EGÉSZSÉG
A Rovatból

Alvásszakértő: Az állandó nyári időszámításnál még az óraállítgatás megtartása is kedvezőbb lenne

Dr. Bódizs Róbert szerint az őszi óraátállításnak több a pozitív hatása, mint a nyárinak. A szakértő azt is elárulta, hogy miért nem érzik éjszaka sem fáradtnak magukat a sorozatdarálók.


Vasárnap hajnalban ismét háromról kettőre állítottuk vissza az órákat. Szokás szerint ismét elárasztották a közösségi médiát a zsörtölődők, pedig most egy órát ajándékba kaptunk, tehát még azok is jobban kipihenhették magukat, akik szombat este szórakozni voltak.

Dr. Bódizs Róbert, alvásszakértő, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese szerint sem a téli óraátállítás a nagyobb probléma, hanem inkább a nyári. Ahogy ugyanis vasárnaptól ketyeg majd az idő Magyarországon, az az eredeti, a földrajzi helyzetünkből adódó.

–- Milyen következményekkel jár az óraállítás?

– Minden esetben egy megszokott rendet borít fel, annak ellenére, hogy csak egyetlen óra eltérésről van szó. Mivel azonban az egész társadalmat egyszerre érinti, statisztikailag mérhető az összhatása: kimutatható a betegségstatisztikákban, a közlekedési balesetekre is hatással van, átmenetileg pedig néhányaknál kellemetlenséget okozhat. De egyáltalán nem mindegy, hogy a tavaszi vagy az őszi óraátállításról beszélünk.

A problémák ugyanis inkább akkor tapasztalhatók nagyobb mértékben, amikor siettetni kell az embereket, korábbi kelést vezetnek be, vagyis a nyári időszámításra áttéréskor.

dr. Bódizs Róbert (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

– Miben különbözik ez az egyórányi veszteség a tavaszi óraátállításnál attól, hogy ha egyszerűen ugyanennyi idővel később fekszünk le, ami azért jóval gyakrabban megtörténik mindenkinek az életében?

– Tulajdonképpen az össztársadalmi érintettség miatt veszélyesebb. Képzeljük el például, hogy az utakon egyszerre mindenki egy kicsit álmosabb, kialvatlanabb, vagy mondjuk valamennyi szívbeteg és rosszabb egészségügyi állapotban lévő egyszerre kap egy kis plusz, ráadásul kikerülhetetlen stresszt. Ha egyénileg alszunk kevesebbet egy órával az előző esti program miatt, akkor ugyanennek a veszélynek tesszük ki magunkat, de mégsem egy egész országról beszélünk.

Amikor az óraátállítás rendszerét eredetileg kitalálták, csupán energiát akartak megspórolni, és senki nem számolt azzal, hogy ilyen következményei is lesznek.

– Ehhez képest az őszi óraátállítás milyen hatással van az életünkre?

– Ilyenkor visszakapunk egy órát, emiatt a túlnyomó többség inkább pozitív hatásokról számol be. A felmerülő panaszok inkább szubjektívek szoktak lenni, melyek közül magasan vezet, hogy „nagyon korán sötétedik”, vagyis mire a napi teendőkkel végeznek az emberek, addigra lemegy a nap.

– Létezik valamilyen praktika, amivel könnyen át lehet lendülni ezek szerint a nehézségeken?

– Az őszit élvezzük ki, mert október végén visszakapjuk a standard időszámítást. Ebben az időszakban csak a korai sötétedés miatti megváltozott körülményekre kell felkészülnie például az autóvezetőknek. A tavaszi óraátállítás esetében azonban sokkal körültekintőbbnek kell lenni. Érdemes előtte egy héttel már megkezdeni a felkészülést, és fokozatosan átszoktatni magunkat a korábbi elalvásra.

Próbáljunk korábban lefeküdni, ütemezzük át az éjszakába nyúló programokat, ugyanakkor iktassunk be például napközbeni sportolást, ami este elősegítheti a korábbi elalvást, valamint lehetőleg kerüljük az esti fényt, legfőképpen a képernyők bámulását éjszaka.

– Évek óta téma, hogy eltörlik az óraátállítást. Véleménye szerint ez egy jó vagy rossz döntés lenne?

– Egyértelműen jó dolog lenne, és nemcsak én, mint az alváskutatásban jártas szakember gondolom így, hanem a szakmai szervezetek legnagyobb része is egyetért ezzel. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy melyik lenne az állandósított időszámítás. Ha a nyár megmaradása mellett döntenének végül, akkor megkockáztatom, hogy annál még az óraállítgatás fenntartása is kedvezőbb lenne.

– Miért gondolja úgy, hogy a téli időszámítás jobb lenne?

– Először is a szavaknak súlya van: a nyári és téli időszámítás kifejezések akkor jelentek meg, amikor az 1970-es évek olajválsága után kitalálták ezt az átállást. Valójában azonban a standard idő a mostani téli, míg a nyári az átállított. Standard időnek azt nevezzük, ami az adott földrajzi helyzetnek a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a napóráját, vagyis a Nap delelése délben legyen, ami persze még így sem tökéletes.

Ha úgy döntünk, hogy a nyári időszámítást állandósítjuk, akkor például télen az első tanórák is még sötétben kezdődnének az iskolákban reggel nyolckor, amit a jelenlegi kutatások alapján rosszul tűrnének az emberek.

Még az erősen iparosodott vidékeken is jellemző, hogy az ember biológiai ritmusa elég nagymértékben hallgat a napórára, tehát éjszakának érzi a reggelt, ha még nem kelt fel a Nap. Az csak egy illúzió, hogy mi határozzuk meg az időt: ez valójában egy rajtunk kívül álló fizikai folyamat, amit szükség esetén konvenciókkal felül lehet írni, de ez ütközik a természet rendjével és az egészség optimális feltételrendszerével.

– Hogyan alszunk manapság az elmúlt 10-20 évhez képest?

– Készítettünk egy nagyon alapos felmérést 2021-ben a magyarországi felnőtt lakosság alvásáról. Ebből kiderül, hogy sokan érzik úgy, hogy problémájuk van az alvással, de nagy átlagban nyolc órát szánunk alvásra. Hajnali 3 óra körül van az alvás közepe, ilyenkor a magyar felnőttek több mint 98 százaléka alszik, ami a gyerekekkel együtt még nagyobb százalékot jelenthet. Ami viszont egyértelműen romlott az a fényszennyezettséggel kapcsolatos megfontolások semmibe vétele. Amikor megjelenik egy technikai újítás, akkor általában idő kell, amíg az emberek megértik, hogy ennek hátulütői is vannak.

A már említett LED-képernyők estébe nyúló nézegetése, főleg kékfényszűrő-funkció nélkül tulajdonképpen epidémia szintű a modern társadalmakban, így Magyarországon is. Ennek nagyon kedvezőtlen, az alvást késleltető hatása van, főleg a fiatalok esetében.

Ezzel párhuzamosan rontja egy kicsit az alvásminőséget az is, hogy a korábbinál sokkal több időt töltünk a négy fal között bezárva, vagyis napközben fényhiányt szenvedünk el. Mindenkinek javaslom, hogy elalvás előtt 2-3 órával már csak nagyon erősre állított kékfényszűrőkkel használja az eszközeit. Ebbe beletartoznak az otthon, nagy képernyőn nézett filmek is, amiket célszerű lenni valamivel korábbra időzíteni, ha van erre lehetőség.

– Milyen hatása van a kék fénynek az alvásra és az egészségre?

– Nagyon erősen hat az alvásunkra és a biológiai ritmusunkra. Az ember és a nappal aktív fajok retinájában kékfény-érzékeny sejtek vannak, mert a napfény teljes szivárványspektrumában benne van a kék komponens is. Ha ezek a retinális ganglion sejtek ezt érzékelik, akkor egy specifikus idegpályán azt az információt továbbítják a biológiai óránknak, hogy nappal van. Ekkor a biológiai óra ennek megfelelően kezd el viselkedni, vagyis késleltetési köröket kezd futni, mivel azt érzékeli, hogy még nincs este.

Amikor pedig reggel felkapcsoljuk a lámpát, azt üzenjük a biológiai óránknak, hogy már nappal van. Ez egy nagyon erős rángatása ide-oda a biológiai órának.

Ezzel szemben elődeink éjszakába nyúlóan a tüzet bámulták a barlangban, ám a vöröses-sárgás fényforrás szöges ellentéte a kéknek, a szivárvány ellenkező oldalán helyezkedik el, emiatt enyhe a cirkadián ritmust, azaz a biológiai órát befolyásoló hatása.

– Vagyis ha valaki nem érzi magát este fáradtnak, és úgy dönt, hogy még egy részt megnéz a kedvenc sorozatából, akkor saját magát teszi bele egy ördögi körbe, hiszen még kevésbé érzi majd magát álmosnak, mintha kikapcsolná a tévét?

– Igen. Ilyenkor jó eséllyel tolja maga előtt a biológiai óráját, ami pedig azt diktálja, hogy még nappal van. Természetesen egyszer el fog fáradni, mert az alvásnak van egy fáradtságot mérő komponense is. A homoesztatikus komponensnek köszönhető, hogy akár nappal is el tudunk aludni, ha nagyon fáradtak vagyunk. De ez az alvás, nem az az alvás, ami a rendben működő biológiai ritmusok mentén éjszaka lenne. A sorozatnézős példára visszatérve: egy ilyen esetben a kimerültség utáni nappali alvást fogjuk átélni, és majd valamikor az éjszaka vége felé jelenik meg jó esetben az a biológiai ritmus fázis, ami az éjszakát indikálja, de akkor viszont már lassan kelni is kell.

Az alváshiány miatt alvászavar alakulhat ki, de egyes megfigyelések szerint szerepet játszhat a daganatos betegségekben, köztük az emlőrákban, a szív- és érrendszeri betegségekben, a 2-es típusú cukorbetegségben,

és ne feledkezzünk meg az olyan pszichiátriai problémákról, mint a depresszió vagy a hangulatzavarok.

– Az utóbbi években elterjedtek azok az okosórák és aktivitásmérők, melyek már képesek monitorozni az alvást. Ezek mennyire festenek valós képet az alvásunk minőségéről?

– Annyifajta ilyen eszköz van, hogy nehéz róluk általános véleményt alkotni. Fogalmazzunk úgy, hogy adott annak a lehetősége, hogy ezek között a csuklóra helyezhető eszközök között akad olyan is, ami megbízható információkat közöl elsősorban két szempontból. Az egyik az, hogy mikor és mennyit aludtunk, de hiteles információnak számít az is, hogy mennyire zavartalanul. Az utóbbi különösképpen akkor, ha pulzusmérő is be van építve az eszközbe.

Az alvás mélységével adott információkat érdemes fenntartásokkal kezelni: laboratóriumi eszközökkel megpróbáltunk validálni néhány ilyen órát, és kiderült, hogy ezt nem tudják megmondani, mert az alvás mélységéhez az agyhullámokat is mérni kellene ugyanis.

Már léteznek azonban ilyen eszközök is, és a jövőben egyre inkább lesznek.

– Mikor érdemes alvásszakértőhöz fordulni? Milyen jelekre figyeljünk?

– Ha valaki heteken vagy hónapokon keresztül rosszul alszik, és úgy érzi, hogy nem tudja kipihenni magát, akkor érdemes szakembert felkeresni. De ez csak a gondok egy része, ugyanis akadnak olyan alvásproblémák, amikor az alany nem érzi, hogy rosszul alszik, de mégis emiatt vannak problémái. Ilyen például az éjszakai, nagyon intenzív és szaggatott horkolás, ami légzéskimaradásokkal társul, vagy a fáradtság ellenére izgő-mozgó lábak lefekvés előtt, amitől nem tudunk elaludni. Ezek olyan gyakori alvásszavarokat jelezhetnek, melyeknek fontos lehet a kivizsgálása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért
Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.


A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.

A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.

A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.

A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.

A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.

Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy

akik rendszeresen palackozott vizet isznak – még a minőségmegőrzési időn belül is –, évente körülbelül 900 000-rel több mikroműanyag-részecskét visznek be, mint akik csapvizet fogyasztanak.

Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”

A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.

A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fogyasztóinjekciók: ez történik a pácienssel 4 hét alatt – Egy orvos elmondta, mire számíthat, aki ezt a kezelést kapja
Számos kellemetlen tünettel is meg kell birkóznia annak, akinek a szakember ezt a fogyási módszert javasolja. Arra is figyelmeztet, hogy nem elég a gyógyszer, más is kell a súlycsökkenéshez.


Világszerte emberek milliói, köztük sok hollywoodi híresség is a GLP-1 típusú gyógyszerekkel próbál fogyni. Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcadik felnőtt – a lakosság 12 százaléka – olyan szereket használ, mint a Wegovy vagy a Mounjaro, amelyek az étvágy csökkentésével és a vércukorszint szabályozásával segítik a fogyást.

Dr. Crystal Wyllie, a ZAVA orvosa részletesen elmondta, mi történik a szervezettel az első négy hétben, ha valaki ezeket a gyógyszereket alkalmazza.

A Mounjaro esetében az első héten 2,5 milligrammos adaggal kezdenek. Ez az időszak arra való, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a hatóanyaghoz. Ilyenkor gyakran jelentkezik hányinger, hasmenés vagy székrekedés.

A Wegovy-nál 0,25 milligrammos adaggal indul a kezelés. Már ebben a szakaszban észrevehető az étvágy csökkenése, például tovább tart a jóllakottság érzése. Az orvos ilyenkor azt javasolja, hogy csökkentsük az elfogyasztott étel mennyiségét.

A második héten a Mounjaro használói már erősebben érzik az étvágycsökkenést. Dr. Wyllie szerint: „Azt veheted észre, hogy kevesebbet eszel, és tovább érzed magad jóllakottnak. Fontos ebben a szakaszban, hogy tartsd magad a diétához és a mozgástervhez”.

A Wegovy-nál az adag emelésével tovább csökkenhet az étvágy, és akár a testsúly is megindulhat lefelé.

A harmadik hét nehéz lehet, mert ekkor gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen mellékhatások. Mindkét gyógyszer esetén előfordulhat erős hányinger. Az orvos azt tanácsolja, hogy ilyenkor egyszerű, kis adagokat fogyasszunk, és növeljük a vízfogyasztást. Hozzátette: „Ha hányás vagy erős hasi fájdalom jelentkezik, mindenképp menj orvoshoz, hogy kizárják a komolyabb problémákat”.

A negyedik hétre már jól látható a változás – akár a test formájában, akár a testsúlyban. Egy, a ZAVA által készített kutatás szerint a Mounjaro-t használók átlagosan a kezdő testsúlyuk 4 százalékát adják le egy hónap alatt, míg a Wegovy-t szedők körülbelül 2 százalékot. Hosszabb távon, nagyobb adagokkal a Mounjaro 72 hét alatt átlagosan 22,5 százalékos súlycsökkenést hozott, míg a Wegovy esetében ez az arány 17 százalék volt.

Az orvos szerint több tényező is befolyásolja, hogy mennyi súlytól szabadulhat meg valaki – például az életkor, az anyagcsere sebessége, a hormonális változások, valamint az étrend és a mozgás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezek a gyógyszerek csak akkor hatékonyak igazán, ha egészséges életmódra váltunk.

Fontos, hogy a beadási ütemet is pontosan betartsuk, és minden nap ugyanabban az időpontban adjuk be az injekciót. Mint mondta:

„A fogyás ezekkel az injekciókkal nem egyik napról a másikra történik, időbe telik, mire látható eredményt hoz”. Hozzátette: „Van, akinél már az első hónapban jelentős fogyás történik, másoknál ez tovább tart. Nagyon fontos, hogy egészséges életmódbeli változtatásokkal támogasd a fogyási folyamatot".

Az Eli Lilly szóvivője ezt nyilatkozta a lapnak:

„A Mounjaro kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által felírt recept alapján használható, és csak hivatalosan bejegyzett gyógyszertárak vagy szolgáltatók adhatják ki. Arra biztatjuk a betegeket, hogy konzultáljanak orvosukkal, ha bármilyen mellékhatást tapasztalnak, és hogy megbizonyosodjanak arról, hogy eredeti gyógyszert kapnak.”

A Novo Nordisk szóvivője így fogalmazott: „Az Egyesült Királyságban a Wegovy kiegészítőnek javasolt a csökkentett kalóriatartalmú étrend és fokozott fizikai aktivitás mellett, a testsúlycsökkentés és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése érdekében. Felnőttek esetében a fenntartó adag 2,4 mg hetente egyszer. Az Ozempic 2-es típusú cukorbetegség kezelésére van engedélyezve – nem rendelkezik engedéllyel testsúlycsökkentésre".

Azt is elmondták: „Azt ajánljuk, hogy a betegek az engedélyezett indikációknak megfelelően és egészségügyi szakember felügyelete mellett szedjék ezeket a gyógyszereket. A kezelést az orvossal közösen kell megbeszélni, aki fel tudja mérni, hogy a gyógyszer megfelelő-e az adott beteg számára".

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz
A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk