EGÉSZSÉG
A Rovatból

Hasi zsír, hőhullám, alvászavar, agyköd – mit tehetsz a perimenopauza tünetei ellen?

A nők rettegett időszakára léteznek természetes megoldások, amikről kevesen tudnak. Néhány egyszerű gyógynövény és egy kis tudatosság csodákra képes. Erről is szól a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódja.


A hőhullámok, az alvászavar, a libidócsökkenés vagy az agyköd sok 45 év feletti nő életét keserítik meg, de a perimenopauza tünetei nemcsak őket érintik, hanem a környezetüket is.

És akármennyire is nőn hisztinek gondolják ezt a jelenséget a férfiak, rájuk is hatással van, ezért sem árt, ha ők is tudják, mi történik egy nő testében ilyenkor.

A Diagnózis egészségpodcast legutóbbi adásában Ganzler Orsolya műsorvezető vendégeivel arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen természetes megoldásokkal vehetjük fel a harcot a perimenopauza tüneteivel szemben.

Bajusz Orsolya 40-es éveiben jár, és bár terepfutóként rendszeresen sportol, megküzd a hasi zsírpárnákkal. Ahogyan a hőhullámokkal vagy az alvásproblémákkal is. Orsi az adásban nemcsak azt meséli el, hogyan élte meg a tünetek jelentkezését, hanem hogy miként keresett rájuk a hormonpótláson túli megoldásokat és ezek hogyan váltak ben.

MacPherson Éva természetgyógyász, fitoterapeuta már jó ideje speciálisan foglalkozik a változókorú nők problémáival, rendszeresen tart a témában workshopokat, és egy zárt csoportot is létrehozott a Facebookon Változókorról szakmai támogatással címen. Éva a podcastbeszélgetésben segít megérteni, miért működnek a nők másként 40 felett és konkrét tanácsokat is ad, hogy hogyan tehetjük elviselhetőbbé a perimenopauza időszakát.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

De megtalálsz minket a Spotifyon is, ott is követheted kéthetente jelentkező tartalmainkat, vagy böngészhetsz a korábbi epizódok között.

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Mik a perimenopauza leggyakoribb jelei?

Orsi elmondta, nála a legszembetűnőbb tünet a hőhullám megjelenése volt, miután a ciklusa három hónapra elmaradt. „Gyakorlatilag úgy éreztem, mintha tűvel szurkálnák az egész testemet” – fogalmazott. Hozzátette, hogy bár alapvetően izzadékony típus, a hőhullám teljesen más, sokkal intenzívebb, másfél-két percig tartó érzés. Éva természetgyógyász kiemelte, hogy a tünetek kellemetlenek, de egyfajta jelzésnek is tekinthetők. Szerinte ez „egy felhívás keringőre, vagy arra, hogy ha eddig nem, akkor most aztán tényleg itt van az ideje annak, hogy rendbe tegyük az életmódunkat”.

A szakértő szerint a genetika mellett az életmód, vagyis az epigenetika is nagyban befolyásolja, kinél milyen erősséggel jelentkeznek a tünetek:

"Egy rendezett alvásritmus, a pajzsmirigy-alulműködés vagy az inzulinrezisztencia kezelése mind enyhíthet a panaszokon, mivel egy már eleve rendezetlen anyagcserét a változókor idején fellépő ösztrogénhiány csak tovább súlyosbíthat."

Orsi elmondása szerint aktív életet él, rendszeresen fut, mégis megjelent nála a hőhullámok mellett egy másik zavaró tünet, a hasi zsír növekedése is, ami lelkileg is megterheli. Bár nőgyógyásza javasolt neki gyógyszeres megoldást, ő a természetes utat kereste, részben azért is, mert a baráti körében rossz tapasztalatokat látott a hormonpótlással kapcsolatban.

Éva a kombinációban hisz: szerinte az életmód, a gyógynövények és az étrend hármasával szép egyensúlyt lehet elérni.

Három fő gyógynövénycsoportot szokott javasolni: a fitoösztrogén-tartalmúakat, a vegetatív harmonizálókat és az adaptogéneket.

A szakértő hangsúlyozta, hogy minősített, bevizsgált termékeket kell keresni: „Nem veszünk a piacon gyógynövénykészítményt, nem rendelünk Kínából angyalgyökeret, és így tovább. Engedéllyel rendelkező, bevizsgált, meghatározott dozírozású termékeket kell használnunk.”

Segíthet-e a változókorban a kortizoldetox?

Manapság népszerűek „kortizoldetox” néven futó programok, amelyek a hasi zsír eltüntetését ígérik. Éva úgy véli, hogy az elnevezés alapvetően hibás: „Szerintem itt az alapvető probléma az elnevezésével van, mert nem akarunk megszabadulni a kortizoltól egy kicsit sem. Ebben az életkorban meg aztán pláne nem."  Szerinte a változókorban lévő nők reggeli kortizolszintje sokszor inkább alacsony, ami a mellékvese kimerültségére utal. A reklámozott programok javaslatai – alvás, séta, relaxáció – egyébként hasznosak, de a szakértő ezt inkább a cirkadián ritmus helyreállításának nevezi.

A hasi zsír elleni küzdelemben az étkezés kulcsfontosságú. Éva állítja, hogy

a minőségen, nem a mennyiségen van a hangsúly. Kifejezetten károsnak tartja a szénhidrátok drasztikus csökkentését. „Meg kell tanulni, hogy mi a minőségi szénhidrát és azt kell előnyben részesíteni, de kis mértékben."

Példaként a főtt rizst, kölest, édesburgonyát említve, nem pedig a feldolgozott pékárukat. A fehérjebevitel fontosságát is kiemelte, de itt is a minőségi forrásokat javasolja, mint a tojás, halak, hüvelyesek vagy olajos magvak, szemben az „ultramanipulált” fehérjeszeletekkel.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy ...

  • mi vált be Orsinak a változókori tünetek enyhítésére?
  • milyen gyógynövényeket javasolt Éva az egyes tünetek mérséklésére?
  • segíthet-e a változókorban az időszakos böjt / időben korlátozott étkezés?
  • miért nem jó, ha változókorban a csökkentett zsírtartalmú tejtermékekre esküszünk?
  • milyen mozgásformát érdemes választani 45 felettt?
  • Orsi tapasztalata szerint hogyan vonhatók be a férfiak a változókor megélésébe?

... akkor nézd / hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Ha tetszett a beszélgetés vagy további kérdésed van, írd meg az epizód alatt kommentben a véleményedet!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk