„Ez kegyetlen” – visszakozik a kormány, elmarad az uniónak ígért nyugdíjreform
A koronavírus utáni helyreállítási pénzek lehívásáért nyugdíjreformot is ígért a kormány az Európai Uniónak. A reformnak megalapozó jelentés elkészült, de a folytatás elmarad.
A kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben – tudta meg a Pénzügyminisztériumtól a Népszava. A lap azután fordult a minisztériumhoz, hogy kiderült, elkészült az a független szakértői jelentés, amely a kormánynak a nyugdíjakkal kapcsolatos, EU felé tett vállalásához kapcsolódik.
Annak az uniós tagállamnak ugyanis, amelyik igényt tart a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alap forrásaira, különféle reformfeladatokat kell végrehajtania. A magyar kormány a pénz lehívásáért elkészítette, és 2022 májusában be is nyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. Az Európai Bizottság elfogadta azt, így a pénzért cserébe a dokumentumban vállaltakat teljesíteni kell. A kilenc pont közül az egyik a Demográfia és köznevelés címet viseli, ez foglalkozik a nyugdíjreformmal.
A benyújtott tervben az áll: az Orbán-kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”.
A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő. Az első lépés az volt, hogy egy független nemzetközi szakértői csoport megvizsgálta a nyugdíjrendszert. A jelentésről sokáig semmit sem lehetett tudni, most viszont kiderült, az OECD még a 2023. december 31-i határidőre elkészítette ezt a jelentést. Erre épülne a következő, második szakasz: a vállalás szerint idén június 30-ig szakpolitikai javaslatokat kellett volna megvitatnia és elfogadnia egy, a kormány által létrehozott munkacsoportnak.
Ez azonban nem történt meg, és a Pénzügyminisztérium közleménye alapján nem is fog már megtörténni. A minisztérium szerint az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
A Népszava által megkérdezett szakértő, Simonovits András úgy fogalmazott: az OECD javaslatcsomag nem ígér könnyű álmot, és akármelyik javaslat elfogadása rövid távon népszerűségvesztést okozna a kormányzatnak. Ugyanakkor szerinte szükséges lenne a változás. Uniós összevetésben Simonovits szerint páratlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni, amire azt mondta a lapnak:
„Ez kegyetlen.”
A kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben – tudta meg a Pénzügyminisztériumtól a Népszava. A lap azután fordult a minisztériumhoz, hogy kiderült, elkészült az a független szakértői jelentés, amely a kormánynak a nyugdíjakkal kapcsolatos, EU felé tett vállalásához kapcsolódik.
Annak az uniós tagállamnak ugyanis, amelyik igényt tart a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alap forrásaira, különféle reformfeladatokat kell végrehajtania. A magyar kormány a pénz lehívásáért elkészítette, és 2022 májusában be is nyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. Az Európai Bizottság elfogadta azt, így a pénzért cserébe a dokumentumban vállaltakat teljesíteni kell. A kilenc pont közül az egyik a Demográfia és köznevelés címet viseli, ez foglalkozik a nyugdíjreformmal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemrég Budapesten járt az új pápa, ő maga osztott meg videót róla
Ferenc pápa delegációjának tagja volt két évvel ezelőtt. A húsvéthétfőn elhunyt egyházfőt ő is elkísérte a Sándor-palotába, ahol Novák Katalin és Orbán Viktor fogadta a szentatyát.
Első amerikaiként választották pápává Robert Francis Prevostot. A 69 éves egyházfő május 8-án, a titkos szavazás negyedik körében szerezte meg 133 bíboros kétharmadának bizalmát.
A XIV. Leó nevet választó pápa nem is olyan régen járt Budapesten, igaz akkor még a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa kísértének tagjaként. Ferenc pápa még 2023. április 28-án érkezett Budapestre háromnapos apostoli látogatásra.
A vatikáni delegáció tagjai között volt Robert Francis Prevost, aki akkoriban a Püspöki Dikasztérium prefektusaként szolgált.
Ez volt az első hivatalos külföldi útja ebben a szerepkörben, derül ki az mfor.hu két évvel ezelőtti beszámolójából.
A látogatás során Ferenc pápa találkozott Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel a Sándor-palotában, ahol négyszemközti megbeszélést is folytattak.
A lenti videót Prevost reposztolta saját közösségi oldalára. A felvételen 0:18-tól tűnik fel egy pillanatra:
Első amerikaiként választották pápává Robert Francis Prevostot. A 69 éves egyházfő május 8-án, a titkos szavazás negyedik körében szerezte meg 133 bíboros kétharmadának bizalmát.
A XIV. Leó nevet választó pápa nem is olyan régen járt Budapesten, igaz akkor még a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa kísértének tagjaként. Ferenc pápa még 2023. április 28-án érkezett Budapestre háromnapos apostoli látogatásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
XIV. Leó pápa első üzenete: A gonosz nem fog győzedelmeskedni
Az új pápa megható beszédet mondott a Szent Péter téren, amelyben hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és köszönetet mondott Perunak és a bíborosoknak is.
Május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új vezetőjévé. A konklávé negyedik szavazási körében született meg a döntés, az új egyházfő a XIV. Leó nevet vette fel. A Szent Péter téren összegyűlt tömeg nagy örömmel fogadta a bejelentést, éljenzett és skandálta a pápa nevét, aki a hagyományoknak megfelelően integetett nekik.
XIV. Leó első beszédében megható gondolatokat osztott meg a világgal. Különös hangsúlyt fektetett a békére, a szeretetre és a párbeszéd fontosságára, írja az Index.
„Béke legyen mindnyájatokkal! Ez a feltámadt Krisztus, a jó pásztor első üdvözlete, aki életét adta Istenért. Szeretném, ha ez a béke-köszöntés a mi szívünkbe és családjainkba is bekerülne”
– fogalmazott elérzékenyülve.
A frissen megválasztott pápa megemlékezett elődjéről, Ferenc pápáról is. Arra kérte a híveket, hogy őrizzék meg az ő örökségét.
„Tartsuk fülünkben Ferenc pápa gyenge hangját, amely megáldja Rómát. A pápa, aki megáldotta Rómát, áldását adta az egész világnak azon a húsvéti reggelen. Engedjék meg, hogy ezt az áldást kövessem. Isten szeret minket. Isten mindenkit szeret. A gonosz nem fog győzedelmeskedni”
– mondta.
A beszéd egy részében spanyolra váltott, mivel korábban Peruban teljesített szolgálatot, Trujillóban és Chiclayóban is püspökként. Külön megszólította volt egyházmegyéjét: „Legkedvesebb szeretett egyházmegyémnek Peruban, ahol egy hűséges nép kísérte el püspökét, hogy megossza vele hitét, és amely oly sokat tett azért, hogy hűséges egyház legyen.”
XIV. Leó azt kérte, hogy a katolikus egyház egy olyan közösségként működjön, amely mindig a békét keresi, és közel áll a szenvedőkhöz. Az általa elképzelt egyház „hidakat épít”, nem elválaszt, hanem összeköt.
Köszönetet mondott bíborostársainak is, akik őt választották meg az egyház vezetőjévé
„Szeretnék köszönetet mondani minden bíboros testvéremnek is, akik engem választottak, hogy Péter utódja legyek, és veletek együtt járjak, mint egységes egyház. Mindig a békére és az igazságosságra törekedve. Törekedve arra, hogy olyan férfiakkal és nőkkel dolgozzunk együtt, akik Jézus Krisztushoz hűségesek, félelem nélkül hirdetik az evangéliumot, hogy misszionáriusok legyenek.”
A megható beszéd végén Szűz Máriához intézett imával és áldással búcsúzott a hívektől.
Május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új vezetőjévé. A konklávé negyedik szavazási körében született meg a döntés, az új egyházfő a XIV. Leó nevet vette fel. A Szent Péter téren összegyűlt tömeg nagy örömmel fogadta a bejelentést, éljenzett és skandálta a pápa nevét, aki a hagyományoknak megfelelően integetett nekik.
XIV. Leó első beszédében megható gondolatokat osztott meg a világgal. Különös hangsúlyt fektetett a békére, a szeretetre és a párbeszéd fontosságára, írja az Index.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában is szó esett a Magyar Péter által csütörtökön nyilvánosságra hozott hangfelvételről, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta, „szakítunk a békementalitással”.
A miniszterelnök szerint a hangfelvétel csak alátámasztja a kormány eddig is kommunikált stratégiáját.
„Azon a felvételen, a kormány hivatalos álláspontja hallható”
- fogalmazott Orbán, aki hozzátette: a honvédség nem egy üdvhadsereg.
„A Magyar Honvédség arra való, hogy megvédjék a hazát, nekünk olyan hadsereg kell, amely képes harcolni a függetlenségért”
- mondta a miniszterelnök, aki megismételte, hogy „a békéhez erő kell, és ezt mi vállaljuk, ez a mi hivatalos álláspontunk”.
Orbán ekkor megjegyezte, hogy ennél jobban zavarja őt „a volt vezérkari főnök szereplése ebben a kutyakomédiában”.
„Korábban elbocsátottam a vezérkari főnököt, és nem adtam részletes magyarázatot erre. Tegnap olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek megmutatják a valóságot. A hadsereg vezetését úgy fogta fel, hogy a magyar érdeket az ukránpártiságon keresztül lehet képviselni. A mi politikai döntésünk, hogy Ukrajna támogatása ebben a háborúban és az uniós csatlakozás tekintetében ellentétes a magyar érdekekkel. Semmilyen nyomást nem fogadok el, amely abba az irányba terelné a hazai folyamatokat, hogy ukránbarát vonalat vigyen” - mondta a kormányfő aki hozzátette: azt hitte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz el fog bujdosni a zsírleszívása után, de ehelyett beállt a nemzeti erőkkel szembeni táborba.
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában is szó esett a Magyar Péter által csütörtökön nyilvánosságra hozott hangfelvételről, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta, „szakítunk a békementalitással”.
A miniszterelnök szerint a hangfelvétel csak alátámasztja a kormány eddig is kommunikált stratégiáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
XIV. Leó személyében először került amerikai a katolikus egyház élére. A 69 éves Robert Francis Prevost megválasztása történelmi jelentőségű esemény, amelyre a világ vezetői is reagáltak – többen reményteli és béketeremtő korszakot várnak tőle, derül ki az Infostart összefoglalójából.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő gratulációjában azt írta: „Gratulálok az egész katolikus egyháznak XIV. Leó pápa megválasztásához. Pápasága járuljon hozzá a párbeszéd erősítéséhez és az emberi jogok védelméhez egy olyan világban, amelynek reményre és egységre van szüksége.”
A német kancellár, Friedrich Merz úgy fogalmazott: „Szívből gratulálok a katolikus egyház fejévé való megválasztásához. Hivatalán keresztül reményt és útmutatást kínál világszerte hívők millióinak ezekben a nagy kihívások idején.” Hozzátette: „Sok erőt, jó egészséget és Isten áldását kívánom az ön előtt álló feladatokhoz.”
Christian Stocker osztrák kancellár üzenete rövid és lényegre törő volt: „Habemus Papam! Gratulálok XIV. Leó pápának e nagy felelősséggel járó hivatal elfoglalásához, és sok erőt és bölcsességet kívánok neki pápaságához.”
Az argentin elnöki szóvivő, Manuel Adorni az X-en reagált:
„Gratulálok XIV. Leónak hivatalba lépéséhez. Vezetése és bölcsessége vezessen minket a nehéz időkben. A világnak szüksége van az oroszlánok ébredésére.”
Gustavo Petro kolumbiai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az új pápa „több mint egy amerikai”, hiszen közvetlen ősei spanyolok és franciák, és negyven évet töltött Peruban. Úgy fogalmazott: „Remélem, hogy nagyszerű vezetővé válik a világ migránsai számára, és remélem, hogy felemeli latin-amerikai migráns testvéreinket és nővéreinket, akiket jelenleg az Egyesült Államok megaláz.” Emellett azt is mondta: „Segítsen nekünk felépíteni az emberiség nagy erejét, amely megvédi az életet, és legyőzni a kapzsiságot, amely a klímaválságot és az élőlények kihalását okozta.”
Emmanuel Macron francia elnök „történelmi pillanatnak” nevezte az eseményt, és testvéri üzenetet küldött az új egyházfőnek: „Május 8-án azt kívánom, hogy ez az új pápaság legyen a béke és a remény hordozója.”
George W. Bush volt amerikai elnök szerint „történelmi és reményteli pillanat ez az amerikai katolikusok és a világ minden táján élő hívők számára”. Mint mondta, csatlakozik azokhoz, akik imádkoznak a pápa sikeréért.
Barack Obama is megszólalt: „Történelmi nap ez az Egyesült Államok számára, és imádkozni fogunk érte, amint megkezdi szent munkáját, vezeti a katolikus egyházat, és példát mutat oly sokak számára, hitüktől függetlenül.”
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen így reagált:
„Őszinte gratulációnkat fejezzük ki Őszentsége XIV. Leó pápának megválasztása alkalmából mint a Katolikus Egyház feje. Azt kívánjuk, hogy pápaságát bölcsesség és erő vezesse, miközben irányt mutat a katolikus közösségnek, és elkötelezettségével a béke és párbeszéd iránt inspirálja a világot.”
Antonio Costa, az Európai Tanács vezetője szerint ez a pillanat „reményt jelent emberek milliói számára szerte a világon”. Kiemelte, hogy az Európai Uniót és a Szentszéket „mély elkötelezettség köti össze az emberi méltóság iránt”.
A lengyel elnök, Andrzej Duda úgy fogalmazott: „Szívem mélyéből, a lengyel nemzet és a magam nevében szívből gratulálok Őszentsége XIV. Leó pápának Róma püspöki székébe való megválasztása alkalmából.” Kijelentette, hogy Lengyelországban az emberek meghatottsággal és reménnyel élik meg ezt az eseményt.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint az új pápa beszéde „erőteljes felhívás a békére, a testvériségre és a felelősségvállalásra”. Azt is hozzátette:
„Ez egy olyan lelki örökség, amely a Ferenc pápa által kijelölt úton halad tovább.”
Keir Starmer brit miniszterelnök közleményében azt írta: „XIV. Leó pápa megválasztása mélyenszántó örömteli pillanat az Egyesült Királyság és a világ katolikusai számára, és új fejezetet nyit az egyház és a világ vezetése számára.”
XIV. Leó személyében először került amerikai a katolikus egyház élére. A 69 éves Robert Francis Prevost megválasztása történelmi jelentőségű esemény, amelyre a világ vezetői is reagáltak – többen reményteli és béketeremtő korszakot várnak tőle, derül ki az Infostart összefoglalójából.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő gratulációjában azt írta: „Gratulálok az egész katolikus egyháznak XIV. Leó pápa megválasztásához. Pápasága járuljon hozzá a párbeszéd erősítéséhez és az emberi jogok védelméhez egy olyan világban, amelynek reményre és egységre van szüksége.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
