A szexuális úton terjedő betegségek szűrését évek óta biztosító Pozitív Élet Alapítvány és partnere, a Magyar Dermatológiai Társulat szerint most a szokásosnál is fontosabb a fesztiválozók tesztelése, mert a pandémia miatt az elmúlt években világszerte jelentősen visszaesett a nemi úton terjedő betegségek miatt szűrővizsgálatra jelentkezők száma.

Augusztus 10–15 között a szűrőállomásnál minden jelentkező ingyenesen és anonim módon tesztelhet. Az eredmény elkészítéséhez szükséges 20 percben a helyszínen dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók magyar, angol és német nyelven tanácsokat is adnak, valamint válaszolnak a fesztiválozók kérdéseire is.

Az évente diagnosztizált HIV-fertőzöttek kétharmada továbbra is a 40 évesnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A kockázati csoportba tartozók, illetve a védekezés nélkül és több partnerrel is szexuális életet élők számára a HIV-szűrés legalább évente ajánlott.

A koronavírus okozta világjárvány minden országban mérhetően visszavetette a nemi úton terjedő betegségek szűrését is. Az Egyesült Államokban a járvány első évében, 2020-ban már 50 százalékkal esett vissza a HIV-szűrések száma. A WHO adatai szerint Európában ugyanebben az évben körülbelül 1 millióval csökkent a HIV-tesztek száma, az európai országok többségében tavaly már 50 százalékkal kevesebb tesztet végeztek el, mint 2019-ben.

Magyarországon évente mintegy 200-250 embernél diagnosztizálják újonnan a HIV-fertőzést, közülük sajnos minden ötödik ember már későn, a betegség AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. Ugyancsak komoly probléma a hepatitis C, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) becslése szerint szexuális úton is terjedő vírusos májgyulladásként 50 ezer embert érint Magyarországon. Az érintettek többsége nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött lehet.

A szervezet közleményében azt írja,

Magyarországon minden megyében működik ingyenes és anonim szűrőállomás, Budapesten is várják a jelentkezőket 20 perc alatt elvégezhető gyorstesztekkel. Ezekhez sem regisztráció, sem előzetes bejelentkezés nem szükséges.

A nemi úton terjedő betegségek elleni leghatékonyabb védelmet a rendszeres gumióvszer-használat adhatja, hiszen betegségtől függően akár a szexuális érintkezések 90 százalékában is megakadályozhatja a betegségek átadását. Saját és környezetünk biztonságáért a tudatos óvszerhasználat mellett akkor tehetjük a legtöbbet, ha legalább évente részt veszünk szűrésen – olvasható a közleményben.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy elhunyt a napokban egy szentendrei férfi, aki bár nem volt allergiás a darázscsípésre, mégis belehalt. Azért, hogy utána járjanak a történteknek a Reggeliben Dr. Moric Krisztinát, fül-orr gégészt, allergológust kérdezték az eset körülményeiről, és arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a darázscsípésekkel kapcsolatban.

Dr. Moric Krisztina arról beszélt, hogy ha megcsíp minket egy darázs – még ha nem is vagyunk allergiásak rá, – minden esetben duzzanat alakul ki, az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez hol jön létre:

- ismertette a doktornő.

A szakértő szerint, amennyiben valakit például a nyelvén csíp meg a rovar, vagy ha túlzott allergiás reakció alakul ki, rögtön mentőt kell hívni. Ha tudjuk az illetőről, hogy allergiás a csípésre, és van nála adrenalintartalmú autoinjektor, egy úgynevezett Epipen, ezt azonnal be kell adni neki.

Ha csípés miatt csak egy „kis helyi reakció” keletkezik, akkor érdemes az érintett területet vizes, esetleg ecetes borogatással hűteni, normális esetben az itt keletkező duzzanat pár nap alatt magától elmúlik. Az ecet nemcsak népi legenda, a lúgos darázs mérget remekül semlegesíti az ecetsav.

A kalcium beszedése viszont kimondottan veszélyes lehet darázscsípés esetén, főleg, ha az illető allergiás a rovar mérgére. Az allergológus szerint

A doktornő figyelmeztetett: kisebb helyi reakció után is érdemes észnél lenni, mert attól, hogy már csípett meg darázs, és nem lett belőle nagyobb gondunk, nincs rá garancia, hogy a következő csípés nem lesz végzetes. Elmondása szerint bármikor kialakulhat allergia.

A jó hír az, hogy erősebb helyi reakció esetén, például, ha a csípés után az egész kézfejünk bedagad, az eset után 4-6 héttel vérvételes vizsgálattal van rá lehetőség, hogy megtudjuk, allergiásak vagyunk-e.

Nagyon látványos átalakuláson ment keresztül egy skót nő, aki azért kezdett életmódváltásba, mert már szó szerint nem tudott tükörbe nézni – írja a Mirror.

Sinead McCarthy azért hízott meg az elmúlt években, mert keveset mozgott, rengeteget nassolt, és hetente minimum egyszer, de volt hogy hétszer gyorskaját rendelt magának. Ráadásul akkora adagot evett mindig, ami két embernek is elég lett volna. Esténként pedig családi méretű táblacsokikat majszolt rendszeresen.

– emlékezett vissza.

A 31 éves nő számára azért sem volt könnyű a változtatás, mert kontrollmániás párja mindent megszabott neki: mit ehet, hova mehet, mit csinálhat. Például azt is megtiltotta neki, hogy edzőterembe menjen. Miután kilépett a négy évig tartó kapcsolatból, elhatározta, hogy rendbe szedi magát - ekkor 127 kilót nyomott.

