Kiderült, hogy miért alszol egyre rosszabbul, ahogy idősebb leszel
Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.
– magyarázta a szakértő.
A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.
Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.
A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.
Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.
Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.