ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A nyugodt öregkor titka: mit tehetsz, hogy 70 évesen is élvezd az életet?

Időseket kérdeztünk, elégedettek-e a nyugdíjukkal, és fiatalokat is arról, mire számítanak ilyen téren. A helyzet kiábrándító, de van megoldás.


Te gondolkoztál már azon, milyen életed lesz nyugdíjasként? Miből fogsz élni, kell-e tovább dolgoznod, és mit kéne tenned azért, hogy a lehető legnyugodtabb öregkorra számíthass? Körkérdést tettünk fel Budapest utcáin járva, amiből az derült ki, hogy a tizen-huszonéves fiatalok túlnyomó többségét egyáltalán nem foglalkoztatja ez a probléma.

„Én arra számítok, hogy majd a gyerekeim eltartanak. A mostani nyugdíjakat elnézve másképp nem igazán van esélyem arra, hogy tisztességes körülmények között tudjak majd élni” – mondja a 18 éves Andris. Szerinte a takarékoskodás is opció lehetne, de ahhoz tényleg nagyon előre kellene gondolkodnia az embernek, ő pedig jelenleg nincs azon a szinten. Úgy véli, amíg el nem végzi az egyetemet és el nem kezd dolgozni, felesleges a nyugdíjával törődnie.

A Groupama Biztosító is megkérdezte az embereket egy kutatásban arról, hogy milyennek képzelik el a nyugdíjas éveiket. A válaszokból az derült ki, hogy a többség pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét. A terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Utazni például nagyon sokan szeretnének, de az emberek kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy meg is engedheti majd magának.

Sokan úgy gondolják, hogy nem igen számíthatnak majd az államra, a 30 év alattiak szerint például az állami nyugdíjuk csupán 40%-a lesz az utolsó jövedelmüknek. „Szerencsére éppen a fiatalok közül egyre többen döbbennek rá az öngondoskodás fontosságára, és jóval előbb, az előző nemzedéknél 10 évvel korábban kezdenek el takarékoskodni idős korukra. Szükségük is lesz rá, mert a várakozások szerint egy kényelmes megélhetést biztosító nyugdíjhoz átlagosan 100 ezer forint fog hiányozni havonta ” – fejtette ki Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője.

A 24 éves Judit nyugodt nyugdíjas évekre vágyik, ahol ha akar, unokázik, ha akar, akkor pedig utazgat. De szinte biztos benne, hogy ez a forgatókönyv nem fog összejönni. „Nincs sajnos fölös pénzem arra, hogy takarékoskodjak és félretegyek, hiába vagyok vele tisztában, hogy később a javamra válna” – mondja. Szerinte a magyar fizetés nem elég a takarékoskodásra, annyira drága minden.

A nála néhány évvel fiatalabb János sem optimista. Mint mondja, eleve folyamatosan emelik egyre feljebb a korhatárt, így az is jó kérdés, egyáltalán hány éves korában mehet majd nyugdíjba. „Jó esély van rá, hogy ha egyszer eljön ez, már csak a kórházi folyosón fogok majd manőverezni a tolószékemben” – fogalmaz.

nyugdij3

„Reálisan nézve egy átlagos, BKV-n járó, cekkeres nyugdíjasként képzelem el magam, aki épphogy csak meg tud élni” – mondja a 19 éves Krisztián. Bár még elég ködös számára, pontosan hogyan keletkezik majd a nyugdíja, valószínűnek tartja, hogy nagyjából semmire nem lesz elég. Igaz, próbál spórolni a diákmunkával megkeresett pénzéből, de ebben segíti, hogy a szülei is támogatják mellette. Ha ez megszűnik, és teljesen a saját lábára kell állnia, sokkal nehezebb lesz majd a helyzete.

Villámfelmérésünk sajnos azt bizonyítja, tényleg a pesszimista elképzelések állnak közelebb a valósághoz. Szúrópróba-szerűen szólítottunk meg három nyugdíjast, és válaszaikból egyöntetűen az látszott, nem elégedettek a helyzetükkel.

A legoptimistább még gépészmérnök végzettségű László volt, aki azt mondta, a nyugdíjának összege ideális, saját magát kényelmesen fenn tudja tartani belőle. Ugyanakkor mégsem ilyen idős korra számított, mivel bár 7 éve nyugdíjba ment 44 év munkaviszony után, azóta is megszakítás nélkül dolgozik saját vállalkozásában. Ennek oka, hogy gyerekeit is támogatnia kell, erre pedig már nem futja nyugdíjából. „Amíg bírom erővel, addig csinálni fogom, elvégre ez is egy szülő feladata” – mondja.

nyugdij

A 75 éves Teri körülményei ennél jóval kiábrándítóbbak. Korkedvezménnyel ment nyugdíjba 52 évesen, de még most is alig 49 ezer forintot kap kézhez havonta. Ezért azóta is dolgoznia kell – akkor is épp munkából jött, amikor megszólítottuk. Ráadásul gyerekei meghaltak, így az unokákról is ő gondoskodik. „Elfogadom, mert ez a legjobb, amit tehetek” – mondja beletörődően. Nagyon sok helyen dolgozott, de szerinte mindenhol csak kihasználták.

„Most emeltek rajta valamennyit, de tényleg csak minimális mértékben, így továbbra sem tudok kijönni belőle” – ezt már Kati mondja, aki egészségügyi dolgozóként ment nyugdíjba 16 éve, 33 év munkaviszony után. De neki sem pihenéssel telnek azóta a napjai: három kórházban is megfordult, hogy meg tudjon élni. Ráadásul eleve olyan képesítése van, ami hiányszakmának számít, ezért külön szükség is volt a szaktudására.

Körkérdésünkből tehát kiderült, hogy a huszonéveseket nem igazán foglalkoztatja az öngondoskodás, pedig már ebben az életkorban is fontos lenne gondolni rá. Ha havonta akár csak pár ezer forintot félreteszünk, már nagy esélyünk van arra, hogy nem kell majd szűkölködnünk öregkorunkban.

Ha kíváncsi vagy, nagyjából mennyi nyugdíjra számíthatsz majd, IDE KATTINTVA találsz egy kalkulátort, amivel kiszámolhatod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk