hirdetés

DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Három erdei szálláshely is megújulva vár Budapest közelében

Az egyikben régebben világhírű vadászfestőnk, a Fekete István regények illusztrátora, Csergezán Pál is alkotott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 30.

hirdetés

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2020-ban kezdte meg három erdei szálláshely korszerűsítését, felújítását. A Budakeszi Arborétumban található faház, a kőhegyi Czibulka János Menedékház és a Telki közelében elhelyezkedő Anna-lak is korszerűsítő felújításokon esett át.

Budakeszi Arborétum területén található egykori romos Arborétum faház felújítását 2017-ben a Pilisi Parkerdő saját beruházásként kezdte meg, a munkálatok teljes berendezéssel együtt 2019-ben lezárultak. Az összkomfortos faház három szobával rendelkezik, ami 8 fő részére biztosít éjszakai szálláslehetőséget, valamint kapcsolódik hozzá egy a közvetlen szomszédságában található fedett közösségi tér is. Az arborétum megnövekedett látogatószáma következtében egyre nagyobb az érdeklődés a közösségi tér és az éjszakai szállás iránt, így a Parkerdő a Téry Ödön Program részeként a 160 négyzetméteres szaletli fejlesztését valósította meg.

Anna-lak és annak környezete a Budai-hegység kedvelt kirándulóhelye, Budapest- és agglomerációjának lakossága, valamint Magyarország más térségeiben élők is szívesen keresik fel aktív pihenés és rekreációs célból. Az ún. Anna-lakot Telki és Nagykovácsi között az 1900-as évek elején építették eredetileg erdészlaknak, mára azonban már kulcsos házként funkcionál. Jelentőségét növeli, hogy

világhírű vadászfestőnk, a Fekete István regények illusztrátora, Csergezán Pál is ebben az épületben alkotott.

Az épület a korszerűsítés előtt 10 fő számára tudott szálláslehetőséget biztosítani. A mostani fejlesztésnek köszönhetően már négy szoba alkalmas éjszakai szállásra, a pótágyazás lehetőségével pedig akár egy kisebb iskolai osztály (20-22 fő) többnapos környezeti nevelési programjának is helyszíne lehet. Az épület állapota a jelenlegi igényeknek már nem felelt meg ezért korszerűsítették és bővítették a vizesblokkokat, a szobák bútorait felújították, az elhasználódott konyhabútort pedig lecserélték, kijavították a nyílászárókat és a kerti kiülőket, a vakolat javítása után elvégezték a festési munkálatokat is. A környezettudatosság jegyében a ház elektromos rendszerének korszerűsítését is elvégezte a Parkerdő, így a korábbi aggregátorral előállított áram helyett most már az épület tetején elhelyezett napelemek biztosítják az energiaellátást.

Anna-lak és a Budakeszi Arborétum felújított erdei szálláshelyei várhatóan 2021 júniusától tudják fogadni majd a szállóvendégeket.

hirdetés

A Kőhegyi Czibulka János Menedékházat a Pilisi Parkerdő 2014-ben újította fel, az azóta eltelt időszak alatt egyre fellendülő bakancsos turizmus hatására viszont további felújítások, korszerűsítések, beruházások váltak szükségessé.

A házban vezetékes víz kialakítására nincs lehetőség, így a vízellátást az esővíz összegyűjtésével biztosítják több – földben elhelyezett – ciszterna segítségével. Innen az ivóvíz minőségű víz egy víztisztító berendezés segítségével kerülhetett az épületbe. Mivel meglévő ciszternák a menedékház folyamatosan növekvő szükségletét, terhelését már nem tudták kiszolgálni, egy új, földbe süllyesztett 300*250*200 cm-es méretű, hermetikusan záródó ajtóval ellátott ciszternát építettek és a meglévők pedig felújításon estek keresztül. A felújítás az épület tetejét is érintette: a kiépített napelemrendszer megújuló forrásból biztosítja a turistaház áramellátását.

Budapest közelségét kihasználva a menedékházhoz rengeteg, egy napos túrán részvevő kiránduló érkezik a térségbe, akik szívesen fogyasztanak el itt egy kávét vagy akár egy egyszerű egytálételt. Az épületben működő konyha kiegészítéseként kialakított külső nyárikonyha építése hozzájárulhat a továbbiakban a büfé kínálatának színvonalbeli emelkedéséhez, bővítéséhez, de a városi környezetből érkező kisebb csoportoknak akár kreatív gasztronómia programot is nyújthat. A konyha bővítése a több napra, a menedékházat szálláshelyként is igénybe vevő, akár nagyobb csoportok gördülékeny ellátását is lehetővé teszi, teljeskörű étkeztetéssel.

Forrás: Pilisi Parkerdő


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
DUNAKANYAR

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.
Fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Elvarázsolt erdő a Duna partján, ahol számos meglepetéssel találkozhatsz

Remek program kerekezőknek, sétálóknak, a vízpartra vágyóknak a „Lupa”, ahol a strand és a sziget között egy meglepetésekkel teli út vezet az ártéri erdőben.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

A természetet kedvelők, a bringások, a kirándulók, a vízi sport szerelmesei vagy a vadregényes tájaknak hódolók számára bizonyára ismerős a „Lupa”. Ma már nemcsak a Dunában, a Megyeri-hídról is jól látható pici sziget jut róla az eszünkbe, hanem a pár éve átadott, a bányató partján kialakított beach, és a régóta várt EuroVelo 6 kerékpárút is.

Ha szeretnél kiszakadni a város rohanásából, szívesen hallgatnád a madarakat csivitelését, a folyó locsogását, és nem veted meg a meglepetéseket sem, akkor fedezd fel ezt a partszakaszt is. Akár két keréken, akár gyalogosan.

A Budakalász határában húzódó minőségi bringaút igazán remek szórakozást biztosít. Mi gyalogosan vágtunk neki egy szakasznak, és bizony lassan haladtunk, mert annyi mindent kellett útközben megszemlélni.

A hatalmas, ősöreg fák elképesztő formákat alkotnak. Van, ami olyan, mint egy kicsavart rongy, van, amit egy korábbi vihar tört ketté, és lekonyuló része egy kaput formáz. Sokakat más növények vettek birtokba, mintha egy őserdő liánjai kúsznának a csúcs felé. De a moha is ezernyi zöld színben lepi be a felületüket. Közben kis virágok bújnak elő az avarból és meglepetések is várnak az erdőségben.

Bizony, egyszer csak - szó szerint - faarcú társaság néz velünk farkasszemet. Az út mentén több helyen is megállásra és álmélkodásra késztet Kánya Tamás elképesztő fantáziája és ügyessége. A Római-partról ismert művész itt

az út mentén egész galériát hozott létre, csupa természet adta anyagból. A mohaszakállú erdei szellem, a fatörzsre felkúszó csigaház kompozíció, a kövekből kirakott trón és megannyi meglepetés várja a figyelmesen szemlélődőket.

Minket elvarázsolt mindez (és igencsak szomorúan tapasztaltuk, hogy ezeket a kis csodákat sem kímélik, jó párat már megrongáltak).

hirdetés

A séta közben persze kihagyhatatlan a vízpart becserkészése. A kavicsos, agyagos part igazi retró-hangulatú. A leomló lombok alatt fából eszkábált kis kunyhók, a víz által kimosott gyökerek között kialakult bújócskahelyek remek szórakozást jelentenek a gyerekeknek is.

Ha pedig vízre szállnál, arra is van lehetőség. A part mentén van csónakkölcsönző, kishajó is, amivel rövid sétahajózást is lehet tenni.

Jó időben pedig megér egy rövid kalandozást a Lupa-sziget is. Az autómentes szigetre komppal, hajóval lehet átmenni, de annak menetrendjéről előzetesen érdemes tájékozódni.

Természetesen itt sem maradhat senki étlen-szomjan. Már készülődnek a vízparton lévő büfénél is, ahol a parton a gyerekeket pár játszóeszköz is várja. Néhány lépésre pedig egy kerékpáros pihenőhelyet is találtunk, ahol faasztal, padok, szélfogó és gyerekjátékok is vannak.

Az ártér nyugalma jótékonyan hat mindenkire. Ott jártunkkor – hétköznap - idegenek köszöntek és mosolyogtak egymásra, a gyereket sétáltatókat békésen kerülték a kerékpárosok, és a gyalogosok is figyeltek a kerekezőkre és viszont. A parton kicsik „saraztak”, mellettük pedig egy idős pár ült ki napozni a magukkal hozott székekre. Kell ennél több?

Ha pár órát szeretnél lazítani, akkor ez egy kiváló hely lehet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Olyan tiszta volt az idő, hogy a Prédikálószékről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait

Videó és fotó is megörökítette a ritkán látható csodás látványt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 01.

hirdetés

A száraz levegőnek köszönhetően jelentősen megnőtt a látástávolság az északi országrészben.

A hideg, száraz levegőnek köszönhetően láthatóvá váltak a Magas- és az Alacsony-Tátra pompás, hófödte hegycsúcsai.

Kékestetőn a reggeli órákban különösen alacsony, mindössze 8%-os volt a relatív nedvesség, de más hegycsúcsainkon is 30-40% körül alakult a légnedvesség. Ez a kiszáradás pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nagyon messzire el lehessen látni az északi tájakon.

A havas csúcsok három észak-magyarországi webkameránkon is kivehetőek voltak, melyek légvonalban 117-175 kilométerre helyezkednek el a Magas-Tátrától.

VIDEÓ: A Magas- és Alacsony-Tátra csúcsai

Phonedorlat fotója

hirdetés

Forrás: Időkép

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről

Itt található a mára már elhagyott légvédelmirakéta-bázis is, ahonnan Budapest légtérvédelmét látták el.
Fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. február 19.

hirdetés

Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.

A szép természeti környezet, a jó levegő, a sokféle kikapcsolódási lehetőség mellett azonban érdemes egy kicsit a hely érdekességeivel is megismerkedni. Íme 10 dolog, amit jó ha tudsz a Pilisről:

1.

A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.

2.

A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.

hirdetés

3.

A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

4.

A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.

5.

A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

6.

A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.

7.

A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.

8.

A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.

9.

A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.

10.

A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: