Egy remek újdonsággal nyitották a nyarat Noszvajon. Elkészült és átadták a település termelői piacát. A fejlesztéssel az volt a céljuk, hogy a hagyományos termelői piac funkció biztosítása mellett egy hangulatos rendezvényhelyszínnel is gazdagodjon Noszvaj.

Így sikeresen rehabilitáltak egy leromlott állapotú ingatlant, helyet biztosítanak a környékbeli termelőknek, vásárlási és kikapcsolódási lehetőséget a helyieknek, és egyben turisztikai programként is kiváló.

"Nagy örömünkre ezt a célt elértük, hiszen most egy 19. századi gazdaudvari környezetbe tudjuk invitálni az ide érkező termelőket és vásárlókat egyaránt"

- mondta el Szabó Péter polgármester.

Hozzátette: "Az épületet napelem látja el árammal, és letelepítettük Noszvaj első elektromos autótöltőjét is. A piac zavartalan működését egy piacellenőr garantálja. A helyi termelői piacnap hetente péntekenként várja a látogatókat".

A Piac területén egy helyi termékeket árusító bolt és kávézó is nyílt, ahol tartós helyi élelmiszerek és ajándékok lesznek elérhetők heti 5 napban.

Vicuska és Gergő ruhátlanul a patakban fürdenek - az általános iskolát kijárt emberek közül alig van Magyarországon, aki ne tudná, hogy ez a jelenet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből való. Adta magát, hogy a regény szobrot kapjon a történet fő helyszínét adó Eger városában. Az alkotó a fent említett emlékezetes jelenetet formázta meg bronzszobrában, ám sokaknak nem tetszik az alkotás.

A köztéri szobrot egyébként a Dobó tértől nem messze, a Végvári vitézek terén állították fel. Eredetileg a patak partján szerették volna, de arra nem kaptak engedélyt. Alapvetően civil kezdeményezésről van szó, Szanyi Péter közadakozásból készítette el a művet, amire mintegy tízmillió forint jött össze.

Ahogy a helyi, Egri ügyek című lap is írja, a szobrot ért egyik kritika az volt, hogy miért ábrázolták feketének a két gyerekszereplőt, de ez betudható az anyagválasztásnak: egy bronzból készült alkotás nem tud fehér lenni.

A kommentelők körében népszerű visszatérő toposz a tavaly pedofília vádjával elítélt Kaleta Gábor felemlegetése, mondván: a szoborkompozíció feltehetőleg a hasonló beállítottságú embereket vonzhatja a városba.

A helyi újság képei között további szögből lehet megtekinteni az ominózus alkotást.

Magyarország egyik legkülönlegesebb települése Noszvaj. A kiváló levegőjű község az Egri-Bükkalján bújik meg. Aki először jár itt, el sem tudja képzelni, hogy fér el ennyi minden egy faluban. A titok tán abban rejtőzik, hogy az itt élők imádják és ismerik is a lakhelyüket, és azon vannak, hogy ezt a szeretetet átadják a látogatóknak is.

Ezért is használták ki a covid-járvány bezártságának idejét, és egy új, jól áttekinthető honlapot hoztak létre, ahol a turisták minden fontos információt megtalálnak a látnivalóktól a szállásig, a gasztronómiától az aktív kikapcsolódásig.

A turizmus.noszvaj.hu kifejezetten a turisták keresési szokásaira épít és úgy tálalja a tartalmakat – mondta el Szabó Péter, polgármester. A megújítás nemcsak a designt, a látogatott tartalmak újraírását jelentette, hanem sok képpel és videóval is bővült a site. A legjelentősebb szolgáltatók listázásával könnyedén rátalálhatsz kedvenc éttermedre, lekvárosodra, vagy szálláshelyedre, annak elérhetőségeire.

Kedvcsinálónak pedig íme egy válogatás a látnivalókból:

A Farkaskő Művésztelep Noszvaj legizgalmasabb látványossága. Az egykori Betlehem utca, a Pocem régi barlanglakásaival ma a művészeti élet helyszíne.

Bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz róla:

A kastély 1774-1778 között épült a 25 hold kiterjedésű parkban, XVI. Lajos stílusában. A magyar barokk kastélyépítészet ékszerdoboza építészeti megoldásaiban igazi illuzionista. Az épületben új kastélytörténeti kiállítás látható. A vadregényes parkjában lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A télikert mellett sziklába vájt kápolna is volt.

Az „eredeti” Síkfőkút régóta kedvelt kirándulóhely. A Kánya-patak, a festői erdők, a tavak, a Szent Imre-forrás és a turistaház vonzó célpont ma is. Noszvaj üdülőövezete egy igazi „zöld paradicsom”, tavakkal, hatalmas fákkal, játszótérrel, büfével, étteremmel. A kutatások is igazolták, hogy ez a terület az ország egyik legtisztább levegőjű települése.

Innen induló túraútvonalak Noszvaj környékén:

Forrástúra a sárga T jelölésen

Síkfőkút - Novaji kunyhó - Várhegy - Attila kút - Síkfőkút

Síkfőkút - Imány-tető - Kerek domb - Patkó hegy - Síkfőkút

Síkfőkút - Attila forrás - Várkút

Kerékpártúra a szomolyai kaptárkövekhez

A Gazdaház, a helyi tájház, a noszvaji közösségi élet lelke. Jeles napokon rendezvényeket tartanak családi programokkal, gasztro bemutatókkal, helyi termék és kézműves vásárokkal. A ház külső megjelenésében és belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyairól, és a benne lakó jómódú, földműves családok életéről.

Ha páratlan kilátásban szeretnél gyönyörködni, akkor érdemes felmenni az Imány-tetőre, vagy ahogy régebben nevezték: Árpád-hegyre. A település központjában a 309 méter magas dombtető több irányból is megközelíthető. Fent áll a millecentenáriumi emlékmű az országzászlóval. A domboldal valóságos botanikai szentély, annyi szép vadvirág található itt, köztük több védett növényt is.

A Magtár Értéktár az 1780-as években magok tárolására épült fel. A feladatát még jóval a II. világháború után is ellátta. Szerepét tekintve a Magtár ma már étterem, vagy inkább fogadó, ahol az ételeket a legízletesebben és legegészségesebben készítik el. Ezen kívül néprajzi és ipar-, kultúrtörténeti üvegtár tekinthető meg az állandó kiállításon.

Noszvaj az Egri Borvidék része. Középkori iratok említették már a kiváló vörös bort termő dűlőit. Jellegzetes borai a vörösek közül a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, a Merlot, a fehérek közül az Egri leányka, az Olaszrizling, a Chardonnay. Kedvelt és híres az Egri Bikavér, és az Egri Csillag. Érdemes megkóstolni a helyi rosékat is. A település pincesorai: Szomolyai- és Jókai úti, Kőporosi, Imányi, Emődi, Kis-Imányi és Mátyás-téri. A pincesorok szép sétaútvonalak is egyben.

A falu első templomának megmaradt faragott kövei a bizonyítékai annak, hogy a 13. század első felében már állt egy kisebb méretű, egyhajós, román stílusú, feltehetően torony nélküli építmény. Később többször is bővítették, szépítették a templomot, ám végül 1928-ban lebontották és helyette egy újat építettek. Az elbontott templom festett fakazettáit a miskolci Herman Ottó múzeumba szállították, majd 1962-ben Egerbe kerültek, ahol restaurálták őket. Jelenleg a Dobó István Vármúzeumban tekinthetők meg. Ezek a fakazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei. 2001-ben Gelsei Sándor munkájának köszönhetően másolatok készültek az eredeti kazettákról, melyek a noszvaji református templomban lettek kiállítva.

A különleges szálláshelyek mellett kihagyhatatlan a helyi gasztronómia. Az éttermek, cukrászdák mellett sokan foglalkoznak házi finomságok készítésével. Lekvárokat, szörpöket, kolbászokat, gyógyfüves termékeket lehet kóstolni és persze vásárolni. Ezekről is bőséges tájékoztatás olvasható a noszvaji honlapon.

Az aktív pihenést keresőknek pedig jó szívvel ajánlják a Forrástúrát, a Meseutat, a Falusétát is. Hogy mi vár rád, ha nekivágsz a sétáknak, arról is találsz tudnivalókat az oldalon.

Bővebben ITT

A következő hetekben több érdekes rendezvény is lesz:

Márton-nap Noszvajon: November 13-án 10-16-ig a Patakparti Piactéren tartják a Márton-napi rendezvényt. Lesz gyerekprogram, kóstolhatsz finom libás ételeket, válogathatsz a vásári portékák között. Ízelítő a libás ételekből: libaraguleves, vasalt lángos libatepertővel, kelt sütemények, libazúzapörkölt házi tarhonyával, házi csalamádéval, lekváros bukta.

Noszvaji Értéktár helytörténeti előadássorozatot indít: szakértők, kutatók segítségével ismerheted meg a falu gazdag történelmét. Szó lesz „az illuzionista” De la Motte-kastélyról, a hagyományos mesterségekről Noszvajon, a református templom és kazettás famennyezete történetéről, és megismerheted a helyi jeles napokat és népszokásokat.

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.

Kék ég, szikrázó fehér falak, napsütötte lépcsők - üres utcák. Beszökött a tavasz Egerbe is. Tarts velünk egy kis virtuális sétára a történelmi falak között.