Egyetlen adag varázsgomba után újra beszélt az Alzheimer-kóros nő – a tudósok óva intenek a házi kísérletektől
Mintha valami elsöpörte volna a port az útról: egy 80 éves, előrehaladott Alzheimer-kórral élő néni évek múltán hirtelen beszélni, mosolyogni, kezdett, sőt önállóbbá vált – mindez egyetlen, kísérleti pszichedelikus ülés után. A Frontiers in Neuroscience tudományos folyóiratban publikált esettanulmány bejárta a világsajtót, de a reménykeltő hírek mellett a szakértők óvatosságra is intettek. A történet ugyanis egyetlen, rendkívül alaposan dokumentált, de kontrollcsoport nélküli megfigyelésről szól, ami inkább kérdéseket vet fel, mintsem válaszokat ad.
A japán-amerikai páciens közel egy évtizede küzdött a kognitív és funkcionális hanyatlással.
krónikus vizelettartási problémái voltak, mozgása bizonytalanná vált, érzelmei pedig szinte teljesen eltűntek az arcáról. Egy brazíliai magánpraxisban, a család jelenlétében és beleegyezésével egyetlen, öt grammos adagot kapott egy pszilocibin-tartalmú gombából. A valódi meglepetés a beadás utáni 19. órában következett: a beteg spontán, többórás beszélgetést kezdeményezett, amelyben önéletrajzi emlékeket idézett fel.
és ami a gondozókat leginkább megdöbbentette, a vizelettartási problémái hetekre megszűntek. A beteg a kontrollvizsgálatokon egy egyszerű, de sokatmondó mondattal összegezte élményeit: „Jó ide jönni”.
A tudósok azt feltételezik, hogy a pszilocibin a szerotoninrendszeren keresztül hatva átmenetileg „fellazíthatja” az agy merev hálózati mintázatait, és olyan rejtett funkciókat tehet hozzáférhetővé, amelyeket a betegség már rég eltemetett. Ugyanakkor az esettanulmány szerzői is hangsúlyozzák: oksági következtetést levonni felelőtlenség lenne.
Marc Siegel orvosszakértő arról beszélt, hogy komoly veszélyt rejt, ha egy ilyen állapotú betegnek hallucinogént adnak, de elismerte, hogy „értéke lehet nagyon gondosan kontrollált körülmények között.” A Medical News Today által megkérdezett Dustin Hines kutató pedig egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a laikusoknak.
A demenciakutatás más frontokon is komoly eredményeket ér el. A tudomány ma már tudja, hogy a szaglás fokozatos elvesztése az egyik legelső figyelmeztető jel lehet. Tavaly pedig az Egyesült Államokban engedélyezték az első olyan, diagnózist támogató Alzheimer-vértesztet, amely a drága képalkotó eljárások alternatívájaként segítheti a betegség korai azonosítását.
A megelőzés is egyre nagyobb hangsúlyt kap: szakértők szerint a demencia eseteinek jelentős része késleltethető lenne 14 módosítható rizikófaktorra való odafigyeléssel. Sőt,
A tudományos eredmények mögött azonban mindig ott vannak a családok drámái. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg, hanem a környezete számára is hatalmas teher. Ezeket a terheket enyhíthetné egy jól működő, rendszerszintű segítség, azonban a beígért hazai demenciaprogram sorsa bizonytalan, ami több százezer embert hagyhatott magára. Ez a brazil eset tehát nem egy csodaszerről szól, hanem egy apró ablakot nyitott az agy rejtett tartalékaira.