Vaksághoz vezethet egy szaruhártyával táplálkozó parazita pusztítása, amelyik a kontaktlencsésekre veszélyes
Egy szabadon élő amőba a szaruhártyát használja táplálékul – és az áldozatok többsége kontaktlencsét visel.
Bár ritka betegségről van szó, vaksághoz vezethet, ha nem ismerik fel időben. Világszerte évente több mint 23 ezer esetet regisztrálnak, a fertőzöttek 85-95 százaléka pedig kontaktlencse-viselő.
Teresa Sanchez közel négy évvel ezelőtt Mexikóban járt, amikor a jobb szemében folyamatosan száraz, szúró érzést tapasztalt.
– írta a CNN. A nőt hónapokig félrediagnosztizálták, mire egy szemész szakorvos megerősítette a gyanúját: acanthamoeba-keratitisz miatt szenved.
„Nem tarthattam felhúzva a sötétítőket a szobámban, mert az nagyon erős fájdalmat váltott ki a szememben” – mondta a 33 éves Las Vegas-i nő. „Ebből tudtam, hogy valami komoly dologról van szó, és elkezdtem magam utánajárni.”
Hazatérése után félrediagnosztizálták és szteroid cseppeket írtak fel neki. Egy hét múlva a nő mindkét szemére megvakult, és nagyjából két hónapig így is maradt, mire megkezdődött a megfelelő kezelés.
„Sokszor nem vesszük észre, milyen jó az élet, vagy hogy mennyi minden mehet félre” – mondta Jamison. „Olyan szomorú, hogy nem értékeljük, amink van, amikor még megvan. Amikor teljesen vak voltam mindkét szememre, megbántam, hogy nem éltem jobban azzal, hogy láttam: hogy kevesebbet vagyok képernyők előtt, hogy gyönyörködöm abban, milyen szép a kinti világ, vagy ránézek azokra az emberekre, akiket ismerek és szeretek.”
Az Acanthamoeba egy egysejtű szervezet, gyakran megtalálható vizekben és a talajban is.
A kórokozó ráadásul a lencse felszínére tapadva vagy a lencse és a szem közé szorulva is bejuthat.
„Az acanthamoeba-keratitisz meglehetősen pusztító lehet, ha nem diagnosztizálják időben és nem kezelik agresszíven” – mondta dr. Paul Barney optometrista. „Lényegében a szaruhártyát használja táplálékforrásként, ami gyulladást és szövetkárosodást okoz, és végül maradandó látásvesztéshez vezethet.”
A diagnózist nehezíti, hogy a betegséget sok orvos nem ismeri fel, a tünetek pedig – erős fájdalom, fényérzékenység, homályos látás, vörösség és idegentest-érzés – más fertőzésekre, például herpeszre vagy kötőhártya-gyulladásra is emlékeztethetnek.
A pontos diagnózishoz szaruhártya-kaparékra, speciális laborvizsgálatokra vagy konfokális mikroszkópiára van szükség, de ezek az eszközök és az azokat kezelő szakemberek többnyire csak egyetemi központokban érhetők el.
Fontos a lencse behelyezése előtti alapos kézmosás és -szárítás is. A szakértők azt tanácsolják, hogy senki ne aludjon lencsével, és aki teheti, a havi helyett használjon napi eldobható lencséket, mert azokkal kisebb a fertőzés kockázata. A Contact Lens Society of America közleménye szerint „a kontaktlencsék orvosi eszközök, és az ápolási és higiénés előírások – beleértve a vízzel való érintkezés kerülését úszás, zuhanyozás vagy alvás közben – a kontaktlencsék rutinszerű gondozásának fontos részei.”
Aki vízi tevékenységekhez nem tudja nélkülözni a látáskorrekciót, annak szemüveg vagy dioptriás úszószemüveg javasolt. Alternatívaként felmerülhetnek a látásjavító műtétek, mint a SMILE, PRK, LASIK vagy az EVO ICL, de ezek alkalmasságáról minden esetben orvossal kell konzultálni.
A már kialakult fertőzés kezelése rendkívül hosszadalmas és megterhelő lehet, mivel a parazita ellenálló cisztákat képez, amelyek hónapokig, sőt évekig is életben maradhatnak. Súlyos esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés már nem segít, a látást csak szaruhártya-átültetéssel lehet megmenteni. A szakmai szervezetek szerint a megelőzés kulcsa a szolgáltatók és a páciensek közötti egyértelmű, folyamatos kommunikáció.
A jelenlegi kezelések biguanid-tartalmú szemcseppekből és azok kombinációiból állnak, de a terápia elhúzódó, fájdalmas és a kórokozó cisztás formájának ellenállása miatt a kutatók folyamatosan új megoldásokat keresnek. Jelenleg is zajlanak vizsgálatok meglévő gyógyszerek újrapozicionálására, amelyek célja egy hatékonyabb és kíméletesebb terápia kifejlesztése.
Via CNN
index.html