Egy remek újdonsággal nyitották a nyarat Noszvajon. Elkészült és átadták a település termelői piacát. A fejlesztéssel az volt a céljuk, hogy a hagyományos termelői piac funkció biztosítása mellett egy hangulatos rendezvényhelyszínnel is gazdagodjon Noszvaj.

Így sikeresen rehabilitáltak egy leromlott állapotú ingatlant, helyet biztosítanak a környékbeli termelőknek, vásárlási és kikapcsolódási lehetőséget a helyieknek, és egyben turisztikai programként is kiváló.

"Nagy örömünkre ezt a célt elértük, hiszen most egy 19. századi gazdaudvari környezetbe tudjuk invitálni az ide érkező termelőket és vásárlókat egyaránt"

- mondta el Szabó Péter polgármester.

Hozzátette: "Az épületet napelem látja el árammal, és letelepítettük Noszvaj első elektromos autótöltőjét is. A piac zavartalan működését egy piacellenőr garantálja. A helyi termelői piacnap hetente péntekenként várja a látogatókat".

A Piac területén egy helyi termékeket árusító bolt és kávézó is nyílt, ahol tartós helyi élelmiszerek és ajándékok lesznek elérhetők heti 5 napban.

Vicuska és Gergő ruhátlanul a patakban fürdenek - az általános iskolát kijárt emberek közül alig van Magyarországon, aki ne tudná, hogy ez a jelenet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből való. Adta magát, hogy a regény szobrot kapjon a történet fő helyszínét adó Eger városában. Az alkotó a fent említett emlékezetes jelenetet formázta meg bronzszobrában, ám sokaknak nem tetszik az alkotás.

A köztéri szobrot egyébként a Dobó tértől nem messze, a Végvári vitézek terén állították fel. Eredetileg a patak partján szerették volna, de arra nem kaptak engedélyt. Alapvetően civil kezdeményezésről van szó, Szanyi Péter közadakozásból készítette el a művet, amire mintegy tízmillió forint jött össze.

Ahogy a helyi, Egri ügyek című lap is írja, a szobrot ért egyik kritika az volt, hogy miért ábrázolták feketének a két gyerekszereplőt, de ez betudható az anyagválasztásnak: egy bronzból készült alkotás nem tud fehér lenni.

A kommentelők körében népszerű visszatérő toposz a tavaly pedofília vádjával elítélt Kaleta Gábor felemlegetése, mondván: a szoborkompozíció feltehetőleg a hasonló beállítottságú embereket vonzhatja a városba.

A helyi újság képei között további szögből lehet megtekinteni az ominózus alkotást.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leomlott az Egri Vár egyik bástyájának támfala körülbelül 20 méteres szakaszon szerdán reggel.

A város polgármestere, Mirkóczki Ádám az RTL Híradónak azt mondta:

A kőfal és föld olyan erővel zúdult le, hogy a szemben lévő várrész tetejét is megrongálta. A helyszínt azonnal lezárták és megkezdték a károk felmérését. Az elsődleges adatok szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék és a nagy hideg okozta fagyás miatt omolhatott le a fal.

Az RTL Híradójának teljes riportja:

Szerda délelőtt 9 óra előtt, kb. 20 méteres szakaszon leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala - közölte Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon.

A helyszínt azonnal lezárták, már elkezdték felmérni a károkat. Statikusok, kivitelezők, tervezők, szakemberek dolgoznak a megoldáson. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A polgármester közlése szerint

Mirkóczki azt ígérte, a városvezetés mindent megtesz, hogy Eger legnagyobb történelmi értékét mielőbb helyreállítsák és a további károktól megmentsék.

Néhány fotót is mutatott a leomlott támfalról:

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.