Nem érdekli az azbesztözvegyet, hogy beteg lesz-e: Nem akarok ezzel foglalkozni, a fiammal és a családommal van sok dolgom
Meg kellene nézetnem a tüdőmet, de nem visz rá a lélek, nem akarok ezzel foglalkozni - ezt mondta a Blikknek az a nő, akinek a férje a mérgező azbeszt miatt halt meg. Judit kártérítési pert indított az állam ellen, az ügyben nemrég döntött az Alkotmánybíróság. A testület határozata értelmében pedig
A selypi gyárban évtizedeken keresztül állították elő az épületek szigeteléséhez használt azbesztet. Bár már évtizedekkel korábban ismert volt, ahogy ez az anyag veszélyes az egészségre, az üzemet csak 2004-ben zárták be, majd tíz évvel később pedig egyszerűen felrobbantották. Így a levegőbe került a mérgező por, aminek a szemcséi szilánkszerűen megülnek a tüdő szövetében. Az áldozatok tüdeje emiatt megtelik vízzel, ők pedig lassan megfulladnak.
A férfi az egész életét a gyár mellett töltötte, az üzemmel szemben állt a házuk.
Mivel a gyárnak nem volt jogutóda, ezért Zsolt, Judit és még sokan mások a magyar állam ellen indítottak kártérítési pert. A férje már csak az elsőfokú ítéletet élte meg, később azonban az özvegye elvesztette a pert: nem hogy kártérítést nem kapott, még a perköltséget is meg kellett volna fizetnie. Öt évvel később azonban a Kúria úgy döntött, újra kell indítani az eljárást, és Juditnak tavaly kártérítést ítélt meg a bíróság. Most az Alkotmánybíróság határozata nyomán minden további peres eljárás értelmetlenné válik.
„Egy tavalyi jogszabályváltozás szerint a közhatalmat gyakorló szervek nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ezt alkalmazta a testület az azbesztperekre” - mondta a Blikknek Igyártó Gyöngyi, Judit ügyvédje. Az özvegy a kártérítésből tudott egy házat vásárolni, ami a mozgássérült gyermeke számára is alkalmas otthon lett. Az Alkotmánybíróság döntése az ő életén már nem változtatott, legfeljebb egy kis elégtételt adhat, hogy mégsem maradhat minden következmények nélkül.
- mondta Judit.
