prcikk: Egy rossz fog okozhatja a vállfájdalmat? Hogyan derül ki, hogy nem is ott van a gond, ahol sejtjük? | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Egy rossz fog okozhatja a vállfájdalmat? Hogyan derül ki, hogy nem is ott van a gond, ahol sejtjük?

Évi dentálhigiénikus szakemberként sem gondolta, hogy egy fogászati góc okozza a vállfájdalmát. Pedig miután a problémás fogat eltávolították, elmúlt az ízületi panasza is. A Diagnózis podcast új epizódjában a fogászati gócoknak jártunk utána és megtudhatunk minden fontosat a fogorvostól.


Ha hónapok óta makacs váll-, hát- vagy ízületi fájdalommal küzdesz, valószínűleg először nem a fogorvos jut eszedbe. Gyógytorna, gyógyszerek, reumatológia – legtöbben ezeken az állomásokon indulnak el. Pedig néha a valódi ok egészen máshol lapul.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódjában éppen egy ilyen történetet jár körül Ganzler Orsolya két vendégével: dr. Virtics Ferenc fogorvossal, az Abident vezető szakemberével, valamint Kovácsné Haász Évával, aki nemcsak érintettként, hanem dentálhigiénikus szakemberként is megszólal. A műsor jól ismert formátuma szerint ezúttal is egy konkrét egészségi problémából indul a beszélgetés: egy személyes történet és egy szakértői nézőpont együtt segít megérteni a háttérben húzódó összefüggéseket.

Éva története azért is különösen érdekes, mert maga is a fogászati területen dolgozik, mégsem gondolta elsőre, hogy a hónapok óta tartó vállfájdalomnak köze lehet a fogaihoz.

„Nem jutott eszembe először, hogy a fogammal lehet a probléma, és ez okozza az ízületi fájdalmaimat”

– mondja a beszélgetésben.

Éjszakánként a lüktető fájdalomra ébredt, többféle kezelésen is átesett, de az áttörés elmaradt. A fordulatot végül egy komplex fogászati kivizsgálás hozta el: CT-felvételen derült ki, hogy egy korábban gyökérkezelt fog gócos elváltozást okoz.

Dr. Virtics Ferenc a beszélgetésben érthetően magyarázza el, mi történik ilyenkor a szervezetben:

„A fogászati góc egy krónikus gyulladás. Sokszor semmilyen panaszt nem okoz a szájban, ezért a páciensek nem is gondolnak rá.”

Ez a lappangó gyulladás azonban nem marad feltétlenül helyben: bizonyos időszakokban a szervezet más pontjain is tüneteket okozhat, például ízületi fájdalmat vagy krónikus gyulladásos panaszokat.

Éva esetében a gócos fog eltávolítása után néhány nappal megszűnt a vállfájdalom:

„Arra ébredtem, hogy végigaludtam az éjszakát, és nincsenek ezek a lüktető fájdalmak.”

Talán az egyik legfontosabb felismerés, ami a beszélgetésből kirajzolódik, hogy sokan nem is a tünetek hiánya miatt halogatják a fogorvost, hanem a félelem miatt. Ezt dr. Virtics Ferenc is hangsúlyozza:

Sok páciens még mindig rossz emlékeket, korábbi kellemetlen élményeket társít a fogászati kezelésekhez, ezért csak akkor kér időpontot, amikor már fájdalom vagy komolyabb panasz jelentkezik.

Pedig éppen ez az, ami hosszú távon több kellemetlenséget, hosszabb kezelést és nagyobb költséget is jelenthet. A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a rendszeres kontroll nem pusztán „fogászati rutin”, hanem a teljes szervezet egészsége szempontjából is kulcskérdés lehet. Egy időben elvégzett szűrővizsgálat vagy panorámaröntgen olyan elváltozásokat is megmutathat, amelyek még semmilyen tünetet nem okoznak, később viszont komoly problémák forrásai lehetnek.

(( KERETES ))

 

Az epizód második felében a nézői kérdések kerülnek fókuszba: szó esik a helyes fogmosási technikáról, a fogágybetegségről, a genetikai hajlam kérdéséről, sőt, még a száj mikrobiomjáról is.

A teljes epizódból többek között az is kiderül:

  • mit jelezhet a fogfájdalom,
  • valóban örökölhető-e a „rossz fog”,
  • mikor kell először fogorvoshoz vinni a gyereket,
  • és miért nem csak akkor érdemes időpontot kérni, ha már fáj.

Nézd meg a teljes beszélgetést, ha szeretnéd tudni, milyen jelekre érdemes odafigyelni, és milyen kérdéseket érdemes legközelebb feltenned a fogorvosodnak.

(( YOU TUBE VIDEÓ HELYE ))

 

A podcastepizód az OTP Egészségpénztár támogatásával készült. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.


Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.


Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Rossz hírünk van: már egy súlyos fogszuvasodás is beindíthatja a demenciát
Finn kutatók több mint 374 ezer ember adatait elemezték, és döbbenetes összefüggést találtak. A kórházi kezelést igénylő fertőzések átlagosan 5-6 évvel előzik meg a diagnózist.


Egy elhanyagolt, szuvas fog, egy komolyabb tüdőgyulladás vagy akár egy makacs hólyaghurut is baljós előjele lehet a demenciának, méghozzá évekkel a betegség felismerése előtt.

Erre a döbbenetes összefüggésre derített fényt a Helsinki Egyetem egy frissen publikált, nagyszabású kutatása.

Egyik megállapításuk az, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések önállóan is felgyorsíthatják a szellemi leépülést

– írja a PLOS Medicine tudományos folyóirat.

A felfedezés azért kulcsfontosságú, mert a demencia világszerte egyre több családot érint, ám egyelőre még kevés olyan, általunk is befolyásolható kockázati tényezőt ismerünk, amellyel csökkenthetnénk a kialakulásának esélyét.

A finn tudósok több mint 374 ezer ember egészségügyi kartonját fésülték át, azt vizsgálva, milyen kapcsolat állhat fenn a kórházi ellátást igénylő fertőzések és a későbbi demencia diagnózis között. Az elemzés során 27 egyéb, nem fertőző betegséget is figyelembe vettek, hogy kiszűrjék a lehetséges véletlen egybeeséseket.

Az adatokból kiderült, hogy a súlyos fertőzések átlagosan öt-hat évvel előzték meg a demencia hivatalos megállapítását.

A kutatók szerint az emelkedett kockázat még azután is megmaradt, hogy a többi betegséget is számításba vették.

Ez arra utal, hogy a bakteriális fertőzések önmagukban is hozzájárulhatnak a kognitív hanyatláshoz.

Az összefüggés különösen a 65 éves kor előtt diagnosztizált, korai kezdetű demenciánál volt erős.

Ebben a csoportban öt konkrét fertőzéstípus, köztük a tüdőgyulladás és a fogszuvasodás járt együtt kimutathatóan magasabb kockázattal.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre egy statisztikai összefüggés, és nem egyértelmű ok-okozati bizonyíték, az eredmények így is rendkívül fontosak. A kutatók szerint: „Bár a vizsgálatunk nem bizonyítja, hogy a fertőzések közvetlenül okozzák a demenciát, az eredmények határozottan arra utalnak, hogy egy potenciálisan módosítható kockázati tényezőt azonosítottunk. A fertőzések megelőzése és gyors kezelése kulcsfontosságú lehet.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobb fertőzésmegelőzés, a védőoltások, a megfelelő szájhigiéné és a gyors orvosi segítségkérés idővel a demencia elleni küzdelem egyik fontos eszközévé válhat.

A tanulmány eredményeit már több nemzetközi hírportál is ismertette, kiemelve a megelőzés fontosságát.

A következő lépés olyan klinikai vizsgálatok elindítása lehet, amelyek már egyértelműen bizonyíthatják az ok-okozati kapcsolatot. A tudósok azt is vizsgálni fogják, pontosan milyen biológiai folyamatok (például a testben zajló gyulladás) kötik össze a fertőzéseket az agy leépülésével.

A legfontosabb üzenet tehát, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzéseket komolyan kell venni, mert a jelek szerint nemcsak azonnali veszélyt jelentenek, hanem hosszú távon az agy egészségére is hatással lehetnek.

Via New Scientist


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk