hirdetés

EGER

Nyári séta Eger belvárosában: néha elég a jó időt élvezve andalogni a régi házak között

Ha csak lazítanál egyet, akkor végy egy fagyit, egy hűs üdítőt, és csodáld meg a történelmi város épületeit, tereit!
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. augusztus 13.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik legkedveltebb, legismertebb városa Eger. Az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén elterülő település jelentős oktatási és kulturális központ. De itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház is. Számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.

Ha csak egy sétálásnyi időnk van Egerre, akkor a belváros és a vár felfedezése kihagyhatatlan. Íme egy kis kedvcsináló hozzá:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGER

Sokan megbotránkoztak Vicuska és Gergő új szobrán Egerben

A közvélekedés szerint a pucér gyerekeket ábrázoló alkotás túl kihívó lett, és bizonyos testrészek arányait sem sikerült jól eltalálni.

Link másolása

hirdetés

Vicuska és Gergő ruhátlanul a patakban fürdenek - az általános iskolát kijárt emberek közül alig van Magyarországon, aki ne tudná, hogy ez a jelenet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből való. Adta magát, hogy a regény szobrot kapjon a történet fő helyszínét adó Eger városában. Az alkotó a fent említett emlékezetes jelenetet formázta meg bronzszobrában, ám sokaknak nem tetszik az alkotás.

A köztéri szobrot egyébként a Dobó tértől nem messze, a Végvári vitézek terén állították fel. Eredetileg a patak partján szerették volna, de arra nem kaptak engedélyt. Alapvetően civil kezdeményezésről van szó, Szanyi Péter közadakozásból készítette el a művet, amire mintegy tízmillió forint jött össze.

Ahogy a helyi, Egri ügyek című lap is írja, a szobrot ért egyik kritika az volt, hogy miért ábrázolták feketének a két gyerekszereplőt, de ez betudható az anyagválasztásnak: egy bronzból készült alkotás nem tud fehér lenni.

Ugyanakkor sokan megszólták a meztelen Gergő testének ábrázolását is, különös tekintettel heréire, ami egyes vélemények szerint túl hangsúlyos lett.

A kommentelők körében népszerű visszatérő toposz a tavaly pedofília vádjával elítélt Kaleta Gábor felemlegetése, mondván: a szoborkompozíció feltehetőleg a hasonló beállítottságú embereket vonzhatja a városba.

A helyi újság képei között további szögből lehet megtekinteni az ominózus alkotást.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGER

A statikus nem látott omlásveszélyt az egri vár leomlott támfalánál

Pedig a bástya falán már hónapokkal ezelőtt is láttak repedéseket.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leomlott az Egri Vár egyik bástyájának támfala körülbelül 20 méteres szakaszon szerdán reggel.

A város polgármestere, Mirkóczki Ádám az RTL Híradónak azt mondta:

már hónapokkal ezelőtt láttak repedéseket a bástya falán, de a korábbi felújítást végző statikus decemberben szakvéleményben közölte, hogy nincs omlásveszély.

A kőfal és föld olyan erővel zúdult le, hogy a szemben lévő várrész tetejét is megrongálta. A helyszínt azonnal lezárták és megkezdték a károk felmérését. Az elsődleges adatok szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék és a nagy hideg okozta fagyás miatt omolhatott le a fal.

Az RTL Híradójának teljes riportja:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala egy 20 méteres szakaszon

Az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Link másolása

hirdetés

Szerda délelőtt 9 óra előtt, kb. 20 méteres szakaszon leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala - közölte Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon.

A helyszínt azonnal lezárták, már elkezdték felmérni a károkat. Statikusok, kivitelezők, tervezők, szakemberek dolgoznak a megoldáson. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A polgármester közlése szerint

az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Mirkóczki azt ígérte, a városvezetés mindent megtesz, hogy Eger legnagyobb történelmi értékét mielőbb helyreállítsák és a további károktól megmentsék.

Néhány fotót is mutatott a leomlott támfalról:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.

Link másolása

hirdetés

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

hirdetés

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: