Az Egri Bazilika: A város szimbóluma, a hit, a remény és a szeretet temploma
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A komoly történelmi múlttal rendelkező város csodás természeti környezete mellett hangulatos belvárosával, számos különleges épületével, jó boraival, kellemes parkjaival, a várral és a bazilikával is vonzza a látogatókat.
Az egri bazilika, a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház Magyarország egyik legnagyobb temploma. Az Egri főegyházmegye hatalmas katedrálisa a Pyrker téren áll, és Eger egyik legfontosabb jelképe. Most néhány érdekességet gyűjtöttünk össze nektek:
A bazilika 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. Az építtető Pyrker János László egri érsek volt, aki 1827-ben érkezett a városba. Már akkor elhatározta, hogy méltó érseki székesegyházat építtet Egernek, mert mint mondta: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. Az építkezés 1831. február 2-án indult, és öt év alatt elkészült. A templomot 1837. május 6–7-én szentelték fel, de a belső díszítés még több mint száz évig tartott.
Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)
A homlokzat előtt Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A templom szobrait Marco Casagrande, egy velencei szobrász készítette, akit Pyrker érsek hívott Egerbe. Ő alkotta a templom előtti lépcsősor mellett álló szobrokat, valamint a timpanon felett látható Hit, Remény és Szeretet alakjait. Casagrande egy egri papi szabó lányát szerette volna feleségül venni, de a lány nemet mondott. Később megkérte a húga kezét, Mari igent mondott, és a házaspár ezután visszaköltözött Olaszországba.
A mennyezeti freskókat Takács István, mezőkövesdi festő készítette, az Apokalipszist ábrázoló kupolafreskót 1950-ben fejezte be. Az oltárképen Olajban főtt Szent János látható. Az oltárok és a freskók elkészítése több mint 120 évig tartott. A jelenlegi szentélyt és a márvány szószéket 1910-ben fejezték be.
Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)
A nagyorgonát Ludwig Mooser építette 1863 és 1868 között Bartakovics Béla érsek megbízásából. Ez Magyarország második legnagyobb ilyen hangszere.
A bazilika két tornyában négy harangtalálható. Az északi toronyban lakik a Szent Mihály-nagyharang, amely hat tonnás, két méter átmérőjű, és Magyarország harmadik legnagyobb harangja. Rudolf Perner öntötte Passauban 2001-ben, az 1944-ben elvitt harang helyett.
A déli toronyban három kisebb harang szól: a József-, a Lajos- és a János-harang. A József-harang három és fél tonnás, 1828-ban Jüstel József öntötte Egerben. A Lajos-harang másfél tonnát nyom, 1923-ban készült Sopronban Seltenhofer Frigyes és Fiai műhelyében. A János-harang kicsivel több mint fél tonnás, szintén 1923-ban öntötték Sopronban.
Az épület alatt altemplom található. Középen kör alakú helyiségben dór oszlopok között oltár áll, a vörös márvány sírkő alatt Pyrker érsek urnába zárt szívét őrzik. A körülötte lévő kriptákban az elhunyt egri érsekek, püspökök és segédpüspökök nyugszanak. Itt található a Líceum építtetőjének, Eszterházy Károly püspöknek a földi maradványai is.
Bővebb információk ITT
