EGÉSZSÉG
A Rovatból

DIAGNÓZIS PODCAST: Időszakos böjt és cirkadián ritmus – minden, amit a hosszú élet érdekében tudni érdemes

Mi lehet a hosszú, egészsége élet titka? Van-e egyáltalán mindenki számára alkalmazható recept? A Diagnózis egészségpodcast első epizódjában ennek jártunk utána.


Hosszú, egészséges élet – ki ne vágyna erre? De legalábbis azt senki sem akarja, hogy a kor előrehaladtával egyre több problémája legyen az egészségével. Ma már külön szakterület foglalkozik a kérdéskörrel, hogy hogyan éljünk sokáig, betegségek nélkül – ez a longevity.

Ha még ilyen formában nem találkoztál volna a kifejezéssel, akkor talán a Netflix népszerű dokumentumsorozata keltette fel az érdeklődésedet, ahol az úgy nevezett „kék zónák” titkait kutatták, vagyis annak jártak utána, mi a magyarázata annak, hogy a Föld egyes régióiban nagyobb eséllyel érik el az emberek a 100. életévet.

Ha nem is rögtön a 100. születésnap megünneplését tűznéd ki célul, de azt talán igen, hogy betegségektől mentesen élhess minél tovább. Nos, akkor most lehet némi mondanivalónk számodra.

Egészségpodcastünk nyitóepizódjában annak jártunk utána, hogy mit is jelent a longevity, mi lehet a hosszú, egészséges élet titka.

A szerkesztő-műsorvezető, Ganzler Orsolya – aki egykor daganatos betegségből gyógyult meg, ami át is értékelte számára az egészség jelentőségét – két vendéget hívott beszélgetőtársként a stúdióba: Länger Jelena a Longevity Project alapítójaként hivatásszerűen a longevity-vel foglalkozik, MacPherson Éva a Holistic Running Lifestyle alapítója pedig

a Forbes magazinban is olyan jó példaként szerepelt, akitől van mit ellesni, ha az egészséges élethez vezető utat keressük.

Éva okleveles természetgyógyász és fitoterapeuta, és bizony neki is egy komolyabb betegség hozta azt a fordulópontot az életébe, hogy elkezdett tudatosabban figyelni az egészségére. Szállodaipari közgazdászként dolgozott,

rengeteg stressz érte, ami 28 éves korára komolyan megbetegítette. Utána kezdett el elmélyülni a témában, tanult meg új dolgokat, lett belőle természetgyógyász

– és egyben példakép mások számára, hogy hogyan őrizhetjük meg a vitalitásunkat 50 felett is.

MacPherson Éva

De attól, hogy valaki már elmúlt 30, pláne 50, még nem kell úgy éreznie, hogy ő már lemaradt arról, hogy egészséges életmódra váltson. Léna ki is emeli:

„Nincs egy pillanat, amikor átállunk az egészséges életmódra. Ez egy folyamat, amit bármikor érdemes elkezdeni.”

És hogy mi legyen az első lépés? „Nincs egy első jó lépés. Az sokkal fontosabb, hogy megszülessen az elhatározás valakiben, hogy változtatni akar. Amíg nincs cél, nincs elköteleződés, addig nincsenek jelentős változások sem” – állítja Léna.

Länger Jelena

Éva fontosnak tartja kiemelni, hogy nem elég egy helyről, például egyetlen podcastben hallott szakértőtől tájékozódni és rögtön magunkra vonatkozóan érvényesnek tekinteni az ott elhangzottakat: „Nem lehet sablonként alkalmazni a podcastekben szakértőktől hallott tanácsokat."

"Komoly károkat is okozhatunk magunknak, ha például az időszakos böjtre vonatkozó ajánlásokat orvosi, szakmai konzultáció nélkül alkalmazni kezdjük.”

„Egy aktív életet élő, pláne fogamzóképes korú nőnek nem való a 16 órás böjtölés, felboríthatja a hormonháztartását.”

A beszélgetésben szó esik még a hosszú élet további vélt összetevőiről:

Mik a legfontosabb irányelvek a táplálkozást illetően?

Miért fontos a cirkadián ritmushoz való alkalmazkodás?

Milyen mozgásforma ajánlott az egészséges életmód érdekében?

Mi az az extra, amire talán nem is gondolunk, mégis sokat számít az egészségünk megőrzésében?

A teljes beszélgetés meghallgatható YouTube-on és Spotify-on is.

A következő részben a női egészségről, az endometriózisról lesz szó.

Iratkozz fel te is YouTube és Spotify csatornánkra, hogy ne maradj le a következő részről!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal
Ha eddig csak a Dr. House-ból ismerted a lupusz szót, ideje valódi arcot társítani hozzá. A Diagnózis podcast új epizódja egy fiatal anyuka személyes történetén és egy szakértő segítségével mutatja meg, mit is jelent ezzel a betegséggel élni.


Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.

A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.

Hogyan fedezte fel Ildikó magán, hogy baj van?

Ildikó huszonéves volt, épp külföldön próbált szerencsét, amikor furcsa tüneteket tapasztalt magán: mélyvénás trombózisa volt, majd erős ízületi fájdalmai alakultak ki. Hazatérve Magyarországra reumatológust keresett fel. Vérkép, mandulaműtét, mindenféle egyéb kivizsgálás várt rá, hogy kiderüljön, autoimmun betegségről van-e szó. Pár hónappal később jött a bizonyosság: igen, ez most tényleg lupusz.

 

Dr. Kiss Zsófia kiemeli, hogy nagyon fontos a kezdeti alapos kivizsgálás, hogy egyértelműen kizárható legyen bármilyen más betegség: „A fertőzések például gyakran tudják ’maszkolni’ az autoimmun tüneteket. Egy ízületi fájdalom, láz vagy gyulladásos laborértékek nagyon sokféle fertőzés jelei is lehetnek, ezért ezeket végig kell gondolni. Nem mindegy, hogy valakit elindítunk egy olyan úton, amiről később kiderül, hogy nem is az övé.”

Merthogy ez egy hosszú út, nem lehet néhány kezeléstől teljesen helyrejönni.

Folyamatos odafigyelést, életmódbeli változtatást, és persze orvosi felügyeletet, gyógyszeres kezelést igényel a lupusz kordában tartása.

Ildikó már beépítette ezt a mindennapjaiba, még ha néha nehéz is megbarátkoznia azzal, hogy ha sportolásra adja a fejét, hamarabb lesz fáradt, mint szeretné, vagy hogy gyakran tapasztal testhőmérséklet-változást.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Mi is történik egy lupuszos beteg testében tulajdonképpen?

A beteg immunrendszere a saját sejtjeit idegenként ismeri fel. „Ez minden autoimmun betegség közös jellemzője, és különböző típusú támadásokat indít a saját sejtek ellen. Attól függően, hogy milyen sejttípus érintett, más-más autoimmun betegség alakul ki – az egyik leggyakoribb a lupusz."

„A lupuszra jellemző, hogy szinte mindenféle sejttel szemben képes ellenanyagot termelni, vagy valamilyen immunológiai támadást indítani – különböző mechanizmusokon keresztül”

– összegzi dr. Kiss Zsófia.

A doktornő minden esetre azzal biztatta Ildikót és a podcastepizód nézőit is, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és már most is elég jó kezelések érhetők el, amelyekkel a lupusz okozta tünetek enyhíthetők. Persze mint minden súlyos betegségnél, a lupusznál is kulcskérdés az időben történő felismerés.

Milyen korlátokat jelent a lupusz az érintetteknek?

Nem szabad például napra menniük – említi az elsők között Ildikó, és mindenképpen fényvédő krémet kell használniuk. Ő maga azt is tapasztalta, hogy az étrendjén való változtatás segített a tünetei mérséklésében, ezért teljesen átalakította étkezési szokásait, száműzte a tejet, a glutént.

Így foglalkozott egyre többet mentes sütemények készítésével, amit annyira megszeretett, hogy végül hivatásául választotta: mostanra saját, mentes süteményekre specializálódott cukrászdája van.

És nem ez az egyetlen dolog, ami egy lupusz miatti kényszerű váltás miatt mégis pozitív fordulatot hozott az életében: amikor már férjével családalapításban gondolkodtak, az orvosok még türelemre intették őket. Ildikóék úgy gondolták, hogy kiszámíthatatlan mikor kapnak zöld jelzést, és kapnak-e egyáltalán, ezért az örökbefogadás mellett döntöttek. Három gyermeket nevelnek párjával, és abszolút úgy érzik, így lett teljes a családjuk.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd,

... hogyan lehet együtt élni a lupusszal?

... kiket érint leginkább a betegség?

... mi a kezelési módja?

... mikor gyanakodjunk lupuszra és hova forduljunk kivizsgálásért?

A podcastepizódot itt tudod megtekinteni:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

Kapcsolat, nemkívánatos esemény bejelentése: itt

Felhasználási feltételek: itt

Adatvédelem: itt

HU-10504

Lezárás Dátuma: 2025.05.05.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal
Ha eddig csak a Dr. House-ból ismerted a lupusz szót, ideje valódi arcot társítani hozzá. A Diagnózis podcast új epizódja egy fiatal anyuka személyes történetén és egy szakértő segítségével mutatja meg, mit is jelent ezzel a betegséggel élni.


Ha te is csak annyit tudsz a lupuszról, hogy Dr. House sokat emlegette abban a bizonyos tévésorozatban, akkor most mindenképpen érdemes tovább olvasnod. Már csak azért is, mert egy olyan inspiráló történeten keresztül mutatjuk be magát a betegséget, ami akkor is megérinthet, ha egyébként úgy gondolod, neked aztán semmi közöd az egészhez.

A Diagnózis podcast legfrissebb adásában a lupusszal diagnosztizált Antal-Béládi Ildikó és dr. Kiss Zsófia belgyógyász-immunológus voltak a vendégek, Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető kérdései nyomán segítettek tisztázni, hogy miért is van helyzet, ha kiderül valakinél, hogy lupusz betegsége van.

Hogyan fedezte fel Ildikó magán, hogy baj van?

Ildikó huszonéves volt, épp külföldön próbált szerencsét, amikor furcsa tüneteket tapasztalt magán: mélyvénás trombózisa volt, majd erős ízületi fájdalmai alakultak ki. Hazatérve Magyarországra reumatológust keresett fel. Vérkép, mandulaműtét, mindenféle egyéb kivizsgálás várt rá, hogy kiderüljön, autoimmun betegségről van-e szó. Pár hónappal később jött a bizonyosság: igen, ez most tényleg lupusz.

 

Dr. Kiss Zsófia kiemeli, hogy nagyon fontos a kezdeti alapos kivizsgálás, hogy egyértelműen kizárható legyen bármilyen más betegség: „A fertőzések például gyakran tudják ’maszkolni’ az autoimmun tüneteket. Egy ízületi fájdalom, láz vagy gyulladásos laborértékek nagyon sokféle fertőzés jelei is lehetnek, ezért ezeket végig kell gondolni. Nem mindegy, hogy valakit elindítunk egy olyan úton, amiről később kiderül, hogy nem is az övé.”

Merthogy ez egy hosszú út, nem lehet néhány kezeléstől teljesen helyrejönni.

Folyamatos odafigyelést, életmódbeli változtatást, és persze orvosi felügyeletet, gyógyszeres kezelést igényel a lupusz kordában tartása.

Ildikó már beépítette ezt a mindennapjaiba, még ha néha nehéz is megbarátkoznia azzal, hogy ha sportolásra adja a fejét, hamarabb lesz fáradt, mint szeretné, vagy hogy gyakran tapasztal testhőmérséklet-változást.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Mi is történik egy lupuszos beteg testében tulajdonképpen?

A beteg immunrendszere a saját sejtjeit idegenként ismeri fel. „Ez minden autoimmun betegség közös jellemzője, és különböző típusú támadásokat indít a saját sejtek ellen. Attól függően, hogy milyen sejttípus érintett, más-más autoimmun betegség alakul ki – az egyik leggyakoribb a lupusz."

„A lupuszra jellemző, hogy szinte mindenféle sejttel szemben képes ellenanyagot termelni, vagy valamilyen immunológiai támadást indítani – különböző mechanizmusokon keresztül”

– összegzi dr. Kiss Zsófia.

A doktornő minden esetre azzal biztatta Ildikót és a podcastepizód nézőit is, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és már most is elég jó kezelések érhetők el, amelyekkel a lupusz okozta tünetek enyhíthetők. Persze mint minden súlyos betegségnél, a lupusznál is kulcskérdés az időben történő felismerés.

Milyen korlátokat jelent a lupusz az érintetteknek?

Nem szabad például napra menniük – említi az elsők között Ildikó, és mindenképpen fényvédő krémet kell használniuk. Ő maga azt is tapasztalta, hogy az étrendjén való változtatás segített a tünetei mérséklésében, ezért teljesen átalakította étkezési szokásait, száműzte a tejet, a glutént.

Így foglalkozott egyre többet mentes sütemények készítésével, amit annyira megszeretett, hogy végül hivatásául választotta: mostanra saját, mentes süteményekre specializálódott cukrászdája van.

És nem ez az egyetlen dolog, ami egy lupusz miatti kényszerű váltás miatt mégis pozitív fordulatot hozott az életében: amikor már férjével családalapításban gondolkodtak, az orvosok még türelemre intették őket. Ildikóék úgy gondolták, hogy kiszámíthatatlan mikor kapnak zöld jelzést, és kapnak-e egyáltalán, ezért az örökbefogadás mellett döntöttek. Három gyermeket nevelnek párjával, és abszolút úgy érzik, így lett teljes a családjuk.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd,

... hogyan lehet együtt élni a lupusszal?

... kiket érint leginkább a betegség?

... mi a kezelési módja?

... mikor gyanakodjunk lupuszra és hova forduljunk kivizsgálásért?

A podcastepizódot itt tudod megtekinteni:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!

Kapcsolat, nemkívánatos esemény bejelentése: itt

Felhasználási feltételek: itt

Adatvédelem: itt

HU-10504

Lezárás Dátuma: 2025.05.05.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.


A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.

Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.

Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET: