Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.

A CNN által megkérdezett orvosok szerint egyre több olyan ember van, aki szándékosan el akarja kapni a koronavírus mára a legtöbb helyen domináns, omikron variánsát, hogy gyorsan átessenek a fertőzésen és védettek legyenek. Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház virológusa és Dr. Robert Murphy, a Northwestern Egyetem egészségügyi kutatóintézetének vezetője felsorolt öt okot, amiért ez meglehetősen rossz ötlet.

Murphy szerint az omikronos megfertőződések esetén gyakran számolnak be a betegek lázról, testfájdalmakról, duzzadt nyirokcsomókról, torokfájásról és egyéb, kellemetlen tünetekről, amik napokra le tudnak dönteni a lábunkról.

Az eddigi ismereteink alapján az omikron valóban enyhébb tüneteket okoz, mint a delta változat, "kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre, és kisebb valószínűséggel halnak meg a betegek- és ez minden korcsoportra igaz", tette hozzá Offit. "De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet súlyos betegség".

A szaglás- és ízérzékelés elvesztése gyakori tünet az enyhe megbetegedések esetén. A kutatási eredmények szerint az emberek mintegy 80%-a egy hónapon belül újra érez szagokat és ízeket, vannak azonban, akik még hat vagy annál is több hónap elteltével sem érzik a szagokat és ízeket. Néhányan pedig talán soha nem nyerik vissza ezen képességüket.

Ez azonban csak néhány a hosszú lefolyású koronavírus-betegség lehetséges tüneteiből. Előfordulhat légszomj, krónikus fáradtság, láz, szédülés, hasmenés, intenzívebb szívdobogás, izom- és hasi fájdalom, hangulatváltozás és alvászavarok is.

A koronavírusnak a gyermekek esetében eddig jellemzően enyhébb tünetei voltak, de az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint az omikron jóval hatékonyabb fertőzőképessége miatt rekordszámban kerültek kórházba 18 év alatti gyermekek az Egyesült Államokban.

"A legjobb módja annak, hogy a gyerekeket megvédjük, az, ha beoltjuk őket, amint jogosultak rá, és ha olyan családtagokkal vannak körülvéve, akik szintén be vannak oltva" - mondta Dr. Rochelle Walensky, a CDC igazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.

Azzal, hogy vannak, akik szándékosan elkapják a koronavírust, "hozzájárulnak ahhoz, hogy fennmaradjon a járványhelyzet és megterhelik az egészségügyi rendszert" - mondta Murphy.

Valaha is jó ötlet volt szándékosan elkapni egy betegséget? Sokan emlékezhetnek arra, amikor a szülők "bárányhimlő partikat" rendeztek, hogy kisgyermekeik túlessenek a fertőzésen, mivel a felnőttkori bárányhimlős esetek súlyosabbak. "Na, az is rossz ötlet volt" - mondta Offit.

Példaként felhozta, hogy évekkel ezelőtt, egy védőoltásokról szóló oktatófilm operatőre elárulta neki, hogy a nővére egy ilyen, bárányhimlős találkozóra vitte a gyermekét, aki tragikus módon belehalt a fertőzésbe. "Ne játsszunk az anyatermészettel" - mondta. "Azóta próbál megölni minket, mióta kijöttünk az óceánból a szárazföldre".

Világszerte egyre többen szenvednek autoimmun betegségben, hiszen becslések szerint évente 3-9 százalékkal emelkedik az ilyen megbetegedések száma. Az autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a beteg immunrendszere már nem tud különbséget tenni az egészséges sejtek és a behatoló mikroorganizmusok között, így a szöveteket és a szerveket is megtámadja. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis is.

A tudósok szerint nyugaton körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdtek egyre gyakoribbak lenni az autoimmun betegség. Most azonban azt tapasztalják, hogy már olyan országokban is megjelenik, ahol korábban soha nem volt példa rá. A közelmúltban például a gyulladásos bélbetegséges megbetegedések száma a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában emelkedett legnagyobb mértékben, ahol korábban alig volt ilyen eset.

A tudósok többsége úgy véli, hogy a környezeti tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy világszerte egyre többen lesznek autoimmun betegek. A Londoni Francis Crick Intézet két szakember, James Lee és Carola Vinuesa vezetésével külön kutatócsoportokat állított fel az autoimmun betegségek pontos okainak meghatározására. Megállapították, hogy mivel az emberi genetika nem változott az elmúlt néhány évtizedben, a külvilágban kell lennie valamilyen változásnak, amely növeli az autoimmun betegségre való hajlamunkat.

Rámutattak, hogy egyre több országban válik uralkodóvá ez az étrend, amelyet főleg a gyorséttermi ételek, tehát sok olajban és vajban sült, magas cukor-, transzsír- és sótartalmú, fehér lisztes ételek és a vörös húsok fogyasztása jellemez, miközben a magas rosttartalmú ételek, a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása visszaszorul. A szakemberek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez hatással van az ember mikrobiomjára - ez a bélrendszerünkben található mikroorganizmusok összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában.

- állapították meg.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a betegségre való egyéni hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

"Ha nincs bizonyos genetikai érzékenysége, akkor az ember nem feltétlenül lesz autoimmun beteg, függetlenül attól, hogy hány Big Mac-et eszik meg" - jegyezte meg Vinuesa.

Mivel a szakemberek szerint a gyorséttermi franchise-ok globális terjedése ellen nem igazán tudnak tenni a tudósok, ezért próbálják megtalálni azokat az alapvető genetikai mechanizmusokat, amelyek az autoimmun betegség hátterében állnak, és egyes embereket fogékonnyá tesznek a betegségre, míg másokat nem. Mostanra már olyan technikák állnak rendelkezésükre ehhez, amelyek korábban nem, így például már az autoimmun betegek közös genetikai mintáit is tudják azonosítani. A szakemberek szerint ez azért fontos, mert bár sok új terápia van az ilyen betegségben szenvedők számára, az orvosok sokszor nem tudják, melyik betegnek melyik a legjobb, a DNS-szekvenálás viszont segíthet a betegek csoportosításában, hogy azok a nekik megfelelő kezelést kaphassák. Azonban jelezték azt is, hogy mivel világszerte egyre több autoimmun beteg van, sürgősen szükség van újfajta kezelésekre és gyógyszerekre.

- hívják fel a figyelmet.

Forrás: Guardian

Már az év első felében elérhető lesz az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatára szabott oltóanyag a vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) szerint.

A hatóság vezetője, Klaus Cichutek egy hétfői interjúban elmondta, hogy a világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kidolgozott úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagokkal foglalkozó

Az év első felében, legkésőbb júniusban az egész folyamat lezárul, és nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, hanem az oltási kampányhoz kellő mennyiség is - mondta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együttműködő német hatóság vezetője a ZDF országos köztelevíziónak.

Ugyanakkor az még nem teljesen biztos, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az új oltóanyag - jelezte a PEI vezetője. Mint mondta,

Klaus Cichutek hangsúlyozta, hogy a világjárvány megállításához egyszerre több intézkedésre, a védekezést szolgáló eszközök kombinációjára van szükség. Bár "reményt ad", hogy az emlékeztető oltások jelentősen erősítik a védelmet az omikron változattal szemben, továbbra is szükséges például a maszkviselés és a higiéniai szabályok betartása.

A járvány elleni küzdelem "többrétegű", vagyis az oltás a védekezési szabályok betartásával együtt vezethet eredményre - mondta a PEI elnöke.

Németország az omikron variáns szétterjedése miatt elindult ötödik járványhullám kezdeti, erősen emelkedő szakaszában tart. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 255 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez csaknem 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 18 518-hoz képest. A járvány tavaly tavaszi kezdete óta így már 7 535 691 fertőződést regisztráltak. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 52 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 114 029-re emelkedett.

Teljes védőoltással a Covid-19 ellen a németországi lakosság 71,9 százaléka - 59,8 millió ember - rendelkezik. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 42,9 százaléka - 35,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 21,1 millióan vannak, a lakosság 25,4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.

A koronavírus egyik alig ismert mellékhatásában szenved egy 31 éves kaliforniai ápolónő, írja a Mirror. Marianna Cisneros rendszeresen posztol videókat a TikTokra állapotáról. Az egyik legutóbbiból derült ki, hogy mióta átesett a betegségen diszfágiával, vagyis nyelési zavarokkal küzd.

A felvételen a könnyeivel küzdve kavargatja egy csésze tartalmát, miközben a több mint egy éve tartó kálváriáját ecseteli. A fiatal ápolónő elmondja, hogy az orvosoknak fogalma sincs, miért alakult ki nála ez a ritka idegrendszeri károsodás, melynek következtében nem tudja lenyelni az ételek többségét.

Az intenzív osztályon dolgozó ápolónő hozzáteszi: hiába éhezik meg gyakran, az életét kockáztatná, ha csak egyszerűen bekapna pár falatot. Az étel ugyanis könnyen elakadhat a torkában, ez pedig akár a halálát is okozhatja. Éppen ezért a szükséges kalóriák túlnyomó részét shake-ek segítségével viszi be, a jobb napjain pedig néhány kanál burgonyapürét is megkockáztat.

"Már több mint egy éve küzdök ezzel. Csalódott vagyok, mert enni akarok" - mondja a videóban a zokogás határán álló fiatal nő.

A háromgyerekes anyuka videóiból kiderül, hogy nem ez az egyetlen szokatlan tünet, amit a koronavírus-fertőzés okozott neki. Amikor elkapta a vírust, orvosai azt hitték, hogy agyvérzése van, mert alig tudott járni. A vérnyomása az egekbe szökött, ráadásul egy idő után nem látott a jobb szemére. Marianna hangsúlyozza, hogy esetében végig neurológiai tünetei voltak a betegségnek, a hagyományos Covid-szimptómák közül szinte egyet sem észlelt.

A néhány napja megjelent szívfacsaró, angol nyelvű videót itt lehet megnézni, melyben a nyelési rendellenességről oszt meg további részleteket:

@mariannagioo Just got approved for speech therapy today… I’m 31 ? #longcovid #longhauler #covidlonghauler #covid #nursesoftiktok #doctorsoftiktok #fypシ #fyp ♬ original sound - Marianna

A koronavírus-fertőzés egyes betegek esetében hosszan elnyúlhat. Az úgynevezett "long Covid" leggyakoribb tünetei közé a fáradtság, a légszomj, a memóriazavarok és koncentrációs problémák, a heves szívdobogás, a szédülés, a zsibbadás, az ízületi fájdalmak, a depresszió és a szorongás, az íz- és szagvesztés, az alvási nehézségek, a kiütések és a hasmenés vagy étvágytalanság tartozik.