EGÉSZSÉG
A Rovatból

Néhány alapvető vitamin és ásványi anyag a kisgyermek étrendjében

Összegyűjtöttük, milyen tápanyagokkal segíthetjük gyermekeink egészséges fejlődését.


A vitaminok és ásványi anyagok fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlődésében és immunrendszerének támogatásában egyaránt. Főként, hogy az immunrendszer az első 3 évben intenzíven fejlődik. Az egészséges és változatos étrend a legjobb módszer arra, hogy a gyerekek a fontos tápanyagokhoz hozzájussanak. A cikkünkben néhány vitamin és ásványi anyag kiemelkedő szerepéről lesz szó.

A D-vitamin az erős csontozathoz és immunrendszer támogatásához

A D-vitamin központi szerepet játszik a csontfejlődésben, az erős vázrendszer kialakulásában. A kálcium és foszfor felszívódását és beépülését is elősegíti. A fogak egészségére, fogszuvasodásra való hajlamra szintén hatással van a gyermek szervezetének D-vitamin ellátottsága. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az immunrendszer működésének támogatásában is hatalmas szerepe van.

Milyen táplálékokban található meg ez a vitamin? A tojásban, a joghurtban, a tengeri halban, a vajban, a halolajban, a mézben, az élesztőben és a gombában. Valamint egy éves kor felett a gyermek étrendjébe bevezethető például a Milumil Junior gyerekital is, mely D-vitamin tartalmával hozzájárul a gyermek immunrendszerének normál működéséhez. A Junior italok olyan tejalapú készítmények, melyek 1 éves kor felett alternatívát nyújthatnak anyatej hiányában, vagy tejalapú anyatej-kiegészítő tápszer folytatásaként. További fontos tápanyagokat is tartalmaznak, mint a C-vitamin, vas, a kalcium és a rost.

Cink, az egészséges növekedéshez

A cink hozzájárul az immunsejtek optimális működéséhez, az immunrendszer alkotórésze, aktivátora. A cink hiánya a szervezetben gyengült immunválaszt eredményezhet. Ezen kívül részt vesz az anyagcsere folyamatok szabályozásában, nélkülözhetetlen az emésztéshez és növekedéshez egyaránt. Cinkben gazdag ételek: gabonafélék, húsfélék, diófélék, tej, sajt.

A gyógyulást segítő C-vitamin

A C-vitamin egy antioxidáns vitamin, amelynek az immunrendszer egészséges működésében is fontos szerepe van. A C-vitamin megtámogatja a fehérvérsejtek fejlődését és a vas felszívódását is támogatja. A zöldségek és a gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmazzák ezt a vitamint. A C-vitamin többek között megtalálható a narancsban, a kiviben, a paprikában, paradicsomban, a bogyós gyümölcsökben, a brokkoliban, a kelbimbóban.

Az egészséges látás és az A-vitamin

Az A-vitamin nemcsak a szem egészséges működéséhez járul hozzá, de elősegíti a csontozat növekedését, fejlődését, védi a bőrt, a körmöt, a hajat, a fogakat és a fogínyt egyaránt. Ráadásul az immunrendszer egészséges működéséhez is hozzájárul. Ha elegendő A-vitaminhoz jut a gyermek szervezete, könnyebben megbirkózik a baktériumokkal, vírusokkal. Az A-vitamin gazdag forrása a máj, a tojássárgája és a zöld leveles zöldségek.

A vas és az agy fejlődése

A vas fontos szerepet játszik a növekedésben és a megfelelő kognitív fejlődésben, valamint kiemelt szerepet tölt be a hemoglobin képződésében, melynek legfőbb feladata az oxigén és szén-dioxid szállítása. Manapság egyre gyakoribb a vashiányos gyermek. Kiemelten fontos lenne főként az 1-2 éves időszakban odafigyelni a vas megfelelő pótlására és a C-vitamin bevitelre, ami a vas felszívódását segíti elő a szervezetben. Vashiányos állapot kialakulhat nem megfelelő étkezési szokások eredményeként, ha a gyermek étrendje nem elég változatos. A vasraktárak alacsony szintje étvágytalansághoz, fáradékonysághoz vezethet. A vas forrásai: vörös húsok, nyúlhús, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek.

A csontok egészségét biztosító kalcium

A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, minden sejtnek és szövetnek szüksége van rá. Ahhoz, hogy szerepét megfelelően elláthassa, a bélrendszerből fel kell szívódnia, ehhez pedig D-vitaminra van szükség. Kiemelt fontosságú a csontok és fogak egészséges fejlődéséhez, valamint mennyiségét tekintve a szervezetünkben előforduló legjelentősebb ásványi anyag. A kalcium forrásai: a tejtermékeken túl, az olajos magvak (első 4-5 évben őrölt formában adható a gyereknek), fehér bab, fejes káposzta, brokkoli, füge, gomba, csicseriborsó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes adatot tárt fel egy óriási kutatás: a Parkinson-kórral élők 96 százaléka egy súlyos tünettől szenved
A betegek szinte mindegyike álmatlansággal vagy nappali álmossággal küzd. Ezt a panaszt gyakran a szaglásvesztés és a szédülés is kíséri.


Miközben a Parkinson-kórral élők száma 2050-ig akár a háromszorosára is nőhet, egy nagyszabású, közel 11 ezer fős vizsgálat most rámutatott, mennyire másképp sújtja a betegség a férfiakat és a nőket, és hogy a leggyakoribb tünetek sokszor teljesen „láthatatlanok”.

A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri betegség, amelyben az agy „substantia nigra” nevű területén pusztulni kezdenek a dopamint termelő sejtek.

Bár leginkább mozgászavarként ismert, amely nyugalmi remegéssel, lelassult mozgással, izommerevséggel és egyensúlyproblémákkal jár, a betegséghez számos nem motoros tünet is társul. Ezek közé tartoznak a hangulati változások, a memória és a gondolkodás nehézségei, az alvászavarok, valamint olyan autonóm működési problémák, mint a székrekedés vagy az alacsony vérnyomás, melyek gyakran jobban rontják az életminőséget, mint a látható mozgásbeli panaszok.

Egy nagyszabású kutatásban 10 929, Parkinson-kórral élő aszemély vett részt, akik kérdőíveket töltöttek ki és nyálmintát adtak genetikai elemzésre.

Ez jelenleg a legnagyobb aktív Parkinson-kohorszvizsgálat a világon. Az eredmények megerősítették, hogy a nem motorikus tünetek rendkívül gyakoriak: a résztvevők 52 százaléka szaglásvesztésről, 65 százaléka memóriaváltozásokról, 66 százalékuk pedig fájdalomról és szédülésről számolt be.

Különösen kiugró adat, hogy a betegek 96 százaléka küzdött valamilyen alvászavarral, például álmatlansággal vagy nappali álmossággal.

A kutatás tisztább képet adott a kockázati tényezőkről is. Az életkor továbbra is az elsődleges rizikófaktor, a tünetek átlagosan 64 éves korban kezdődtek, a diagnózist pedig 68 évesen állították fel.

Bár a betegek negyedénél a családban már előfordult a kór, az eseteknek csupán 10-15 százaléka köthető egyértelműen specifikus génmutációkhoz.

A betegség kialakulásáért a legtöbb esetben – 85-90 százalékban – a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az idősödés komplex kölcsönhatása felelős.

A betegség másfélszer gyakrabban fordul elő férfiaknál, és a tünetek is eltérően jelentkeznek a nemek között.

A nők átlagosan fiatalabbak voltak a tünetek megjelenésekor (63,7 év a férfiak 64,4 évével szemben) és a diagnózis idején is (67,6 év a férfiak 68,1 évével szemben). A nők körében gyakoribb volt a fájdalom (70 százalék a férfiak 63 százalékához képest) és az esések (45 százalék a 41 százalékhoz képest).

Ezzel szemben a férfiaknál gyakrabban fordultak elő memóriaváltozások (67 százalék a nők 61 százalékával szemben) és impulzív viselkedésformák, különösen a szexuális jellegűek (56 százalék a 19 százalékkal szemben), bár a legtöbb résztvevőnél az impulzivitás enyhe volt vagy teljesen hiányzott.

A tanulmány egy pillanatképet ad, de nem hasonlítja össze a betegeket egy egészséges kontrollcsoporttal, és nem követi a tünetek időbeli változását. Mindezek ellenére az eredmények kulcsfontosságúak lehetnek a kockázati tényezők jobb megértésében, ami elvezethet a veszélyeztetettek korábbi azonosításához és a betegség személyre szabottabb kezeléséhez.

Via Science Alert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan nem veszik komolyan, pedig a lábujjak furcsa mozgása súlyos betegség első jele lehet
Komolyan kell venni már az enyhe zsibbadást vagy bizsergető érzést is, mivel nem csak apró, múló kellemetlenség.
Illusztráció: Pexels - szmo.hu
2026. március 09.



Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.

Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.

A cukorbetegség ugyanis rendszerint lassan, észrevétlenül alakul ki, feltűnő tünetek nélkül. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon súlyos idegkárosodást okozhat.

Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.

Az idegkárosodás következtében az érintettek zsibbadást, bizsergést, égő érzést, vagy az izmok gyengülését tapasztalhatják.

Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.

A diabéteszes idegkárosodás egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tünete, amikor az érintettek kevésbé érzik a fájdalmat, a hőmérsékletet vagy a nyomást a lábukban.

Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.

A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.

Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.

Jelenleg sajnos még nincsen olyan kezelés, ami a már kialakult idegkárosodást visszafordítaná, ezért a megelőzés és a vércukorszint szigorú kontrollja a legfontosabb.

A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.

A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.

Via EgészségKalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Furcsa, hálószerű kiütés jelent meg a bőrödön? Egy ártalmatlannak hitt szokás állhat a háttérben
A bőrünk így tiltakozik a laptopból vagy ülésfűtésből áradó folyamatos hő ellen. Ha nem hagyjuk abba, a folt maradandóvá válhat, sőt, bőrrák is kialakulhat.


Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.

Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.

Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.

A jelenségre egy TikTok-videóban hívta fel a figyelmet Dr. Joe Whittington, aki szerint az emberek lényegében „lassan megsütik” magukat az állandó hőforrásokkal. A jellegzetes tünet egy vörösesbarna, hálószerű elszíneződés, amely az érintett bőrfelületen alakul ki – írta a LADbible.

Ez akkor történik, amikor a bőröd túlságosan meghitt viszonyba kerül az állandó hőforrásokkal – például egy melegítőpárnával vagy hősugárzóval.

Sokan azt gondolnák, hogy az ilyen hőhatás égési sérülést okoz, de valójában nem erről van szó. A kiütést kiváltó hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy megégessen, de kitágíthatja a bőr alatti felszíni ereket.

Ez okozza idővel a bőr elszíneződését. A tipikus modern kiváltók közé tartozik a laptop, a melegítőpárna, az elektromos takaró, a hősugárzó, az ülésfűtés és a melegvizes palack is.

Dr. Joe szerint a bőrünk ilyenkor azt üzeni: „Hé, nem vagyok gofrisütő.”

Ha a hőhatás megszűnik, a kiütés általában hetek alatt lassan elhalványul. „De ha továbbra is lassan ‘sütögeted’ magad, az valójában károsíthatja a bőrödet és az ereket, és a kiütés tartóssá válhat. Sőt, egyes esetekben bőrrákkal is összefüggésbe hozták” – tette hozzá a szakértő.

Bár a rák kockázata nem gyakori, szakértők szerint a tartós hőhatás a bőrsejtekben daganatos elváltozásokat indíthat el, például laphámrákot, Merkel-sejtes karcinómát vagy bőrlimfómát.

Bár a rák nem gyakori szövődménye a ‘pirított bőr szindrómának’, fontos, hogy minden észlelt bőrváltozásról beszélj szakorvossal.

A megelőzés egyszerű: csökkentsük a hőforrás intenzitását és a használat idejét, vagy tegyünk fizikai akadályt a bőr és a melegedő eszköz közé. Ha a laptop a probléma, tegyél közéd és a készülék közé ölbe helyezhető asztalt vagy más védőréteget.

A kiütésnek hetek alatt halványodnia kell. Ha nem, fordulj orvoshoz!

Via LadBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ártalmatlannak hitt gyógynövények: 5 természetes nyugtató, amivel pajzsmirigy- és vesebetegeknek vigyázniuk kell
Az ashwagandha és a citromfű befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok szintjét, míg a magnéziumpótlás vesebetegségben nem ajánlott. Orvosi egyeztetés nélkül ezek súlyosbíthatják az alapbetegséget.


Ha estére is pörög az agyad, és képtelen vagy lelassulni, az nem az akaraterődön múlik: a tartós stressz a szimpatikus idegrendszert tartja folyamatosan bekapcsolva.

A pihentető alváshoz azonban a testnek át kell kapcsolnia a paraszimpatikus idegrendszer nyugodt, regeneráló üzemmódjába.

A tartós stressz és a folyamatos készenléti állapot sokaknál nehezíti meg az ellazulást, sőt az alvás minőségét is ronthatja, ahogy arra Weborvos.hu is felhívja a figyelmet egy témával foglalkozó cikkében.

Bizonyos gyógynövények és tápanyagok segíthetnek átbillenni ebbe a nyugodt állapotba, de hatásuk egyéni, és nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, ha a panaszok hetek óta tartanak.

Mielőtt bármilyen kiegészítőhöz nyúlnánk, érdemes az alapvető alvási szokásokat rendbe tenni. A rendszeres lefekvési és ébredési idő, a délutáni kávézás és az esti alkoholfogyasztás elhagyása, valamint a képernyők kék fényének csökkentése mind hozzájárulhatnak a pihentetőbb éjszakákhoz.

A krónikus álmatlanság kezelésében a szakemberek ma már a kognitív viselkedésterápiát tartják az elsődlegesen javasolt módszernek.

Ha az alapok rendben vannak, elsőként a kamillatea jöhet szóba, mint az egyik legismertebb természetes nyugtató. Fogyasztása ugyanakkor allergiás reakciót válthat ki azoknál, akik a fészkesvirágzatú növényekre, például a parlagfűre érzékenyek, és véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett is óvatosan kell vele bánni.

Hasonlóan népszerű a citromfű is, amelynek kivonata tanulmányok szerint csökkentheti a stresszérzetet és mérsékelheti a szorongást. Pajzsmirigyproblémák vagy gyógyszeres kezelés esetén azonban alkalmazása előtt érdemes orvossal egyeztetni, mert befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok hatását.

A gyógynövények mellett a magnézium az egyik legfontosabb stresszszabályozó ásványi anyag.

Hiánya összefügghet az idegrendszeri feszültséggel és az alvászavarokkal, pótlása pedig hozzájárulhat az izmok ellazulásához. Érdemes esti bevitelét megfontolni, akár étrend-kiegészítőként, akár magnéziumban gazdag ételek, például magvak vagy hüvelyesek formájában. Vesebetegség esetén a magnézium-kiegészítés nem mindig ajánlott, nagyobb dózisban pedig hasmenést okozhat. A kiegészítőkből származó tolerálható felső beviteli szint felnőtteknél napi 350 mg.

Az indiai gyógyászatban régóta ismert adaptogén gyógynövény, az ashwagandha abban segíthet a szervezetnek, hogy jobban megbirkózzon a stresszel.

Kutatások szerint kivonata csökkentheti a kortizol, vagyis a stresszhormon szintjét, ami hozzájárulhat a nyugodtabb közérzethez. Pajzsmirigybetegség esetén azonban különösen fontos az óvatosság, terhesség alatt pedig használata nem javasolt.

Végül a lefekvés előtti meleg italok, például a tej, nemcsak pszichológiai szempontból nyugtatóak.

A tej triptofánt tartalmaz, amely a szerotonin és a melatonin nevű, alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormonok előanyaga. Bár hatása sokszor inkább a megnyugtató esti rutin részét képezi, sokaknál támogatja az ellazulást.

Laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia esetén növényi alternatívák választhatók, bár ezek triptofántartalma eltérő lehet. Tartós alvászavar, szorongás vagy hangulati panaszok esetén mindenképpen érdemes orvossal konzultálni, mert a háttérben más egészségügyi tényezők is állhatnak.

Via Weborvos.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk