SZEMPONT
A Rovatból

Ha megmondják, milyen rákja van III. Károlynak, már arról spekulálnának, hány hónapja van hátra – mondja a szakértő

Bukovszky Zoltán Ákos szerint Károly már a hatvanas évek óta egészségtudatosan él. Meglehet, saját betegségének nyilvánosságra hozatalával is arra szeretné ösztönözni az embereket, figyeljenek oda egészségükre.


III. Károly brit királynál rákot diagnosztizáltak, és felfüggeszti nyilvános szerepvállalását, hogy kezelésnek vesse alá magát, kevesebb mint 18 hónappal édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. A Buckingham-palota hétfő esti bejelentése egy héttel azután történt, hogy a 75 éves uralkodót kiengedték egy londoni kórházból, ahol prosztata-megnagyobbodással kezelték. Daganatos betegségének híre nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Az, hogy édesanyjával ellentétben Károly esetében ilyen sokat megtudhatunk egészségi állapotáról, újdonság. Ennek okáról és következményeiről Bukovszky Zoltán Ákost, a királyi családdal kapcsolatos kérdések szakértőjét kérdeztük.

– Azt megszoktuk, hogy a demokráciákban általában a vezetők egészségi állapota nem titok. Az viszont új, hogy a brit uralkodó egészségi állapotával kapcsolatban is ennyire nyíltan kommunikálnak. Mi lehet ennek az oka?

– Ez részben generációs különbség Erzsébet királynő és Károly király között. Erzsébet egy olyan generációból származott, illetve olyan családi háttérből, aminek az volt a mottója, hogy "never complain, never explain", azaz sose panaszkodj, sose magyarázkodj. Neki még valószínűleg régimódi elképzelései voltak, egyrészt a magánéletről, a privát szféráról, másrészt pedig a méltóságról. Nem csodálkoznék azon, ha utólag esetleg megtudnánk valamikor, hogy valamilyen súlyos betegsége volt élete utolsó fázisában, de erről akkor semmit nem lehetett tudni nyilvánosan. Károly király viszont egy következő generáció tagja, tehát az, hogy nyilvánosságra hozták azt, hogy prosztatamegnagyobbodása van, abban az is motiválta az, hogy egészségtudatosabbá tegye az embereket úgy, hogy ő is nyilvánosan beszél a saját betegségéről. Ez meg is mutatkozott abban, hogy a brit National Health Service az NHS honlapján nagyon megszaporodtak a prosztata megnagyobbodással kapcsolatos keresések. Azaz ez működött is.

Az, hogy most nyilvánosságra hozták, hogy a királynál rákbetegséget diagnosztizáltak, ez is a nyíltság, őszinteség jegyében történhetett.

Illetve az feltűnt volna egy idő után az embereknek, illetve a sajtónak, hogy a király eltűnt a nyilvánosság elől, és így legalább az okát is lehet tudni.

– Károly uralkodónak elég új, bár nagyon régóta ismerjük az életét. Azt tudjuk, hogy Erzsébet körül volt egy nagyon nagy kultusz, volt is idő, hogy kialakuljon. Károly helyzete mennyiben más?

– Károlynak még walesi hercegként sokkal korszerűbb prioritásai voltak, mint a királynőnek. Ő már a 60-as 70-es években kezdte felhívni a figyelmet a környezettudatosság, környezetvédelem, holisztikus egészségügy problémájára, amikor az a széles nyilvánosságban még alig szerepelt. Akik Károly királyt szeretik és értékelik, ők más miatt tartják nagyra, mint Erzsébet királynőt. Így Károly király prioritásai közé illik ez a nyitottság, őszinteség, az esendőség felvállalása is. A két uralkodó magánélete közti különbség is szembetűnő. Károly házassága nyilvános módon futott zátonyra, és újra is házasodott. A királynő magánéletével kapcsolatban viszont semmi botrányos nem került nyilvánosságra. Tehát Károly már az élettörténete alapján sem nagyon kerülhetné el, vagy komikus lenne, ha megpróbálná elkerülni azt, hogy nyitottabban, őszintén álljon hozzá az őt körülvevő problémákhoz.

– Tudjuk-e, hogy hol és kik kezelik? Vannak bizonyos kórházak, amelyek ki vannak arra jelölve, hogy a királyi családot ellássák?

– Van egy kórház, ami többször felmerül a királyi család tagjainak az egészségügyi ellátása során. Ez a King Edward VII nevű intézmény. Ez egy londoni magánkórház, amit a királyi család tagjai gyakran igénybe vesznek. A királyi udvartartáshoz hozzátartoznak szakorvosok is, például az ország legkiválóbb szívgyógyászai, és az egyéb orvosi szakterületek elismert képviselői, akik felügyelik a királyi család tagjainak az egészségét. De amennyiben szükséges, akkor kórházba mennek. A korábbi generációkban megtörtént, hogy otthon, a palotában műtötték őket, vagy ott, a palotában szültek. De ez most már nincs így.

– Volt-e korábban említésre méltó betegsége a királynak?

– Volt úgy, hogy lovaspóló közben eltört a karja, de jelentős betegségre nem emlékszem. Már csak azért is, mert ő elég egészségtudatos.

Meglepő módon a homeopátiára esküszik,

folyamatosan próbálja karbantartani az egészségét.

– Kate walesi hercegné? Az ő betegségéről tudunk valamit?

– Azt nem hozták nyilvánosságra, csak annyit, hogy egy hasi műtétet hajtottak végre rajta január 16-án. 13 napot vagy 13 éjszakát töltött kórházban. Huszonkilencedikén, múlt hét hétfőn ment haza a kórházból, és úgy néz ki, hogy húsvétig nem is tér vissza a közéletbe. Emiatt, mivel a felesége beteg volt, Vilmos herceg is távol maradt a közélettől. A karácsonyi szünet után csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt, hiszen három kisgyerekükkel kell foglalkozni, meg a feleségét támogatni.

Viszont így, hogy a király most eltűnik pár hétre a nyilvánosság elől, a walesi herceg a szerdán már visszatér a nyilvános munkába,

és a windsori kastélyban fog egy beiktatási ceremóniát tartani, illetve este a londoni Légimentőszolgálat adománygyűjtő gálájára megy.

– Ebben a minőségében ő most helyettesíti a királyt?

– Nem. Ez önálló program.

– Van helyettesítési protokoll, hogy ki az, aki Károly helyett a hivatalos programokon megjelenik?

– A király jelenlegi programjait későbbre tolják. Az, hogy egy-egy eseményre elmegy-e helyette Kamilla, egyelőre még nem tudni, hiszen a rákdiagnózissal kapcsolatos hír csak hétfői, viszont a királyi család programjait hónapokra, félévekre előre tervezik meg. Nyilván óriási logisztikai felfordulást okoz, ha Kamilla elmegy néhány programra Károly helyett. Tehát ez valószínűleg most még szervezés alatt áll.

Ami a király helyettesítését illeti, jogilag erre két lehetőség van. Ha nem nagy a baj, mert mondjuk a király külföldön van, vagy beteg, de magánál van, akkor két államtanácsos helyettesítheti egyszerre.

A királyi család tagjai közül hét ember van, aki az államtanácsosi címet birtokolják, és alkalmanként közülük megbíznak kettőt egyszerre, hogy egy-egy programon helyettesítse a királyt, például új nagykövet megbízólevelének átvétele alkalmából.

Viszont, ha nagy a baj, akkor pedig régenst neveznek ki. Ez ugyanaz a személy, aki a királynak egyébként is az örököse lenne.

A Buckingham palota szerint a király más feladatokat továbbra is is ellát, beleértve a miniszterelnökkel való heti találkozóját, valamint a napi iratok áttekintését („piros doboz”), melyet Nagy-Britannia államfőjeként kötelessége megismerni. A tisztviselők azt mondták, hogy nem tervezik államtanácsosok kinevezését helyette.

– Ez a személy ezek szerint csak Vilmos lehet?

– Igen, mindenképpen.

– A rákbetegség nagyon tág spektrum, azt sem tudjuk, hogy pontosan milyen, és azt se tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen stádiumban, milyen prognózissal diagnosztizálták?

– Igen, ez így van, de az, hogy ennyit tudunk, ez már jelentős előrelépés II. Erzsébet uralkodásához képest. Illetve még annyi kiderült, hogy Rishi Sunak miniszterelnöknek egy sajtónyilatkozatában az szerepel, hogy

a királyt a betegség korai fázisában diagnosztizálták.

– Ezek szerint lehet, hogy nem olyan rosszak a kilátásai.

– Valamint még az releváns lehet, hogy Nagy Britanniában a rákdiagnózisok egyharmada 75 éves kor fölötti embereknél történik, Károly király pedig 75 éves.

– Teljesen mást jelent egy korai stádiumú és viszonylag könnyen gyógyítható rákfajtával diagnosztizálni valakit, mint egy késői stádiumú, vagy pedig nagyon-nagyon agresszív fajtával. Erről nem tudunk semmit. Ez a bizonytalanság lélektanilag is megjelenhet a közvéleményben, a közéletben is. Nem lett volna-e szerencsésebb ezt egyszer s mindenkorra helyre tenni, hogy pontosan hogy állunk?

– Én azt feltételezem, hogy az érintettnek ez valahol egy egyensúlyozás, a privát szférája és az egészségtudatos misszió között, hiszen melyikünk szeretné, ha a lapok címlapon foglalkoznának valami számunkra is megdöbbentő súlyos betegségünkkel. És még azt is gondolom, hogy ha pontosan tudnánk, hogy milyen rákkal diagnosztizálták, akkor ma délelőtt már annak a rákfajtának a specialistái ülnének a TV stúdiókban, és már arról menne a spekuláció, hogy hány hónapja lehet hátra, meg ilyenek. Nem hiszem, hogy ezt akarná a király, másrészt pedig neki és a családjának ez azért túlzottan kellemetlen lenne. De az, hogy tudjuk, hogy rák, de nem tudjuk, hogy milyen,

sok embert motiválhat arra, hogy elmenjen szűrésre, utána olvasson, hogy mire kell figyelnie.

Mert ha tudnánk, hogy mondjuk fültőmirigyrák, akkor sokan legyintenének rá, hogy ez őket nem érinti. Tehát ebben is lehet egy misszió a király részéről.

– Bár Károly idős ember, de a család genetikáját elnézve még kinézhet neki harminc év uralkodás akár, ha ezt a rákot leküzdi.

– Ez nem egyértelmű. Mert ha a nagyszüleit nézzük, VI. György király 56 évesen halt meg, és az apai nagyapja szintén aránylag fiatalon halt meg. De a szülei viszont sokáig éltek, mindketten, édesanyja 96, édesapja 99 éves koráig élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner-Ruff: Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja
A két szakember közös nyilatkozatban bírálta, hogy a kormányzati kommunikáció „Háborúpárti Menetként” emlegeti az ellenzéki demonstrációt. Úgy látják, a cél a társadalmi árkok mélyítése és a politikai feszültség fokozása.


Lakner Zoltán politológus és Ruff Bálint poltikai tanácsadó közös nyilatkozattal estek neki a kormányzati retorikának. A politikai szakemberek szerint a miniszterelnök és köre „Háborúpárti Menetnek” bélyegzi az október 23-i ellenzéki megmozdulást – áll a Lakner és Ruff közös posztjában.

„Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja” – írják. Szerintük a cél a feszültség fokozása. „Nem elég már a régi »nóta«: egyre feljebb és feljebb kell tekerni a gyűlölet lángját, még nagyobbat kell ásni az amúgy sem kicsi árkon, hogy senki se gondolja, hogy átléphet rajta, és senki se gondolhassa a másik oldalon lévőről, hogy a hazájáért aggódó, tenni akaró magyar ember.”

Szerintük a „Háborúpárti Menet” elnevezés a Rákosi-korszak propagandáját idézi. Október 23. az 1956-os forradalom 69. évfordulója, a szerzők élesen kifogásolják a megbélyegző címkézést ezen a napon is.

„Orbán, aki saját maga vezeti a Fidesz–kormány–CÖF–DPK–HK nevű konstrukciót, ami valójában egy kampány, most a fél országot azzal vádolja, hogy háborúpárti”

- olvasható a bejegyzésben.

Úgy látják, a miniszterelnök nem az egész országot akarja képviselni.

„Nem arra törekszik, hogy miniszterelnökként képviselje az egész országot, és nem is arra, hogy pártelnökként visszanyerje azok bizalmát, akik csalódtak benne, ehelyett életellenesnek nevez mindenkit, aki október 23-án és azon kívül nem vele tart, hanem azokkal demonstrál vagy egyszerűen csak azokkal rokonszenvezik, akik kritizálják Orbán politikáját” - teszik hozzá.

A két szerző példaként említi a kormányoldalhoz köthető megyei lapokban megjelent AI‑generált képet is, amelyen Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pórázon vezeti Magyar Pétert. A végén kérdésekkel zárnak. „tényleg október 23-án, tényleg „Háborúpárti Menet”, tényleg a fél országot kiírni a nemzetből? Tényleg ez a közös jövőnk?”

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Gerendai az újabb Sziget-szavazásról: Nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani
Másodszor se történt előrelépés a fővárosban: egyelőre nem biztosított a Sziget jövője. Gerendai Károly nyilatkozott a lapunknak arról, hogy látja a mostani helyzetet, van-e még remény a Sziget Fesztivál megmentésére.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



A mai napon a Fővárosi Tulajdonosi Bizottság másodszor sem szavazta meg a Sziget Zrt.-vel fennálló területhasználati megállapodás felmondását. Ezt a külföldi tulajdonos kezdeményezte, mert jövőre ők már biztosan nem rendezik meg a Szigetet. Karácsony Gergely szerint a megállapodás felmondása lenne az első lépés a Sziget megmentéséhez, vagyis ahhoz, hogy egy új szervezővel új szerződést köthessen a főváros. A Tisza frakciója és a Fidesz viszont úgy látja, így önként mondanának le a jövőre szerződés szerint még járó 200 millió forintról, anélkül, hogy garanciát kapnának arra, ténylegesen megrendezik a fesztivált.

A Sziget sorsa azután lett kérdéses, hogy a Superstruct több évnyi veszteséges működés után úgy döntött, kiszáll. A tulajdonrész egy Gerendai Károly vezette konzorciumhoz kerülhetne, amennyiben a Sziget eredeti tulajdonosa ki tud dolgozni egy fenntartható koncpeciót.

Az idő mindenesetre sürget, a nagy fesztiválok már javában szervezik a jövő évi programot.

Gerendai Károlyt váratlanul érte a mai szavazás eredménye.

„Szívesen megpróbálom megmenteni a Szigetet, de innentől fogva, ha azt látom, hogy a fővárosban nem adnak ennek zöld utat, akkor nagyon nem lesz miről beszélgetnünk” - mondta a Szeretlek Magyarországnak.

Szerinte egyetlen lehetőségük maradt. „Nem értem, mi történik, ez az igazság. Most egyetlen reményem van: hátha a Közgyűlés elé ezt még újra be lehet terjeszteni, mert ha jól tudom, ebben a hónapban még lesz egy lehetőség erre. Most azon gondolkodunk, van‑e értelme ott ennek újra nekifutni. De azt már többször elmondtam: nem az a helyzet, hogy nekünk van időnk gondolkodni azon, kell‑e vagy nem kell a Sziget.”

Gerendai Károly azért sem érti a bizottsági szavazás mai eredményét, mert korábban mindenki azt mondta, fontos a Sziget megmentése.

„Állítólag mindenki azt mondta, hogy persze, szükség van a Szigetre, de attól még nem fogadták el, hogy ebben tovább tudjunk lépni. Innentől nem értem magát a helyzetet: ha szükség van a Szigetre, miért nem fogadjuk el, hogy csak úgy lesz Sziget, ha meg tudok állapodni a külföldi tulajdonossal? Addig nem tudok megállapodni vele, amíg ehhez nincs meg a fővárosi felhatalmazás. Most patthelyzet van.”

Ha nem lesz előrelépés, akkor szerinte nem lesz miről beszélni.

„Októberben még remélem, hogy lesz valami megoldás, ha nem lesz, onnantól már nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani” - fogalmazott.

A Fidesz és a Tisza garanciákat szeretne látni. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: „a Sziget Budapest és az egész hazai turizmus egyik kiemelt eseménye. Támogatjuk, hogy megmaradjon, de nem azon az áron, hogy a csődben lévő főváros lemondjon 200 millió forintról, anélkül, hogy biztosan tudnánk, 2026-ban is lesz-e Sziget Fesztivál. Ha lesz garancia, lesz Sziget – ez a mi álláspontunk.”

A Tisza Párt is a biztosítékokat hiányolja. Közlésük szerint csak olyan javaslat jöhet szóba, amely „100 %-os garanciát nyújt a fesztivál jövőbeni megszervezésére”. Emellett a párt egy erős városi beleszólást ígérő konstrukciót dobott be.

„A TISZA-val segítő kezet akarunk nyújtani a Sziget Fesztiválnak. Ezért a városvezetéssel szemben nekünk javaslatunk is van. Például, hogy legyen aranyrészvénye a Fővárosi Önkormányzatnak a Sziget Fesztiválban, hogy Budapestnek innentől mindig legyen beleszólása a fesztivál sorsába – beleértve a kulturális programokat, a környezeti terhelést és akár a kedvezményes jegyárakat is a magyar fiatalok számára. Ez valódi garanciát jelentene a budapestieknek, és valódi beleszólást Budapestnek.”

Karácsony Gergely szerint azonban nincs idő. „Így se Sziget nem lesz, se kedvezményes Sziget-bérlet a budapesti fiataloknak, se fővárosi bevétel a közterület-használat után, se iparűzésiadó-bevétel a Szigetből" - írta a főpolgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila az olajfinomító-tűzről: Az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza
Arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény, szabotázs történhetett-e Százhalombattán, a szakértő azt válaszolta, első körben ezt a lehetőséget kizárja. Holoda Attila szerint az üzemanyag-ellátással nem lesz gond, és az árak is csak akkor emelkedhetnek, ha tartós lesz a kiesés.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



Még a kárfelmérést sem tudták megkezdeni a MOL százhalombattai finomítójában, ugyanis ehhez meg kell várni, hogy kihűljön az üzem. A hétfő éjjel keletkezett tüzet kedd délutánra sikerült eloltani, majdnem 100 tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén. A baleset miatt a teljes finomítót leállították.

Orbán Viktor azt írta: egyeztetett a Mol vezetőivel és a belügyminiszterrel, „Magyarország üzemanyag-ellátása biztonságban van”, a tűzeset körülményeit szigorúan kivizsgálják. A tűzről és a lehetséges következményekről Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Magyarországon ez a MOL az egyetlen olajfinomítója. A MOL már bejelentette, hogy hozzányúl a stratégiai készletekhez. Ennyire súlyos a helyzet?

– Nem azt jelentették be, hogy hozzányúlnak, hanem csak azt, hogy megfontolják a stratégiai készletekhez való hozzányúlást. Ez egy fontos üzeme a MOL-nak, része a finomítónak, de nem az egész finomítót érinti. Nem arról van szó, hogy leállt a finomító, csupán csökken a kibocsátási kapacitás. Ezért jelentette be a MOL, hogy jelenleg a belföldi üzemanyag-forgalomra fókuszál. Feltehetően vannak exportkötelezettségei is, de ezeket most háttérbe sorolják, hogy elsősorban a hazai igényeket tudják ellátni. Ezért mondták, hogy megvizsgálják, szükséges-e a stratégiai készletekhez hozzányúlni.

Magyarországon a stratégiai készletek jelenleg 96 napra elegendők: ez feldolgozott üzemanyagot és nyersolajat is jelent arra az esetre, ha például a Barátság vezetékben lenne probléma.

Nagy valószínűséggel a belföldi üzemanyag-ellátásban ez nem okoz gondot. Persze a MOL logisztikáját át kell szervezni. Miután eloltják a tüzet, akkor lehet megállapítani a károk mértékét, és azt, hogy mennyi idő alatt küszöbölhetők ki. Nem mindegy, hogy az érintett berendezéseket teljes egészében cserélni kell-e. Ezért sem tudták még megmondani, hogy egy hét alatt helyrehozható-e, vagy hosszabb idő kell. Egy desztilláló torony sérült meg.

– Azt mondják, hogy ez 40 százalékos kapacitás-kiesést jelent. Ezek szerint ilyen desztilláló toronyból nem csak egy van?

– Nagy üzemről beszélünk Százhalombattán, párhuzamos sorokkal. Az a sor állt le, amelyhez a sérült fő alkatrész tartozik, de mellette ott vannak a más, párhuzamos sorok. Ha a tűz nagyobb kiterjedésű, megelőzésképpen azokat is leállítják, nehogy továbbterjedjen. Újraindítás után felmérik a károkat: ha kisebb alkatrészcserékkel helyrehozható, megoldják, ha viszont új tornyot kell gyártani, az hosszabb kiesést jelent.

– Ez eleve veszélyes üzem, biztosan megvannak a biztonsági protokollok. Tipikusan mi okozhat ilyen hibát, hogy lángokba borul egy egység?

– Ipari tapasztalatom alapján az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza. Nagyon komoly protokoll szabályozza azt is, hogyan tárják fel a hibát és a felelőst. Lehet anyagmeghibásodás is, például szeleptömítés-hiba, ahol kifúj a közeg; ilyenkor azt is vizsgálják, miért nem sikerült korábban leállítani. A MOL-nál összetett, magas szintű üzembiztonsági és környezetvédelmi rendszer működik, a térség egyik legjobbja.

Megnézik, hogyan vizsgáztak az automatikus biztonsági és szállítói rendszerek, könnyen lehet, hogy ha ezek nincsenek, nagyobb lett volna a baj.

Hál’ istennek személyi sérülés nem történt. Az ilyen finomítók, főleg éjszaka nagyrészt automatikus üzemmódban működnek, emberi és számítógépes felügyelettel. Feltehetően a vészhelyzeti rendszerek bekapcsoltak. Hogy miért lett mégis ilyen nagy a tűz, azt a vizsgálat tisztázza majd. Az ilyen zavarok, és ez már komoly üzemzavarnak minősül – általában tanulságokkal járnak a jövőre nézve: ha kiderül egy hiba, akkor a rendszert még stabilabbá teszik. A MOL mutatói ilyen téren kiválóak: baleseti, személyi sérüléses és műszaki incidensek szempontjából is jók a rendszereik. De kizárni semmit nem lehet; a meghibásodások jelentős részét valamilyen figyelmetlenség okozza, ugyanakkor előfordulhat ritkán anyag- vagy szelephiba is.

– A repülőtereknek saját, speciálisan kiképzett tűzoltóságuk van, szigorú normaidőkkel az oltás megkezdésére. Ilyen protokollok vannak az olajfinomítóban is?

– Van saját tűzoltóság, ők a finomító területén vannak és azonnal megkezdik a beavatkozást. Információim szerint most is azonnal elkezdték az oltást és a tűz lokalizálását. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy ne terjedjen tovább a tűz, és ki kell zárni a személyi sérülés lehetőségét. Ez az állomány felkészültségben és eszközökben komolyabb, mint egy városi tűzoltóságé: a veszélyesség miatt nagyon erős csapat van ott.

– Hogyan oltottak? Gondolom, hagyományos módszerekkel nem lehet. Mi a speciális technológia?

– A vizet ilyenkor elsősorban hűtésre használják, hogy ne hevüljenek tovább a környező berendezések. Az oltás általában habbal történik: el kell zárni az oxigén utánpótlását, hogy az égés megszűnjön. A víz a hűtést szolgálja, mert ha egy másik, túlhevült berendezés eléri a gyulladási hőmérsékletet, az lángra kaphat. A beavatkozó személyzetet is hűtik, miközben speciális védőruhában dolgoznak, mert nagyon magas hőmérséklet alakul ki.

– Hány fok lehet ott, ahol a tűzoltók dolgoznak?

– Pontos értéket nem tudok, de akár több száz fok is lehet.

Az ottani tűzoltók felkészültsége kiváló, folyamatosan gyakorolnak, és komoly technikai eszközökkel rendelkeznek.

Ezért mondtam, hogy az ellátottságuk erősebb, mint egy nagyobb városé. Sok járművük van, de a nagy kiterjedés miatt ilyenkor meg szokták mozgatni a budapesti, érdi és más környékbeli egységeket is.

– Tehát a saját állomány végzi a kifejezetten szénhidrogéntüzek oltására szakosodott feladatokat, a hívott egységek pedig a lokalizálási, hűtési munkákban segítenek?

– Így van. A külső egységek körbehűtik a rendszert, és segítenek a kevésbé specializált feladatokban. A helyreállítás időt igényel, de ha a tüzet habbal és más oltóanyagokkal „nullázzák”, onnantól nincs további veszély.

– Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban: a MOL-nak ott van még a pozsonyi finomító. Onnan ki tudják egészíteni a magyarországi ellátást?

– Természetesen. A két nagy finomító egy supply chain rendszerben működik. Százhalombattán magasabb és jobb a dízel-kihozatal, ezért Szlovákiát rendszerint innen látják el dízellel, míg a benzin-kihozatal a pozsonyi finomítóban jobb, tehát főként onnan látják el benzinnel Magyarországot is. Azaz nem úgy van, hogy minden magyarországi kúton lévő üzemanyag Százhalombattáról jön: a rendszert összehangolják. Ha a pozsonyi finomítóban tudnak kapacitást növelni, megteszik, és ezzel kisegítik a teljes üzemanyag-ellátást.

A MOL nemcsak e két országban rendelkezik hálózattal, Szerbiában is, Horvátországban is, a csoporthoz tartozó INA révén, és az INA is besegíthet, ha szükséges.

Csoportszintű programozás és optimalizálás van: ha a három finomító közül bármelyikben hiba adódik, a másik kettő tud kapcsolódni.

– Ennek fényében a MOL nyilatkozata, miszerint most a hazai ellátásra koncentrálnak, hogyan értelmezendő? Ha összehangoltan működnek, a szlovákiai ellátás is „hazainak” számít, ha a MOL-tól érkezik?

– A MOL feldolgozott üzemanyagot Nyugat-Európába és máshová is exportál, nemcsak oda, ahol saját kút-hálózata van. Ilyen esetben viszont a saját hálózatra fókuszál, beleértve a szlovákiai, szerbiai, romániai rendszert is. Ha szükséges, az adott országban más cégek finomítóiból is vásárolhatnak. Alapvetően törekszenek rá, hogy saját termékkel lássák el például a romániai kútjaikat, de ha Romániában, például Ploiești környékén több finomító elérhető, és onnan is beszerezhetnek, és akkor nem innen szállítanak.

– A benzinárra lehet-e ennek hatása Magyarországon?

– Biztos vagyok benne, hogy nem. Az ilyen jellegű műszaki problémák nem szoktak közvetlenül megjelenni az árban. Ha tartós és nagy mennyiségű kiesés lenne, a kereslet-kínálat hatásaként elképzelhető lenne némi emelkedés, de az árakat sokkal inkább a régiós termékjegyzési árak befolyásolják.

– Végül: a politikai helyzet ismert. Az Északi Áramlatot annak idején felrobbantották. Magyarország különutas energiapolitikáját több ország hangosan rosszallja. Kizárható-e, hogy akár nem állami, de valamilyen szimpatizáns terrorszervezet részéről szabotázs történt?

– Kizárni soha semmit nem lehet, de a százhalombattai finomító őrzés-védelmi rendszere rendkívül szigorú, szinte katonai szintű. Ha erre utaló jel lett volna, azt azonnal kommunikálták volna kormányzati, vagy MOL-szinten.

Első körben ezt a lehetőséget kizárnám.

Soha ne mondjuk, hogy soha, de ha lett volna bármilyen jel, legalább utalást tettek volna rá; így ezt ebben a helyzetben vissza lehet utasítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Nemzeti Menet: itt vannak a legjobb fotók Magyar Péterék október 23-i rendezvényéről
Táblákkal üzentek a hatalomnak az emberek, akik a szakadó esőben egymás ernyői alá álltak. Volt, aki könyvet tartott a mellette álló feje fölé. Magyar Péter fáklyák fényénél fejezte be a beszédét.


Már javában zajlik az üzengetés arról, hogy Orbán Viktorék Békemenetén, vagy Magyar Péterék nemzeti Menetén voltak-e többen. Az biztos, hogy röviddel egymás után két olyan tömegrendezvény zajlott október 23-án Budapesten, ami egyenként is több tízezer embert mozgatott meg.

A Tisza Párt rendezvénye akkorára sikerült, hogy a tömeg eleje már beért a Hősök terére, míg a vége el sem indult a Deák térről. A jó hangulatú csoportot az sem zavarta meg igazán, hogy nem sokkal a pártvezér ünnepi beszéde előtt zuhogni kezdett az eső. Az emberek egymás esernyője alá bújva kerestek menedéket, de volt, aki egy becsomagolt könyvet tartott a mellette álló feje fölé.

Magyar Péter beszéde már sötétben ért véget, ekkor a tér jelentős részén fáklyák és gyertyák tették még bensőségesebbé a hangulatot.

A Nemzeti Menetről készült legjobb fotóinkat itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET: