Minden ötödik magyarnál súlyosabb tüneteket okozhat az alkohol egy enzim hiánya miatt

Te emlékszel rá, hogy néztél ki 20 évvel ezelőtt? Én igen, mert pont életem egy meghatározó korszakát éltem, alig volt hajam, megritkult a szemöldököm, sápadt voltam és erőtlen.

20 évvel ezelőtt nyirokrákot diagnosztizáltak nálam, kemoterápiás kezelést kaptam, meggyógyultam, azóta is jól vagyok – de sokszor kellett elmondanom ezt az mondatot (természetesen az évszám variálásával) például orvosi vizsgálatoknál, vagy bemutatkozós szituációkban. Egészen néhány héttel ezelőttig nem gondoltam volna, hogy ezt majd egy olyan podcastadásban is elmondom, aminek egyébként én vagyok a műsorvezetője.

Történt aztán, hogy valamikor január végén rájöttem, hogy idén márciusban már 20 éves évfordulója van annak, hogy megkaptam a daganatos diagnózisomat. És mivel ezen a bizonyos évfordulón, ami március 16-ra esett, amúgy is meg szoktam emlékezni arról, hogyan és miért fordult fel az életem, mi változott az akkor érkező rossz hírek ellenére pozitív irányba, azt gondoltam, hogy idén speciális módját választom a személyes sztorim és fejlődési utam feldolgozásának: az általam szerkesztett és vezetett Diagnózis egészségpodcast egyik adását ennek szentelem.

Beszélgetőtársként korábbi gyógyítóimat hívtam el, mert ők nálam sokkal többet tudnak arról, hogy mi minden kell a gyógyuláshoz. Dr. Bátai Árpád hematológus volt a kezelőorvosom 20 évvel ezelőtt, tőle kaptam azt a bizonyos rákdiagnózist, dr. Eörsi Dániel pedig valamivel később lett a háziorvosom és kísérte figyelemmel a kontrollvizsgálataim alakulását, na meg a személyes fejlődésemet.

A beszélgetést részben az én sztorim felidézésére fűztük fel, részben pedig a történetszálakhoz kapcsolódó, de nem annyira az én gyógyulásomról, mint inkább általános érvényű esetekről, tanulságokról volt szó.

Kiindulási pontként ott volt mindjárt az, ami az apropót is szolgáltatta: 20 évvel ezelőtt hogyan is tudtam meg a daganatos diagnózist. 10 évvel ezelőtt egy visszaemlékező blogposztban így írtam erről:

Kora délután volt, mikor várakoztunk Bátai doktorra a Hematológiai és transzplantációs osztály folyosóján anyukámmal. Azért, hogy egy irodában beszélgethessen velünk pár percet, mindenféle védőruházatot kellett felöltenünk – ez a transzplantált betegek miatti protokoll. Emlékszem, hogy minket leültetett arra a két darab székre, ami a helyiségben volt, ő meg felült az íróasztalra. Aztán beszélni kezdett.

Elmondta, hogy a szövettani vizsgálatból kiderült, hogy a nyirokcsomó, amit eltávolítottak a műtétnél, az bizony egy daganat. A betegségem neve Hodgkin-limfóma, más néven nyirokrák, aminek az a speciális tulajdonsága, hogy a nyirokrendszerben terjednek szét a rákos sejtek, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy ha a hónaljamból kivették a daganatot, nincs-e máshol is, vagy nem fog-e később kialakulni. Ezért kemoterápiát kell kapnom, miután átmentem mindenféle előzetes vizsgálaton.

Ültem ott, hallgattam a doktort, és mintha egy rossz filmbe kerültem volna. De nem. Ez volt akkor az én filmem, kicsit tragikusnak tűnő verzióban, de igazi főszereppel.

Bátai doktor mesélt még a kezelésről, és persze mondta, hogy kérdezhetek. És én mit kérdeztem?

- Ki fog hullani a hajam?

- Nem rögtön, de igen.

Ekkor kezdtem sírni. Mintha ez lenne az egészben a legrosszabb. Pedig ez csak egy mellékhatás. Egy, a sok közül.

Gyanítottam, hogy a doktoromban nem hagyott ilyen mély nyomot ez a nap, de érdekelt, hogy általában mennyire nehéz elmondani a betegeknek a rossz híreket, lehet-e erre felkészülnie egy orvosnak, tanulnak-e ilyesmit.

– mondta el Bátai doktor. Hozzátette, hogy neki még az orvosi egyetemen ezt külön nem tanították, hogyan kellene rossz híreket elmondani a pácienseknek, az évek során folyamatosan jött bele, hogy hogyan is csinálja ezt és sajnos idővel rutinná válik.

Eörsi doktor mindezt azzal egészítette ki, hogy sok esetben a betegek nem fogják fel, hogy mit is közölt velük az orvos, legfeljebb magára a betegségre emlékeznek, de találkozott olyan esettel is, amikor valakinek egy napon belül kétszer kellett elmondani a diagnózist, mert annyira paffá tette a hír, hogy mindent elfelejtett, amit hallott. Kiemelte:

Miről van szó még a beszélgetésben?

• az orvos-beteg közötti ősbizalomról, ami nélkül nagyon nehézzé válik a gyógyító munka,
• a diagnózist megelőző első tünetek észleléséről,
• a kemoterápiáról és annak elviselérésől,
• arról, hogy miért adhat sokat a daganatos betegeknek a pszichoterápia,
• arról, hogy hogyan beszél vagy épp nem beszél az éritett a környezetének a betegségéről és mi lehet az ismerősök, barátok megfelelő reakciója,
• arról, hogy aki már túl van a nehezén, és „csak” kontrollokra jár, miért szabadul nehezen a gondolattól, hogy de újra baj lehet.

A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:

Ha Spotify-on hallgatnád, ide kattints:

Már Magyarországon is jelen van egy Kínában járványt okozó újabb vírus – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban. A humán metapneumovírus (HMPV) egy influenzaszerű tüneteket okozó légúti vírus, amely cseppfertőzéssel és szennyezett felületekkel terjed.

Bár a betegség jellemzően enyhe, súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat, különösen csecsemők, idősek és legyengült immunrendszerűek esetében. A fertőzés enyhe esetekben általában öt-hat nap alatt lezajlik.

– mondta Rusvai. Szerinte a rendszeres fertőzések tartják fent az immunitást a kórokozókkal szemben a lakosságon belül, csakhogy a koronavírus miatti lezárások nyomán kimaradt pár év a rendszeres immunizálásból. Hozzátette:

Az először 2001-ben leírt HMPV már régebben megjelent Magyarországon is. Rusvai szerint a vírust szinte heti rendszerességgel kimutatják a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálatai.

Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.

A bátorság és a meggondolatlanság határmezsgyéjén egyensúlyozik az a kozmetikus, aki hyaluron pennel, botoxszal és hasonlókkal dolgozik. „A kozmetikus kizárólag a bőr felszínén dolgozhat, sem tűvel, sem nagynyomású eszközzel nem végezhet semmilyen tevékenységet a bőr irha rétegében” - magyarázza Dr.Kuroli Enikő patológus és bőrgyógyász szakorvos. A doktornő “napi sarlatán” néven indított rovatot a saját facebook-oldalán, ahol be is mutatja az illegálisan végzett, de szépen hirdetett és népszerű szépészeti beavatkozások eredményét.

Bár az orvosi és kozmetikus szakma egy része is összezár a kérdésben, a kereslet óriási. Pedig ezek a beavatkozások Dr.Kuroli Enikő szerint akár maradandó károsodással is járhatnak. És hiába kínálja sok kozmetikus olcsóbban a kezelést, egyáltalán nem biztos az sem, hogy anyagilag megéri hozzájuk fordulni.

„Nem néztem utána eléggé a dolgoknak, úgy láttam, 1 ml hialuronsav a kozmetikusoknál 50-60 ezer, az orvosoknál 75-90 ezer, mégis mivel tudnának többet? Aha, a kozmetikus Hyaluron Pennel tölt. Két hét különbséggel februárban 2 ml lett töltve. Én hülye 1,5 hónappal később még egy harmadik millilitert is kértem. Az ajkaim ugyanakkorák, mint az első töltés után. 3 ml töltéssel lett kb. az eredeti kétszerese. Ha megnézed az orvosi eredményeket, 1 ml után szokott kétszeres volumenű lenni. Baromira megbántam, mert ennyi pénzből sokkal-sokkal jobb eredményt érhettem volna el egy orvosnál. Legközelebb tuti, hogy nem kozmetikushoz megyek” - írja egy kommentelő.

Hyaluron pen és a sufnibotox

A hyaluron pen egy tollhoz hasonló, kézben elférő, egyébként az internetről könnyen beszerezhető eszköz, ami non-invazív módon, tehát tűmentesen juttatja a vízmegkötő, az öregedés jeleinek megjelenését késleltető hialuronsavat a bőrbe. Ehhez nagy nyomást használnak, és ez az eszközt használó kozmetikusok fő érve, hiszen ha nincs tű, nem okozhatnak kárt. Ez viszont Dr. Varga Tamás plasztikai sebész szerint tévedés.

- mondja. Ő szintén óriási problémának látja a szépészeti beavatkozások klinikákon kívüli illegális térnyerését.

Vigyázni kell, kihez megyünk

Néhány másodperces internetes keresést követően szép számmal jelennek meg a kozmetikusok által hirdetett hyaluron pen kezelések. Ezen eszközök használatát ők oktatják is, pedig a megkérdezett orvosok, a Magyar Orvosi Kamara és sok, hyaluron pent elutasító kozmetikus-influenszer szerint sem tehetik meg. A hamis önkép és az árérzékenység, a hiszékenység viszont sokakat hajt az ilyen szolgáltatást nyújtó kozmetikusok szalonkába.

„Egy prémium kategóriás hialuronsav bruttó anyagára megegyezik a legtöbb kozmetikus által kért kezelés árával. Hogyan lehet ez? Engedély nélküli, bizonytalan származású anyagokat fecskendeznek be, sok esetben ezek a termékek a feketepiacról, interneten kerülnek a szakértelemmel nem rendelkezőkhöz. A határon keresztül csempészik a hamisított, pancsolt, ismeretlen összetételű anyagokat” - állítja a plasztikai sebész.

Az arczsírbontás is divat

Nemcsak a hialuronsavas feltöltés, az arczsírbontás is egyre népszerűbb. Erre utalt Kuroli doktornő, amikor a "citromos löttyöt" említette. Ez egy olyan, Magyarországon engedéllyel nem rendelkező zsírbontó anyag, amelyet nemcsak testszerte, hanem arcba injektálva is használnak több kozmetikában. Az internetről rendelve könnyen hozzáférhető, az EU-n belül kozmetikai termékként szabadon vásárolható, noha semmit nem tudni róla vagy a hatásairól.

A svájci terápiás termékek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság, a Swissmedic egy bevizsgálás után nemes egyszerűséggel gyógyszernek minősítette az injekciós bejuttatás miatt, kozmetikai készítményként náluk már nem forgalmazható. A hivatalos közlemény szerint nem bizonyított jótékony hatása, ellenben komoly mellékhatásokat okozhat.

@drvargatamas Zsírbontó injekciós kezelés az arcon? Maradandó károsodásokat okozhat! Mindig ellenőrizd, hogy a kezelést végző személy rendelkezik-e orvosi diplomával és szakvizsgával! Ezt megnézneted az alábbi oldalon: https://kereso.enkk.hu #plasztika #plasztikaisebész #esztétika #veszélyes #komplikáció #zsírbontó #belkyra #michalengelo ♬ Epic Music(863502) - Draganov89

Svájc úttörő ugyan, de nem sokan követik a példájukat, és a bizonytalan összetételű, TikTokon egyre népszerűbb citromos zsíroldó szer injektálását is vállalják már a fogyni vágyókon.

A kozmetikus kompetenciája, a szürkezónás orvosok

Dr. Varga Tamás szerint bizonyos kozmetikusok azért lépik át a határt, mert ez egy óriási fű alatti biznisz, egyben vakfolt. Annak ellenére, hogy a törvény egyértelműen fogalmza.

„Az egészségügyi törvény szabályozza a különböző kompetencia szinteket és a különböző szakvizsgákkal elvégezhető beavatkozásokat. A jelenlegi törvények is egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú beavatkozásokat nem végezhet sem kozmetikus, sem tetováló művész vagy autószerelő, hiszen nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel” - teszi hozzá.

Szerinte a mindenkori országos tisztifőorvos már a 2020-as évek elejétől kilincsel azzal, hogy a kompetenciával kapcsolatos hivatalos állásfoglalást a jogalkotó tartassa be.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lapunknak megerősítette, hogy „a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások” mind „orvosi kompetenciába tartoznak”.

„A kozmetikusokat a képzettségük (a kozmetikus vagy kozmetikus technikus végzettség megszerzése) az egészséges test és bőr kozmetikai célú kezelése, ápolása, masszírozása, szépséghibáinak megszüntetése, valamint az elektrokozmetikai kezelések, szőrtelenítés, sminktetoválás végezésére jogosítja fel.”

Dr. Varga Tamás szerint a szürkezónás orvosok kérdése is problémás. Azt mondja, vannak olyan doktorok, akiknek a végzettségük adott, de szakvizsgájuk nincs ahhoz, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, ez egy szintén szabályozandó terület.

A plasztikai sebész szerint a szakma régóta vár szigorúbb törvényekre, vagy legalábbis a jelenlegi hatékonyabb betartatására, de a Magyar Orvosi Kamara kérdésünkre azt válaszolta, nincs információjuk arról, hogy szigorításra készülnének.

Az NNGYK szerint jelenleg a Járási vagy Fővárosi Kerületi Hivatalnál lehet bejelentést tenni, ha valaki azt tapasztalja, egy kozmetikus túlterjeszkedik a törvények adta lehetőségeken.

Született már ítélet is

2024 nyarán a Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya közleményben tudatta, hogy megbírságoltak egy kozmetikust, mert szalonjában a szempillaépítés mellett orvos-esztétikai beavatkozásokat hajtott végre.

"A tényállás tisztázása során a Hivatal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalásának figyelembe vételével megállapította, hogy a mezopen/dermapen, valamint hyaluron pen eszközzel végzett tevékenység invazív és minimál invazív orvos- esztétikai beavatkozásnak minősül, melyek egészségügyi szolgáltatás körébe tartoznak, így azokat kozmetikusok nem végezhetik" - írják indoklásukban.

Az egészségműveltség is fontos

Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint a lakosság egészségműveltségi lemaradását is csökkenteni kellene. Az iskolákban egyre népszerűbb az egészségnevelés, de ez messze nem elég. A jelenleg felnőtt korosztály jelentős része nem tudja felmérni, mit jelent a maradandó kár, amit egy, plasztikai beavatkozásnál néhány tízezer forinttal olcsóbb, de kétséges eljárás során szenvedhet el. Szerinte a törvények betartásának, az ellenőrzésnek és az egészségműveltségnek kéz a kézben kell járnia.