A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja
Esztergom városa nem véletlenül volt népszerű lakóhely már az ősidőkben. A Duna partja fölé magasodó domboldal tökéletes hely volt a letelepedésre.
Már a római kortól éltek itt, a kereskedők útvonalai is errefelé haladtak és híres volt piaca is. A honfoglaló magyarokat, majd királyainkat is megfogta a hely, a Várhegy ideális adottságai. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem.
Az esztergomi várba több okból is érdemes ellátogatni. A történelmi időutazás önmagában is nagyon izgalmas. Ám a megmaradt töredékek, a korabeli képek, a részletek alapján készült ábrázolások egy olyan világot mutatnak be, amelyet nem is gondoltunk.
A mára szürke kövekké kopott falak valaha lenyűgözően díszesek, impozánsak voltak. Őseink nem csupasz kövek között éltek, hanem mívesen, gyönyörűen festett termekben, szobákban. Ha mindezt magunk elé képzeljük, akkor lesz csak igazán élményszerű, hogy mi most, ennyi sok száz évvel később azok között a falak között sétálhatunk, ahol valaha tán István király és utódai járkáltak.
A múltból pedig kinézhetünk a jelenre, a toronyban épült kilátóból egyszerűen lenyűgöző a kilátás minden irányba. Ilyen élményben is ritkán lehet részünk, hogy őseink nyomán szemmel tarthatjuk a várost, a folyót és a messzi hegyeket, vidékeket. És persze a szomszéd épületet, mely önmagában is kuriózum, az Esztergomi Bazilika, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.
A magyar államiság megteremtőjének tartott Géza 971-ben került trónra és Esztergomot választotta állandó székhelynek. Egyes elképzelések szerint itt született István, itt keresztelték meg, később itt koronázták királlyá és ez volt legfőbb királyi székhelye. (Más elképzelés szerint Székesfehérváron született és ott koronázták meg.)
A 11. században a magyar egyházszervezet kialakulásakor az érsek is ezt a helyet választotta székhelyének. A Várhegy északi részén épült fel a Szent Adalbert székesegyház, melyet 1010-ben említettek először.
III. Béla idején építették fel az új királyi rezidenciát, a kápolnát és a lakótornyot.
Imre király 1198-ban mondott le a várról az érsek javára, ekkor indult meg a folyamat, melyben Esztergom királyi városból érseki várossá vált.
A tatárjárás idején 1241-42-ben a várat Simon ispán és katonái sikeresen megvédték, ám a mongolok a várost elpusztították. Ezért IV. Béla a lakosokat egy időre a várba telepítette, majd végleg lemondott használatáról az érsek javára és ő maga Budára költözött.
Az Árpád-ház kihalása után a 14. században a trónutódlási harcok a várat is megviselték. 1403-ban Zsigmond, majd később I. Ulászló is megostromolta a várat.
Makett a várról - részlet
1450-53 között Széchy Dénes érsek építtette újjá a székesegyházat. Utódja, Vitéz János érsek kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával.
A mohácsi vész után a vár török kézre került és csak 1683-ban sikerült felszabadítani. A kurucuk is elfoglalták, de a császári seregek visszaszerezték a várat.
A kilenc nagy ostromot megélt vár a 18. századra már csak rom maradt. Így kapta vissza Barkóczy Ferenc érsek Mária Teréziától.
A vár első feltárása 1934 és 1938 között volt. Az elpusztult részek részleges helyreállítása 2000-ben zárult, majd a Fehér-torony tetején is elkészült 2009-ben a kilátó-terasz.
Kilátás a várból
A vár látogatható, de csak csoportos vezetés keretében. Többféle hosszúságú túrán lehet megismerni a vár történetét és megcsodálni a valaha pompázatos palota feltárt darabjait.
Láthatók az Árpád-házi királyok, majd az esztergomi érsekek palotájának egy-egy időszakából megmaradt emlékek.
Érdekességek:
- A ciszterna, melybe kezdetben esővizet fogtak fel, de később a Dunáról biztosították a vár vízellátását.
- A fürdő, mely három részes volt, hideg víz, öltöző és gőzfürdő volt benne.
- A Szent Adalbert Székesegyház 11-12. századból fennmaradt oszlopfői is láthatók egy teremben, amely az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta speciosa bemutatója, mely Magyarország egyik legjelentősebb szobrászati emléke. Ez volt az 1010 körül épült Szent Adalbert Székesegyház nyugati díszkapuja, mely később elpusztult, de korabeli leírások alapján harmadméretben rekonstruálták és most maketten látható a kapu teljes alakja, színpompája.
Ilyen lehetett a lakószoba
- Az ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. Eredetileg a Beatrix-terem alátámasztását szolgálta. Később öltöző, majd raktár lett, sőt sütőkemenceként is használták. A 19. században az itt álló vörösmárvány oszlop miatt úgy vélték, hogy itt született István. (Egy korábbi ábrázoláson ugyanis egy hasonló oszlop volt látható István szobájában.) 1874-ben kápolnát alakítottak itt ki István tiszteletére. Ekkor átalakították az ajtókat, ablakokat és mozaikkal burkolták a helyet. Végül a 20. századi feltárások bebizonyították, hogy a szoba legalább száz évvel később épült, így az biztos, hogy István nem ebben a szobában született.
Így nézhetett ki a dolgozószoba
- Vitéz János bíboros, esztergomi érsek (és Mátyás király nevelője, valamint Janus Pannonius költő nagybátyja) dolgozószobája, valójában egy régi terem töredéke. A feltáráskor talált ragyogó színvilágú freskókról nevezték el ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának. A nagy műveltségű humanista ide vonult vissza, vagy itt fogadta a tudós társaságokat. A falakat a négy fő erény (Prudentia - Okosság,Fortitudo - Erősség, Temperantia - Mértékletesség és Justitia - Igazságosság) hatalmas portréja díszítette. A freskók a 15. században készültek, a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette. A kutatók a firenzei archívumok adatai alapján jöttek rá arra, hogy Botticelli a kép készítésének idején Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készíthette a falfestményt. A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott. A szoba feltárása során bukkantak az egykori boltozat hevederívének, az ún. Zodiákus ívnek a darabjaira, amelyen az állatövi jegyek festett jelképei láthatók. A szoba díszítéseinek restaurálása még zajlik, így később lesz majd látható.
A rózsaablak
- A Várkápolna késő román, kora gótikus stílusban épült, jó pár 12. századi freskómaradvánnyal, melyek közül az oroszlános a legértékesebb. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. A kápolnát a királyi család tagjai használták, és külön ülőhelye volt benne a királynak. A két bejárat is különleges, Franciaországból érkeztek ide.
A börtön
A Szent Korona hiteles másolata
- A Fehér-torony eredetileg három szintes volt, most két szintet építettek újjá. A Duna szintjéhez képest 100 méter magasan van, és tökéletes körpanorámában lehet itt gyönyörködni.
A konyha
- A királyi lakószobához egy királyi illemhely is kapcsolódott, mely két személyes volt és ablakából remek volt a kilátás.
Választható túrák:
Kápolna–túra (rövid, kb. 30-40 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Reneszánsz terasz
Régi palotaszárny–túra (közepes, kb. 60-65 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem
Szent Adalbert–túra (hosszú, kb. 1,5 óra) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem- Börtön- Őrszoba- Nagy terem- Gerevich termek- Szent Adalbert terem
Bővebb infók: ITT
Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!
