Végig tudnád vinni egy korty alkohol nélkül a novembert?
Talán te is elgondolkodtál már azon, milyen természetesen van jelen az alkohol a mindennapjainkban. Magyarországon sokszor nemcsak megszokás, hanem társadalmi elvárás is a közös ivás: sértődés lehet abból, ha valaki nemet mond egy körre, vagy furcsán néznek arra, aki egy buliban üdítővel a kezében áll.
Sokáig azt hittük, hogy csak a „nagyivók” érintettek, pedig a határ ennél sokkal vékonyabb. Az alkohol kulturális reflex, és pont emiatt nehéz felismerni, mikor válik igazán veszélyessé.
A Száraz November éppen a határaink feltérképezésére kínál egy egyszerű lehetőséget: harminc napig kipróbálni, milyen az élet alkohol nélkül.
Miről szól a Száraz November, és kinek ajánlott?
A Kék Pont Alapítvány 2016 óta szervezi a Száraz November kihívást, amely azóta évente több ezer embert inspirál arra, hogy tudatosabban tekintsen az alkoholfogyasztására.
A kihívás egy hónapnyi teljes alkoholmentességet jelent, de nem tiltásként, hanem önismereti kísérletként.
Különösen azoknak ajánlott, akik:
- rendszeresen, de nem függőségi szinten isznak,
- hétvégente vagy társaságban nyúlnak a pohárhoz,
- vagy egyszerűen szeretnék megtartani a mértéket és jobban figyelni a testükre, lelkükre.
A Kék Pont szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák: a Száraz November nem terápiás eszköz, és súlyos alkoholhasználati zavar esetén veszélyes lehet az önálló megvonás. Ilyen helyzetben érdemes szakmai segítséget kérni.
Miért érdemes belevágni?
A Száraz November nemcsak testi, hanem lelki józanságról is szól. A harminc napos időszak alatt sokan tapasztalnak: jobb alvást és mentális frissességet; energikusabb reggeleket és tisztább gondolkodást; feszesebb bőrt, csökkenő haskörfogatot; meglepően új perspektívát a szociális életükben.
A tapasztalatok szerint már az első év is maradandó élmény, a harmadik - negyedik ismétlés után pedig tartós változás következhet be. A legtöbben nem válnak teljesen absztinenssé, de már nem tudnak ugyanazzal a rutinnal tekinteni az ivásra.
Ha pedig nem sikerül végigvinni a hónapot, az sem kudarc: inkább fontos visszajelzés arról, hogy talán ideje segítséget kérni, mielőtt a kontroll végleg kicsúszik a kezünkből.
Száraz November 2025 – programok és újdonságok
Az idei kampányhoz számos partner csatlakozik. Köztük kulturális intézmények, bárok és kávézók, amelyek novemberre külön alkoholmentes itallapokat állítanak össze.
A Bem moziban pedig tematikus filmvetítésekkel és beszélgetésekkel készülnek.

A magyar alkoholfogyasztási szokások kutatási háttere
A legfrissebb adatok alapján a magyar lakosság alkoholfogyasztása továbbra is meghatározó társadalmi jelenség, ugyanakkor jól érzékelhetőek a generációs és szemléletbeli különbségek is.
A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) 2025 tavaszán végzett reprezentatív felmérése szerint a 18–49 éves magyarok több mint fele legalább havi rendszerességgel fogyaszt alkoholt, egy alkalommal átlagosan 2,4 italnak megfelelő mennyiséget. A kutatás rámutat: a gyakorisággal párhuzamosan nő az elfogyasztott adagok száma is, vagyis a rendszeres alkoholfogyasztók jellemzően nagyobb mennyiséget is isznak.
A fogyasztás döntően társas eseményekhez kapcsolódik – a válaszadók 90%-a másokkal együtt, jellemzően otthoni vagy baráti közegben iszik.
A bor a legnépszerűbb ital, amit a sör, illetve azonos arányban a röviditalok és koktélok követnek.
A generációs különbségek markánsak: a fiatal felnőttek (18–29 évesek) esetében az impulzív, bulikhoz kötődő italfogyasztás a jellemző, ugyanakkor ők fogékonyabbak az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú alternatívákra is. A 40 év felettiek ezzel szemben mérsékeltebben, inkább rendszeresen, kisebb adagokban fogyasztanak, jellemzően bort vagy sört.
Forrás: italmertek.hu

Ezzel párhuzamosan az ESPAD 2024 (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) nemzetközi felmérés adatai szerint
A magyar serdülők 91%-a ivott már életében alkoholt, ami az összes vizsgált ország közül a legmagasabb érték.
Az ESPAD-adatok szerint a fiatalok egyharmada 13 évesen vagy még fiatalabban találkozott először alkohollal, és 8%-uk ekkor már részegséget is tapasztalt. A korai alkoholfogyasztás különösen jellemző Közép- és Kelet-Európában, míg az északi országokban – például Izlandon vagy Norvégiában – jóval ritkább.
A kutatás alapján a fiatalok könnyen hozzáférnek az italokhoz: az európai diákok háromnegyede (75%) szerint az alkohol könnyen beszerezhető, Magyarországon pedig ez az arány még ennél is magasabb. A lányok általában kissé nagyobb arányban számolnak be fogyasztásról és részegségről, mint a fiúk, különösen Közép-Európában.
A 30 napos alkoholfogyasztás átlagosan 42%, Magyarországon viszont 22% azok aránya, akik az elmúlt hónapban legalább egyszer részegek voltak – ez az egyik legmagasabb érték Európában. A nagyivás (egy alkalommal öt vagy több ital) szintén gyakori, különösen a közép-európai országokban, ahol az arány 40–50% körüli.
A hosszú távú trendek azonban összességében csökkenést mutatnak: 1995 és 2024 között az alkoholfogyasztás életprevalenciája 88%-ról 74%-ra esett vissza, és a havi fogyasztás is mérséklődött. A csökkenés főként az északi országokban látványos, míg a dél- és közép-európai régióban a visszaesés lassabb ütemű.
Összességében a két kutatás közös tanulsága, hogy
A társadalmi szemlélet lassan, de érzékelhetően elmozdul a felelősebb, reflektáltabb alkoholfogyasztás irányába.
Forrás: euda.europa.eu