– mondta.

Személyi edzőt fogadott, aki edzésprogramot és étrendet is összeállított neki. A mozgás azóta már nem rémálom számára, épp ellenkezőleg: feltölti energiával és a mentális egészségének is jót tesz. Mindennap jár konditerembe, és az étkezésére is odafigyel. Alapvetően fehérjedús ételeket eszik, de nem sanyargatja magát, mert tudja, hogy egy kis nasi még nem teszi tönkre mindazt, amit elért.

Mint mondta, teljesen megváltozott az élete, amit most kezd csak igazán élni.

Csökkenti a halálozás kockázatát, ha naponta két vagy több csésze fekete teát fogyasztunk - írja a UK Biobank felmérése alapján a The Guardian. A kutatók arra jutottak, hogy

Az Annals of Internal Medicine című egészségügyi lapban hétfőn publikált eredmények szerint mindegy, hogy tejjel vagy cukorral ízesítjük a teát, ahogy az is, hogy milyen hőmérsékleten fogyasztjuk. A kedvező hatásokat ezek közül egyik paraméter sem befolyásolta.

A kutatásban részt vevő félmillió brit 85 százaléka vallotta rendszeres teafogyasztónak magát. A válaszadók 89 százaléka a fekete tea mellett tette le a voksát. A kérdőíveket még 2006 és 2010 között töltötték ki, majd a válaszadók életét több mint egy évtizedig követték nyomon.

Fernando Rodriguez Artalejo madridi professzor szerint a kutatásból kiderül, hogy

Hozzátette: a főzet rendszeres fogyasztása akár több mint 10 évvel is kitolhatja a középkorú, többségében fehér lakosság esetében a halálozás esélyét, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében.

Arról, hogy a légszennyezés súlyosan károsítja a nagyvárosban élők egészségi állapotát, már évtizedek óta tudunk, kezdve az asztmásan születő gyermekektől a szívbetegségekig. Most egy brit egészségügyi tanácsadó testület jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak légzőszerveinkre és vérkeringésünkre, hanem agyunkra is negatív hatása lehet.

A légszennyező anyagok egészségügyi hatásával foglalkozó bizottság (COMEAP), amely a brit kormány mellett működik, mintegy 70 tanulmány összegzése után megerősítette azokat a korábbi feltételezéseket, melyek szerint a rossz levegő felgyorsíthatja az időskori demenciát és a kognitív funkciók hanyatlását, többek között például a térbeli látás romlását.

Frank Kell, a londoni Imperial College munkatársa, aki három évig irányította a munkát, elmondta, hogy a légszennyezés és a mentális hanyatlás közötti összefüggés jelei az utóbbi években szinte lavinaszerűen erősödtek szerte a világban.

„A demencia az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívás a 21.századi egészségügyi és szociális gondozás előtt” – idézte a New Scientist.

A bizottság elismerte, hogy nem lehet pontos számadatokat közölni arról, hogy hány idős ember szellemi leépülése függ össze a légszennyezéssel, miután eddig kevés olyan kutatás folyt, amelyek ok-okozati bizonyítékkal szolgálhatnak. Kelly viszont utalt egy, a londoni lakosságról 2018-ban végzett tanulmányra, amely szerint az évi átlagban 210 ezer új brit demencia-esetből közel 60 ezer lehet a rossz levegőminőség következménye.

A jelentés arra is kitér, hogy miként tudja a légszennyezés felgyorsítani a mentális hanyatlást.

De azt is feltételezik, hogy az agy immunrendszerét aktiválja a szennyezésnek való kitettség, és hogy a legkisebb részecskék közvetlenül elérik az agyat az orron és az idegsejteken keresztül, amelyek a szaglásunkat biztosítják. Ez utóbbi két mechanizmus megértéséhez azonban még további bizonyítékokra van szükségük a tudósoknak.

Brian Castellani, a durhami egyetem kutatója külön felhívja a figyelmet arra, hogy azokat, akik életük első éveiben rendszeresen szennyezett levegőt lélegeztek be, idősebb korukban jelentős agykárosodás érheti.

A jelentés egyúttal újabb bizonyítékul szolgál arra vonatkozólag, hogy a légszennyezés növeli a szívbetegségek kockázatát, mivel a káros anyagok belégzése szűkíti és rugalmatlanná teszi az ereket, fokozva ezzel a vérrögképződés, a szívritmuszavarok és a szívroham veszélyét is.

A Nagy-Britanniában tavaly elfogadott környezetvédelmi törvény értelmében az illetékes minisztereknek október 31-ig kell célkitűzéseiket ismertetni a légszennyezés csökkentésére. Az eddigi javaslatok azonban csupán azt célozzák, hogy 2040-ig évi 10 mikrogramm/m3-re csökkentenék az egyik legveszélyesebb szállópor-részecske, a PM2,5 arányát, ez pedig a duplája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott új limitnek.

A COMEAP-hoz hasonló következtetésre jutott a közelmúltban a francia közegészségügyi kutatóintézet (INSERM) és a rennes-i egyetem.

A tanulmány szerint a demenciás esetek 40%-át lehetne csökkenteni vagy késleltetni a levegő tisztításával. A francia tudósok emlékeztetnek arra, hogy a levegőben lévő nitrogén-dioxid és a PM2,5 részecskék főleg a beszédkészséget rombolják, a korom pedig, amellett, hogy erősen rákkeltő hatású, a végrehajtó funkciókat támadja meg.