Magyarország egyik legkedveltebb, legismertebb városa Eger. Az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén elterülő település jelentős oktatási és kulturális központ. De itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház is. Számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.
Ha csak egy sétálásnyi időnk van Egerre, akkor a belváros és a vár felfedezése kihagyhatatlan. Íme egy kis kedvcsináló hozzá:
Magyarország egyik legkedveltebb, legismertebb városa Eger. Az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén elterülő település jelentős oktatási és kulturális központ. De itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház is. Számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.
Ha csak egy sétálásnyi időnk van Egerre, akkor a belváros és a vár felfedezése kihagyhatatlan. Íme egy kis kedvcsináló hozzá:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
15 évnyi lezárás után végre felújítják Eger ikonikus, lezárt kilátóját
Kedden átadták a munkaterületet a kivitelezőnek, ezzel hivatalosan is elindult a Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó felújítása. A 65 millió forintos beruházásnak köszönhetően a torony akár már idén ősszel újra fogadhatja a látogatókat.
Tizenöt évnyi lezárás után kedden végre megkezdődött a Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó felújítása, miután az Egererdő Zrt. átadta a munkaterületet a kivitelezőnek.
Ezzel hivatalosan is megkezdődött Eger egyik ikonikus építményének új élete.
A munkálatok első lépéseként felállványozzák a tornyot, ami különleges körültekintést igényel, mivel a kilátó jelenleg is fontos műszaki feladatokat lát el. Átjátszótoronyként működik, emellett kameráknak és jeladó berendezéseknek is helyet ad, ezért a felújítás alatt is biztosítani kell ezek zavartalan működését.
A felújításra szánt keretösszeg 65 millió forint, amely 40 millió forintos állami támogatásból, valamint az Egererdő Zrt. és a város önrészéből áll össze. Ezen felül egy TOP Plusz pályázat keretében további, mintegy 40 millió forintot fordítanak a környezet turisztikai fejlesztésére, például tanösvények, pihenőhelyek és parkolók kialakítására. A munkálatok tervezett véghatárideje 2027. június 30., de a beruházó bízik benne, hogy kedvező esetben akár már idén ősszel elkészülhetnek a felújítással.
A mostani munkakezdést több sikertelen próbálkozás előzte meg.
A kilátót rossz állapota miatt nagyjából 15 évvel ezelőtt zárták le a látogatók elől.
Bár 2018-2019-ben már kiírtak egy közbeszerzést a felújításra, az akkor nem járt sikerrel. A tényleges előrelépést az idei áprilisi bejelentés hozta el, amikor az Egererdő Zrt. egy sajtótájékoztatón ismertette a projekt részleteit.
A Nagy-Eged-hegyen álló tornyot 1962. október 14-én adták át, és évtizedekig Eger egyik kedvelt kirándulóhelyének számított. Az erdőgazdaság közleménye szerint a cél, hogy a kilátó ismét biztonságosan használható legyen.
„A munkaterület átadásával megkezdődik Eger ikonikus kilátójának új fejezete. Bízunk benne, hogy a megújult Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó, hamarosan ismét megnyílhat a túrázók előtt, akik hosszú idő után újra felülről tekinthetnek Egerre, erre a csodálatos történelmi városra” – írták.
Tizenöt évnyi lezárás után kedden végre megkezdődött a Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó felújítása, miután az Egererdő Zrt. átadta a munkaterületet a kivitelezőnek.
Ezzel hivatalosan is megkezdődött Eger egyik ikonikus építményének új élete.
A munkálatok első lépéseként felállványozzák a tornyot, ami különleges körültekintést igényel, mivel a kilátó jelenleg is fontos műszaki feladatokat lát el. Átjátszótoronyként működik, emellett kameráknak és jeladó berendezéseknek is helyet ad, ezért a felújítás alatt is biztosítani kell ezek zavartalan működését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egri vár: fedezd fel a magyar történelem egyik legdicsőbb csatájának helyszínét
Az ország legkiemelkedőbb turisztikai látványossága sok érdekességgel kalauzol vissza a múltba. Mesélnek a régi tárgyak, a képek, a viaszfigurák és animációk a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:
A belső vár északnyugati részén áll a régi püspöki palota, amelynek földszintje még a 15–16. századból való, emelete pedig a 18. században épült. Az épületben található a Hősök terme, ahol Dobó István vörös márvány sírkövét és az 1552-es várvédők nevét is meg lehet tekinteni. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás látható, a korábbi termekben pedig időszaki tárlatokat rendeznek.
A keleti oldalon találhatók a háromhajós székesegyház falmaradványai, a legmagasabb pilléren Szent István szobrával. A közelben kápolnasor, rotundaalapok és a provizori palota maradványai is láthatók. A vár más részein több egykori épület nyomai fedezhetők fel, köztük egykori kaszárnyák és gótikus házak.
Képgaléria: Az egri vár (Képekért kattints a fotóra)
A látogatók számos kiállítást tekinthetnek meg: az Egri Képtárat, a vár történetét bemutató tárlatot, a Börtönt, a Hősök termét, a kazamatákat bemutató „Lőporfüst – kövek között” kiállítást, a Dobó-bástyát, valamint a Panoptikumot, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szereplői életnagyságú viaszbábuként jelennek meg.
A várfalon sétálva pedig érdemes letekinteni Egerre, és elképzelni, hogy a ma nyüzsgő belváros helyén régen török katonai sátrak álltak, a most felszűrődő hangok helyett pedig odaképzelhetjük az ágyúk hangját, a török kardok csattogást.
Képgaléria: Az egri vár kiállításai (Képekért kattints a fotóra)
Az egri vár nemcsak az 1552-es ostrom hőseiről híres, története sokkal régebbre nyúlik vissza:
A dombtetőn, az Eger-patak fölé emelkedő magaslaton már a magyar államalapítás idején is állt egy udvarház és egy kápolna, amit később egy lakótoronnyal bővítettek ki. A XI. század második felében ide költözött Liduinus püspök, és ettől kezdve a terület az egyik legfontosabb egyházi központtá vált.
A következő évszázadokban folyamatosan épült és bővült a székesegyház, a püspöki palota és a környező erődítmények. A román stílusú katedrálisban temették el 1204-ben Imre királyt. A tatárjárás idején az egész egyházi központ súlyos károkat szenvedett, de Lampert püspök és utódai újjáépítették az épületeket, és új védelmi falakat is emeltek.
A XIV–XV. században több püspök is jelentős bővítéseket végzett. Beckensloer János például teljesen átépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit pedig új, késő gótikus szentélyt építtettek a székesegyházhoz.
1541-ben, Buda eleste után Perényi Péter csapatai megszállták a várat. Az ostrom alatt tűzvész pusztította el az épületek nagy részét. Később Dobó István lett a várkapitány, ő vette át az irányítást, ő hozatta rendbe a károkat, és tovább építtette a védelmi rendszert. Ezek a munkálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1552-ben a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom közel egy hónapig tartott, a törökök október 17-én vonultak vissza. (Az esemény emlékére ezt a napot az Egri Vár Napjának nyilvánították, és ilyenkor ingyenesen látogatható a vár.)
Az ostrom után tovább folyt a vár megerősítése. Új bástyák és belső épületek készültek, és 1569-től már Ottavio Baldigara hadmérnök irányította a munkálatokat. 1596-ban a törökök elfoglalták az erődöt, és csak hosszú évek alatt tudták helyreállítani az ostrom okozta károkat. Egerben új vilajetet (tartományt) szerveztek, amely a hódoltság egyik legfontosabb tartománya lett.
A keresztény seregek 1687-ben visszafoglalták a várat. Ekkor azonban már elavultnak számított, és 1702-ben a külső várat le is bontották. A Rákóczi-szabadságharc alatt még egyszer fontos szerep jutott a belső várnak, melyet 1705-ben a kurucok, 1710-ben a császáriak vették birtokba.
A 18. század végétől a püspökség megkezdte a várfalak, bástyák és a belső épületek bontását. A pusztítást Pyrker János László érsek állította meg, ő volt az első, aki felismerte a vár történelmi jelentőségét. Az első régészeti feltárások az 1860-as években kezdődtek, majd az 1950-es évektől az 1980-as évekig folyamatosan zajlottak az ásatások. Az elmúlt évtizedekben már csak kisebb kutatásokat végeztek. 2016–2017-ben újraindultak a feltárások, a vár tervezett rekonstrukciója miatt.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.
A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.
Mi most nem a város és a vár történetével, hanem néhány tavaszi pillanatképpel igyekszünk kedvet csinálni Eger felfedezéséhez. Tartsatok velünk:
Képgaléria: Az egri vár a város fölött (Képekért kattins a fotóra)
Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.
A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egri Bazilika: A város szimbóluma, a hit, a remény és a szeretet temploma
Harangok, freskók és legendák – fedezd fel az egri bazilika csodáit. Magyarország egyik legnagyobb temploma igazi építészeti remekmű is. Most néhány érdekességet is elárulunk róla.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A komoly történelmi múlttal rendelkező város csodás természeti környezete mellett hangulatos belvárosával, számos különleges épületével, jó boraival, kellemes parkjaival, a várral és a bazilikával is vonzza a látogatókat.
Az egri bazilika, a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház Magyarország egyik legnagyobb temploma. Az Egri főegyházmegye hatalmas katedrálisa a Pyrker téren áll, és Eger egyik legfontosabb jelképe. Most néhány érdekességet gyűjtöttünk össze nektek:
A bazilika 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. Az építtető Pyrker János László egri érsek volt, aki 1827-ben érkezett a városba. Már akkor elhatározta, hogy méltó érseki székesegyházat építtet Egernek, mert mint mondta: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. Az építkezés 1831. február 2-án indult, és öt év alatt elkészült. A templomot 1837. május 6–7-én szentelték fel, de a belső díszítés még több mint száz évig tartott.
Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)
A háromhajós épület 93 méter hosszú, a kupola magassága 40 méter, a torony pedig 55 méter magas. Ezzel az esztergomi bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma. Az északi torony alatt található a nyolcszögű Mária-kápolna, a déli torony alatt pedig a káptalan sekrestyéje. Belül 30 pillér, 28 szabadoszlop, az orgonakarzaton 8 protodór oszlop található. A főbejáratot nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop díszíti, fölöttük timpanonnal.
A homlokzat előtt Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A templom szobrait Marco Casagrande, egy velencei szobrász készítette, akit Pyrker érsek hívott Egerbe. Ő alkotta a templom előtti lépcsősor mellett álló szobrokat, valamint a timpanon felett látható Hit, Remény és Szeretet alakjait. Casagrande egy egri papi szabó lányát szerette volna feleségül venni, de a lány nemet mondott. Később megkérte a húga kezét, Mari igent mondott, és a házaspár ezután visszaköltözött Olaszországba.
A mennyezeti freskókat Takács István, mezőkövesdi festő készítette, az Apokalipszist ábrázoló kupolafreskót 1950-ben fejezte be. Az oltárképen Olajban főtt Szent János látható. Az oltárok és a freskók elkészítése több mint 120 évig tartott. A jelenlegi szentélyt és a márvány szószéket 1910-ben fejezték be.
Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)
A nagyorgonátLudwig Mooser építette 1863 és 1868 között Bartakovics Béla érsek megbízásából. Ez Magyarország második legnagyobb ilyen hangszere.
A bazilika két tornyában négy harangtalálható. Az északi toronyban lakik a Szent Mihály-nagyharang, amely hat tonnás, két méter átmérőjű, és Magyarország harmadik legnagyobb harangja. Rudolf Perner öntötte Passauban 2001-ben, az 1944-ben elvitt harang helyett.
A déli toronyban három kisebb harang szól: a József-, a Lajos- és a János-harang. A József-harang három és fél tonnás, 1828-ban Jüstel József öntötte Egerben. A Lajos-harang másfél tonnát nyom, 1923-ban készült Sopronban Seltenhofer Frigyes és Fiai műhelyében. A János-harang kicsivel több mint fél tonnás, szintén 1923-ban öntötték Sopronban.
A harangoknak külön rendjük van. Délben a József-harang, este hétkor a Lajos-harang szól az Úrangyalára, utána a János-harang következik. Pénteken délután három órakor Jézus Krisztus kereszthalálának emlékére a József-harang kondul meg. Vasárnap és ünnepnapokon mind a négy harang együtt szólal meg.
Az épület alatt altemplom található. Középen kör alakú helyiségben dór oszlopok között oltár áll, a vörös márvány sírkő alatt Pyrker érsek urnába zárt szívét őrzik. A körülötte lévő kriptákban az elhunyt egri érsekek, püspökök és segédpüspökök nyugszanak. Itt található a Líceum építtetőjének, Eszterházy Károly püspöknek a földi maradványai is.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A komoly történelmi múlttal rendelkező város csodás természeti környezete mellett hangulatos belvárosával, számos különleges épületével, jó boraival, kellemes parkjaival, a várral és a bazilikával is vonzza a látogatókat.
Az egri bazilika, a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház Magyarország egyik legnagyobb temploma. Az Egri főegyházmegye hatalmas katedrálisa a Pyrker téren áll, és Eger egyik legfontosabb jelképe. Most néhány érdekességet gyűjtöttünk össze nektek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
