News here

EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.

Link másolása

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


EGER
Újdonság: Izgalmas kalandokkal vár a demjéni via ferrata 11 vasalt útvonala
A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében.

Link másolása

Eger közelében, Demjénben új turisztikai attrakcióval várják a tavaszt. 2021 nyarán készült el a település keleti erdős részén, a Bányabérc-kőbányában, a régi érseki kőbányák szikláin a 11 vasalt útvonal.

Az extrém természetjárók a kezdőtől a profi szintig („A-F” pálya jelzésekkel) tehetik próbára ügyességüket és bátorságukat. A kivételes helyi adottságoknak köszönhetően Magyarországon elsőként Demjénben készült „F” nehézségű via ferrata pálya.

Márciusban kölcsönző is nyílik a pályák mellett, ahol a kezdő mászók védőeszközöket bérelhetnek, illetve túravezetést kérhetnek.

A pályákat a régi elhagyott riolittufa kőfejtőjében alakították ki. A bányáról az 1700-as évek elején történik először említés, alkotó kőzete miocén kori vulkáni eredetű riolittufa. Tulajdonosa az egri érsekség volt. Az itt bányászott kő igen jól faragható és ellenálló. A kitermelt követ útépítéshez, hídépítéshez, kútfalazatokhoz, sírkereszteknek, lépcsőnek, fedkőnek, oszlopokhoz használták és szobrászati felhasználásra is alkalmas kőként ismerték. A bánya kb. 80 éve nem működik.

A bánya előnye, hogy nem robbantással, hanem hasítással, repesztéssel történt a kőfejtés, tehát nincs szétrepedezve. Ezáltal a sima felületek alkalmasak voltak rá, hogy látványos és jól használható vasalt útrendszert építsenek ki rajta. Ennek köszönhető, hogy a terület már több éve a sziklamászók kedvence.

A kőfejtő 33 méter magas, függőleges vagy áthajló falfelület. A vasalt út rendszere úgy épül fel, hogy a sziklában 20 cm-től akár 1 méter mélységig műgyantával ragasztott tartóvasak találhatók, melyekhez bilincsekkel van a 16 mm átmérőjű, minősített acélsodronykötél hozzákötve. Ez adja az vázát, illetve az alapvonalát a via ferrata útvonalnak, melyre karabinerekkel tudnak rákapcsolódni a felhasználók. Az előrehaladást szintén a falba beépített lépővasak segítik, melyek kb. fél méter mélységig vannak a kőbe ragasztva.

Összesen 375 méter mászóút készült el a területen.

A terület a falu központjából keleti irányban a Bányaélen keresztül, egy hangulatos tanösvény

sétával érhető el. GPS koordinátái: 47.8327,20.338257. A via ferrata előtti Bánya-udvarban pihenőpadok, asztalok tűzrakóhelyek épületek néhány éve. A parkolás a faluban megoldható.

Bővebb információk ITT

Jelenleg Magyarországon 7 db via ferrata helyszín található:

A via ferrata kipróbálásához nem kell semmilyen engedély. A kötelező felszerelések és megfelelő kalandvágy és a via ferratázáshoz szükséges tudás és tapasztalat birtokában, illetve túravezető segítségével bárki használatba tudja venni.

A pályák használatához kötelező a szabványos egyéni védőfelszerelések viselése (beülő heveder, energiaelnyelő kantár, hegymászó sisak; Ajánlott: védőkesztyű, jól tapadó cipő).

Kezdők és bizonytalanok számára kötelező a képzett túravezetővel teljesíteni az útvonalat. A túravezető amellett, hogy biztonságban végigvezeti a résztvevőket az egyes szakaszokon, szükség esetén egy esetleges mentésben is hatékonyan részt tud venni. A túravezetést képzésben részt vett túravezetők látják el.

A vasalt utak mászása nem veszélytelen sport. A biztonsági szabályok betartása mellett is esetenként előfordulhat, hogy valakit sérülés ér, esetleg rosszul méri fel a képességeit és menet közben elfogy az ereje vagy pánikba esik. A via ferrata pályák használói nem állnak az üzemeltető felügyelete alatt, így az esetleges mentésről nekik és a helyszínen lévő társaiknak kell gondoskodniuk. Segítséget 112-es segélyhívó számon kérhetnek. Éppen ezért kiemelten javasoljuk, hogy az önálló mászók ne egyedül, hanem társakkal vagy kísérőkkel érkezzenek.

A vezetett túrák esetén a mentést a túravezető koordinálja, amely során vagy ő maga menti le a bajba jutott résztvevőt vagy intézkedik a speciális mentők kihívásáról és fogadásáról (112).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGER
Eger meseszép barokk belvárosában karácsonyi hangulattal várnak
Ünnepi fényárba öltözik a Dobó tér, a Gárdonyi tér, a Végvári vitézek tere és a Vár.
Vámossy Béla - szmo.hu
2021. december 10.


Link másolása

Az adventi készülődés idején csillogó fények, csodálatos díszletek, remek programok és hamisítatlan karácsonyi hangulat vár minden egrit és Egerbe látogatót a meseszép barokk belvárosában.

Ünnepi fényárba öltözik a Dobó tér, a Gárdonyi tér, a Végvári vitézek tere és a Vár. Térzene, koncertek, forralt borok végeláthatatlan kínálata, hagyományos adventi ételek és italok, valamint színes programok a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt. A teljesség igénye nélkül ez az, amit városunk az egrieknek és az Egerbe látogatóknak kínál az adventi időszakban, egészen az újév első hetéig.

Részletek ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGER
Pocsolyaképek Egerből: a természet és a fotós játéka látványos eredményt produkált
Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2022. január 21.


Link másolása

A tükröződés mindig hálás téma egy fotósnak. Hát még ha olyan szép városban játszhat el a fura, feje tetejére állított világgal, mint Eger. A belváros, a park, a régi házak remek témát adnak. Az eső utáni utcák, a patak vagy a tó víztükre mind-mind megannyi tükör, amibe érdemes belenézni. Kukkantsatok bele ti is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGER
Ilyen klassz élmény az Egri vár egy csendes téli napsütötte délután
Télen is érdemes ellátogatni a történelmi falakért, a pazar kilátásért, a régi diákkori olvasmányélmény felidézéséért, a sok megkapó részletért, és mert a falak között le lehet ülni egy fél órát napozni is.

Link másolása

Mit tegyen az ember, ha egy kis sétára vágyik télen? Kerülné a tömeget, de azért szívesen látna más vidéket, jól esne kicsit merengeni, de azért szeretne adni az elmének is egy kis felfrissülést? Mivel konkrét úticélom nem volt, megnéztem, hogy hol lesz aznap napsütés, így esett a választásom Egerre. Egyik kedves városom, nincs is oly messze. Bedobtam hát egy plusz pulcsit az ülésre, egy palack vizet és két túró rudit nassolni. Így minden megvolt, ami egy rövid kiruccanáshoz szükséges.

Eger pedig igazán kegyes volt hozzám. Szikrázó napsütéssel várt, a belvárosban alig volt mozgás, a várban pedig talán ha ketten sétáltak rajtam kívül.

És hogy miért érdemes egy csendes februári napon az amúgy félig téli álmot alvó, félig építkezés miatt lekerített várba ellátogatni? A történelmi falakért, a pazar kilátásért, a régi diákkori olvasmányélmény felidézéséért, a sok megkapó részletért, és mert a falak között, szélárnyékban még a tél közepén is ki lehet ülni egy fél órát napozni. Utána pedig irány a város, egy vérpezsdítő sétára.

Ha te is szívesen vállalsz be egy egynapos lazítás, akkor kedvcsinálónak íme pár fotó hozzá, mit rejt az egri vár a sétálónak.

A vár kívülről:

A vár belülről:

Kilátás a várból:

Ráadásnak pedig egy hasznos információ ITT. Megtudhatod, hogy mikor van nyitva a vár. Például hétfőn a kiállítások ugyan zárva vannak, de be lehet menni sétálni. És van esti jegy is, meg kedvezmények is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: