezért van, aki szeretné tudni, megcsalja-e a párja.

Nos, akad néhány olyan jel, amely arra utalhat, hogy a párod hűtlen. Ha az alábbiak közül többet is tapasztalsz egy ideje, és úgy látod, hogy megváltozott a párod viselkedése, a kapcsolatotokhoz való hozzáállása, akkor nagy valószínűséggel félrelépett. Érdemes ezt vele minél előbb tisztázni.

Neked is jobb, ha tudod, hányadán álltok. Ha megcsalt, akkor az már a te döntésed, hogy ezek után mellette maradsz vagy szakítasz.

Azért érdemes kibeszélni magatokból a problémáitokat, még a hűtlenkedést is, mert ha az okokat felderítitek, abból mindketten sokat tanultok.

Nézzük, milyen jelekből tudhatod, hogy megcsalt a kedvesed!

1. Célozgat a szakításra

Ahol a kapcsolat rendben van, ola ilyesmi fel sem merül. Ha azonban a párod elejt egy-egy célzást arról hogy külön is folytathatnátok az életeteket, akkor az minden, csak nem bizalomgerjesztő. Talán már jó ideje fontolgatja a szakítást és már van is valakije.

2. Szótlanabb lesz, és nem lehet belőle kihúzni, mi baja

Amikor a kapcsolatban korábban ilyesmi nem fordult elő, nem volt látványos összeveszés, nem történt bántalmazás (verbálisan sem), ám az egyik fél megszakítja a kommunikációt, akkor az a távolodás jele. A titkolózás pedig sajnos azt jelzi, hogy van mit titkolni.

3. Féltékenykedni kezd

Hűtlenkedőknél elég gyakran előfordul, hogy szimatolni kezdenek a párjuk után. Az esetek egy részében azért, mert magukból indulnak ki, és azt hiszik, hogy te is félreléptél. Az esetek többi részében azonban a saját csapodárságukat akarják leplezni azzal, hogy a másikra terelika figyelmet és őt gyanúsítgatják.

Ez egy idegőrlő játszma, amely egyre durvábbá válik, ahogy egyre jobban bepörög a megcsaló fél, tapasztalt emberekként nem tudunk jobbat javasolni: a saját érdeketekben érdemes inkább szakítani.

4. Váratlanul kedvesebben viselkedik, mint azelőtt

Ha minden előzmény nélkül negédessé válik, figyelmesebbé, bókolni kezd és megpróbál a kedvedben járni, annak a jele lehet, hogy lelkiismeretfurdalás gyötri a hűtlenség miatt.

A félrelépés gyakran azt jelzi, hogy valami nem működik egy kapcsolatban. Talán a szexuális együttlétek maradtak el, talán nem tudta veled tisztázni a problémáitokat, nem figyeltetek eléggé egymásra.

Előfordul, hogy együtt élő/házas párok esetében azért keveredik kaladba az egyik fél, mert a másik nem hajlandó tudomásul venni, hogy a kapcsolatnak vége, nem akar szakítani, és nem hajlandó elköltözni sem.

Sajnos az sem ritka, hogy van, aki nem tud felelősségteljesen, felnőtt módjára viselkedni egy kapcsolatban, képtelen tartósan kötődni bárkihez, ezért válik hűtlenné.

5. Egyre kevesebb időt tölt otthon

És az együtt töltött idő sem kellemes.

6. Újabban elvonul, ha telefonál,

soha nem hallod kivel és mit beszél. Korábban ezt nem csinálta? Előtted beszélt a családjával, barátaival? Hm...

7. Megijed, ha utána viszed a telefonját,

és onnantól fogva még a vécére sem megy nélküle.

Mi a probléma a hűtlenséggel?

A megcsaláskor a bizalom súlyosan sérül a kapcsolatban, újraépítése pedig hosszú és fájdalmas folyamat, vagy egyenesen lehetetlen. A megcsalt fél intenzív lelki fájdalmat él át.

A hűtlenség gyakran a kapcsolat végét jelenti, vagy tartós feszültséget okoz. Sokan erkölcsi vétségnek tartják, és megbocsáthatatlan tettnek.

Egy biztos: nem építi, hanem súlyosan rombolja a párkapcsolatokat.

8. Megváltoznak a szokásai

Mintha nem is ugyanaz az ember volna, mint akivel összejöttél.

9. Ingerülten reagál a kérdésekre

Visszakérdez, idegesen rákérdez, miért faggatod, azzal gyanúsít téged, hogy vallatod? Pedig csak azt kérdezted tőle, mikor ér haza? Amennyiben tényleg nem rossz szándékkal, nem szemrehányón kérdezted, és nem a piszkálódás volt a célod, akkor nem kellene így reagálnia.

10. Azon kapod, hogy magyarázkodik és hülye történeteket talál ki

Ha idétlen sztorikba bonyolódik arról, miért ért haza későn, miért nem jött el egy találkozóra, ne legyenek vele kapcsolatban illúzióid.

11. Már nem először kapod hazugságon

A normálisan működő harmonikus kacsolatok alapja a bizalom és az őszinteség. Nem kell minden gondolatotokat megosztani egymással, lehetnek külön programjaitok, de amikor hazudozni kezd valaki, és átveri a másikat, az nem korrekt. A hazudozás meglehetősen gyakran és pontosan jelzi a hűtlenséget.

12. Nem kérdezhetsz rá, mit csinál egész nap, de ő a 24 órád minden percével elszámoltat téged

13. Bár korábban nem volt jellemző rá, úgy viselkedik, mintha depressziós volna

Morcos, nyúzott, kedvetlen erőtlen.

14. Egy ideje már nem szexeltek, a közeledésedet elutasítja

Annak mindig oka van, ha egy férfi vagy egy nő hónapokig, fél évekig vagy akár évekig (!) megfosztja a párját a gyönyörtől. Előtte jól működött a szex? Imádtatok szerelmeskedni? Akkor derítsd ki, miért fújt visszavonulót.

15. Húzza, halasztja az elköteleződést: összeköltözést, eljegyzést, házasságkötést, gyermekvállalást

16. Sok időt tölt a munkatársaival, túl sok a "céges rendezvény, meg a "túlóra"

Ha egyáltalán nem volt jellemző a munkahelyére, hogy sokáig kell dolgozni, és semmilyen változásról nincsen tudomásod a céggel kapcsolatban, akkor ez sajnos gyanús jel. Különösen akkor, ha extrém későn ér haza, és sűrűn fordul elő, hogy ittasan álít haza, azzal a szöveggel, hogy egy kicsit még beszélgettek és iszogattak a kollégákkal.

17. Már nem beszél a közös tervekről,

és igyekszik kicsúszni ezekből.

18. Egyre kevesebb közös programot szervez az ő barátaival

Mintha nem akarná, hogy találkozz velük. Talán titkol valamit?

19. Költekezni kezd, és egyre kevésbé látsz bele a pénzügyeibe

Ha közös kasszán vagytok, közös számlátok van, és hónapról hónapra nem tud elszámolni a költekezéssel, az elég rossz jel. Az sem biztató, ha az addig nagyvonalú párod hirtelen a fogához veri a garast, és rajtad kezd spórolni. Ezt azt jelenti, máshol, másra költ.

20. Újabban rád hagyja a háztartás gondját

Egyre kevesebbszer veszi ki a részét a takarításból? Már arra is lusta, hogy a szennyesét a mosogépbe dobja és elindítson egy programot? Fél éve nem láttál a kezében porszívót, és hegyekben áll nap mint nap a mosatlan, amit ő hagy a konyhában? Az érdektelenség jelezheti, hogy érzelmileg már kiszállt a kapcsolatból.

Te mit tennél még a listára? Miből lehet tudni, hogy hűtlenkedik a másik?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Véletlenül egy orgiaházban szállásolták el a British Airways személyzetét – 24 órán át nem tudtak aludni
A repülőtársaság személyzetének tagjai alig tudtak pihenni, mert egész éjjel nyögések, drogüzletek és prostituáltak zavarták őket. Egy 24 órás orgia is zajlott a motelben.


Legalább 12 munkatársnak foglaltak szállást a British Airways-nél egy milánói szexhotelben, miután tévedésből összekeverték a MO.OM Hotelt a közelben található Motel MO.OM-mal – számolt be róla a Daily Star. Az óránként fizetős szálláshelyen olyan felszerelések voltak, mint vagina alakú kád, tükrös mennyezet, kötözőkészletek, bőr hámok és emberi kutyaketrecek.

Egy névtelen forrás szerint „nyilvánvaló volt, hogy a stábnak nem ezen a helyen kellett volna lennie”.

A beszámoló szerint a személyzet tagjai alig tudtak aludni, mivel egész éjjel nyögéseket hallottak, és tanúi voltak egy 24 órás orgiának,

valamint drogügyleteknek és prostitúciónak is.

A forrás szerint az eset egy komikus, de komoly következményekkel járó hiba volt.

A kialvatlanság miatt a dolgozók másnap nem tudtak munkába állni,

ugyanakkor késésekről vagy járatkimaradásokról nem érkezett hír.

A British Airways a történtek után közleményt adott ki:

„A személyzet egy kis részét nem jóváhagyott hotelszobákban helyezték el a tudtunk nélkül, miután a szokásos szolgáltatónknál elérhetőségi problémák merültek fel. Sürgősen kivizsgáljuk az esetet, hogy többször ne fordulhasson elő ilyen.”

A Daily Star cikke emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt a légitársaság dolgozóival. Egy légiutas-kísérőt letartóztattak, miután meztelenül táncolt az egyik járaton, míg egy korábbi pilótájukat 2023-ban azért bocsátották el, mert felszállás előtt kokaint szippantott egy nő melléről. Ő azóta egy másik légitársaságnál újra repülhet.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.


Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.

Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).

A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.

A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.

A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.

A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.

A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.

2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: