Van annak valami rejtélyes varázsa, ahogy ősszel leszáll az este. A pára lassan, puhán ereszkedik a városra, a léptek zaja is másképp koppan, a levelek is mintha óvatosabban zizzennének a talpunk alatt. A sárgás fényekben olyan lesz Eger, mintha egy régi film díszletei közzé csöppennénk. Nincs is jobb dolog ilyenkor, mint kettesben egy romantikus sétára indulni.

Egertől fél órás autóútra található a Bükkben a fehérlő szikláiról is nevezetessé vált Bélkő-hegy. A Szilvásvárad felől érkezőt lenyűgözi a látvány, a faragott bányafal, melyet körülölel a természet.

A Bélkő nevet a korábban itt élt Bél nemzettségről kapta.

Az éles peremű mészkő sziklák számos ritka, védett növénynek szolgálnak otthonul. Többek között a fokozottan védett szirti pereszlény és a magyarföldi husáng is megél itt.

2000-ig még mészkőbánya üzemelt a hegyen, ennek nyomai láthatóak a falakon, a kivájt hatalmas gödrön, vagy a lefejtett tetőn. Számítások szerint mintegy 7 millió köbméter hiányzik most a hegyből. A Bélkő a Bükki Nemzeti Park tulajdonába került, és 2008 elején védetté nyilvánították a hegy 550 méter feletti "sapkáját".

Bélkő-hegy a Fortepan fotóin

A panoráma a 815 méter magasan, mesterségesen kialakított oromról élvezhető a leginkább.

Ez a Bélkő Tanösvény végén található, és remek kilátás nyílik innen Szarvaskő irányába vagy a távolban előbukkanó Mátrára. Tiszta időben még a Tisza-tó és a Tátra is idelátszik. Gyakorlott turistáknak érdemes télen is megmászni, mert a szikrázó hósipkák varázslatosak.

A hat kilométeres tanösvény sok felfedezni valót rejt,

akár családok is végig tudják járni. Indulás előtt pedig még érdemes megnézni a Magyarországon is egyedüliként épen maradt 13. században alapított ciszterci apátsági templomot. Útközben megismerhetitek például a régi palabányát, egy remetelakot, de van pihenőhely is.

Vannak olyan rejtett szépségek, amelyeket csak ritkán láthat még az elszánt turista is. Ilyen

a Mátra déli oldalába mélyülő patakvölgy, a Tarjánka-szurdok, amely hazánk egyik legszűkebb, leglátványosabb szurdoka. A természeti értékek védelme és a balesetveszély miatt csak szervezett szakvezetések keretében lehet bejutni.

Az andezit kőzetben a patakmeder 700 méter hosszan kanyarog és helyenként 15-20 m magas, és 3-4 méter keskeny szurdokot alakított ki. Jól megfigyelhetők itt a hegység változatos kőzettípusai és kőzetváltozatai, melyek látványosan szemléltetik a hajdani vulkáni folyamatokat.

A patak völgyében számos védett növény is található,

pl. a gérbics, a bársonyos kakukkszegfű, a hegyközi cickafark, a magyar perje, a macskahere, a magyar repcsény, az epergyöngyike, a házi berkenye, a selymes boglárka, a magyar bogáncs és a hosszúlevelű árvalányhaj.

A védett állatok közül a vöröshasú unka, a fali gyík, a zöld gyík, a folyami rák, a nappali pávaszem, a lapos kékfutrinka és a kisasszony szitakötő. De szubmediterrán jellegű ritka rovarokat is találtak már, pl. lándzsás karimáspoloskát és a mannakabócát. Fokozottan védett madárfajok is jól érzik itt magukat, pl. uhu, fehérhátú fakopáncs is fészkel errefelé.

A várfal, az őrtorony, a belváros szép épületei, de még a szobrok is másképp bukkanak elő a sötétségből, mint ahogy napközben megszoktuk őket.

Tartsatok velünk egy kis esti csavargásra Egerben!

A harsogó zöld már kopottabb lett, és itt-ott már a sárgás, barnás színek is előjönnek. A napsütés is már halványabb, az ég is mintha fakóbb kék színét vette volna fel. Mások lettek az illatok, a hangok, másképp fúj a szél, és másképp zizeg a levél. Már közelít az ősz.

A Mátra minden évszakban csodás, a gyönyörű vidék, a jó levegő egész évben túrázásra csábít. És hogy most mivel fogad?

Színes bogyókat érlelő bokrokkal, vadakat rejtő erdőkkel, a távoli faluból felkúszó kutyaugatással, út menti kereszttel, és persze sok-sok túraúttal, megmászandó hegycsúccsal. És ami Eger környékén kihagyhatatlan: a szőlők végeláthatatlan sorai, ahol a fürtök már sárgulnak, a szemeken már aranylón süt át a délutáni napsugár.

Kell-e ennél több? Íme egy képösszeállítás, hogy lásd, mi minden vár Eger környékén: