News here

DUNAKANYAR
A Rovatból

Az erdők a vízkészletek megőrzésével is segítenek a klímavédelemben

Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kiemelkedő szereplői, az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető víz 75 százalékát adják. A Pilisi Parkerdő területén több mint száz, rendkívüli értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tó található.

Link másolása

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére. A Pilisi Parkerdő a vizes élőhelyek napja (február 2.) alkalmából arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy

a klímavédelem és az erdőkezelés szempontjából mekkora jelentősége van az erdők vízvisszatartó képességének és az erdei vizes élőhelyeknek.

Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető.

A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában.

A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára.

„A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése” – hangsúlyozta az általánossá váló jelenséggel kapcsolatban Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az erdei infrastruktúra korszerűsítésével összhangban egyre több figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére, ezért

a klímaváltozás miatt a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése az erdőgazdálkodás részévé válik.

Az erdők vízvisszatartási képessége azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert

a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ennek számos, a klímánkra nézve pozitív hatása van:

javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet. Az erdők ezen túlmenően a víz visszatartásával növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszik a csapadékot.

Kistó a Visegrádot és Pilisszentlászlót összekötő út mellett, a Királykunyhó Vadászház közelében és a Miklós-deák-völgyi tavak

„Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kiemelkedő szereplői; elég csak arra gondolni, hogy az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető víz 75 százalékát adják.

Beszédes példa az is, hogy a világ nagyvárosai egyharmadának ivóvízkészlete jelentős részben erdőterületekről származik” – mondta a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese.

Dr. Csépányi Péter az előremutató víztározás jó példájaként említette a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistavak rehabilitációs munkálatait, amelyek még 2008 és 2015 között valósultak meg. A vízvisszatartásban – ezért a klímavédelemben – ugyanis ezek a vizes élőhelyek egyaránt szerepet játszanak, azonkívül kétéltűek és hüllők kedvelt lakóhelyei közé tartoznak.

A Pilisi Parkerdő területén több mint száz, rendkívüli értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tó található. Állapotmegőrzésüket vízgazdálkodási szempontokon túl igen gazdag állatviláguk is indokolja. A Miklós-deák-völgyi tavaknál például a vizes élőhelyet természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. A munkáltok célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt.

A Visegrádi-hegység egy másik, a kirándulók által közkedvelt tavának rekonstrukcióját tavaly ősszel kezdték a Pilisi Parkerdő szakemberei. Az Apátkúti-tóban felhalmozódott hordalékot a víz leeresztése után kikotorták. A tó rendezése a hordalék eltávolításán túl természetvédelmi jelentősége, a benne élő kétéltűállomány miatt vált halaszthatatlanná. Az ilyen vizes élőhelyek, tavak időszakos jellegének javítása azért szükséges, mert a párzási időben még peterakásra alkalmas vízállások egy része nyár elejére teljesen kiszáradt.

Vizes élőhelyek napja

1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek védelméről. A dokumentum vizes élőhelyként határoz meg többek között minden olyan állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított területet, amely őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak ad otthont. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartják a vizes élőhelyek világnapját.

Fotók forrása: Pilisi Parkerdő Zrt., címlapfotó: Major Frigyes


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


DUNAKANYAR
A Rovatból
Fedezd fel az Apátkúti-patak vadregényes vidékét: látványos zúgók, pisztrángok és egy remek turistaút vár
A gyönyörű vidék kedvelt kirándulóhely, legnépszerűbb látványossága az Ördögmalom-vízesés.
Majdán István - szmo.hu
2022. március 13.


Link másolása

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a Pilisben eredő és a Dunába igyekvő patak, amely 10 kilométeres útja során ellátogat Visegrádra is.

Az Apátkúti-patak Pilisszentlászlótól délre ered, és gyönyörű természeti környezetben, kanyarogva, zúgókon át jut el a folyóig.

A remek mikroklímájú vidéken a patak elhalad az Apátkúti vadászház, majd a Bertényi Miklós Füvészkert mellett is, hogy a 11-es főutat keresztezve jusson el a végállomásáig.

Az Apátkúti-völgy:

Az egyik legszebb szakasza az Ördögmalom-vízesés és környéke. A hely nagyon kedvelt a kirándulók körében is, hiszen a látványos zúgó alján egy kis "medencében" gyűlik a víz.

A vízesés mellett halad a lovaglást kedvelők körében népszerű Pilis Ride útvonala, és a Pilis Bike, vagyis az erdei kerékpáros út. Egy könnyű sétára van a Telgárthy-rét, a Bertényi Miklós Füvészkert és a Kaán-forrás is.

Sokan keresik fel a mesterségesen kialakított Apátkúti-tó partját és vagy a Magda-forrást is. Népszerű a pisztrángtelep is, az itt tenyésztett halakat meg is lehet venni, az Ördögmalom étteremben pedig remek hal-, vad- és erdei alapanyagból készült ételeket lehet kóstolni.

A patakban sokféle állat él, köztük bodorka, balin, fürge cselle, szélhajtó küsz, márna, ezüstkárász, csuka és a híres sebes és szivárványos pisztráng. De van benne fogassüllő és tengeri tarka géb is.

Az autóval érkezőknek érdemes tájékozódni, mert a túlzott autós forgalom korlátozása érdekében tavaly fizetőssé tették a visegrádi Apátkúti-völgyben található parkolót. A parkolási díjak bevételét azonban a Pilisi Parkerdő a terület karbantartására, kiemelten a hulladékkezelésre fordítja.

Még több fotót ITT találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

DUNAKANYAR
Ahol megőrizte korábbi szépségét a folyópart – íme a Dunakanyar rejtett kincse, Dunabogdány
Macskaköves utcácskái, hangulatos portái és vendégszerető lakói tökéletes célponttá teszik egy tavaszi kirándulás tervezésekor.

Link másolása

Dunabogdány egy kis település útban Budapest és Visegrád, Esztergom között. Sokan csak átutaznak rajta, esetleg megcsodálják minden évben a gondosan ápolt gólyafészket, megállnak a híres pékségnél, vagy a jobban informáltak megpihennek a romantikus Duna-parton.

Ám a faluban érdemes kicsit szétnézni, tenni egy kis kört a főúttól távolabb is. Íme pár fotó, ami megmutatja, mi vár rátok ezen a csendes településen:

A fotós, Milotai Richárd így ajánlja Dunabogdányt:

"Macskaköves utcácskái, hangulatos portái és vendégszerető lakói tökéletes célponttá teszik egy tavaszi kirándulás tervezésekor.

Habár a környék rengeteg látnivalót kínál, és így több túraútvonal kiindulópontja is lehet ez a bájos Duna-parti település, de mi most arra buzdítunk, hogy az első látogatáskor ne menjetek innen sehova. Tegyetek egy rövidke sétát a kálváriához, ahonnan már szép kilátásban lehet részetek, majd ballagjatok vissza a katolikus templom kertjébe, és pihenjetek meg valamelyik padon a lombos fák alatt".

És azt is ellenőrizhetitek, hogy a vadregényes folyópart valóban megőrizte korábbi szépségét. Egy régebbi cikkünk képei akár most is készülhettek volna:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


DUNAKANYAR
A Rovatból
Ég és föld között – Elképesztő kalandtúra az esztergomi Bazilika kupolájában
Hihetetlen dunai panorámában gyönyörködhetsz, miközben karnyújtásnyira csodálhatod az aranyozott stukkókat egy extrém sétán a kupola felújítását szolgáló állványzaton.

Link másolása

Különleges fotókat készíthetett Milotai Richárd az esztergomi bazilika kupolájában. A felújítás alatt álló rendkívüli épületet úgy láthatta, ahogy csak az építő-, restauráló szakemberek. Most pedig mi is szétnézhetünk a segítségével.

Az élményeiről beszámolót is írt a fotós:

"Hihetetlen dunai panoráma, karnyújtásnyira levő aranyozott stukkók és extrém séta a kupola felújítását szolgáló állványzaton. Örökre szóló élményt szerez, aki részt vesz az Esztergom-Budapest Főegyházmegyei Turisztikai Iroda exkluzív túráján.

A séta elején Tusor Gábor építésvezető egy rövid ismertető keretében elmesélte nekünk, hogy miért is bravúros a kupola felújítását szolgáló állványzat, aminek még külföldről is a csodájára járnak.

A világon is egyedülálló, 80 tonnás állványzatot a Bazilika négy ablakpárkányára talpalták ki.

Ezáltal a munkálatok idejére sem kellett egy hétnél tovább bezárni a főtemplomot. Miközben a hívek épp misén vesznek részt, fölöttük csendben végezhetik a munkájukat a restaurátorok és a felújításon résztvevő munkások.

Az ismertető után munkavédelmi oktatást is kaptunk, ami nem csak hasznos volt, de túravezetőnknek hála a humort sem nélkülözte. Így például megtudtuk, hogy nem nagyon érdemes a korláton kihajolva fényképezni, mert ha kiesne a telefonunk a kezünkből, akkor azt ugyan megfogná a biztonsági háló, de csak ipari alpinista segítségével kaphatnánk vissza, ami nem olcsó mulatság.

Az állványzat teherbírása többszörösen túl van biztosítva. Mégis, amikor beszálltunk a Bazilika külső oldalán üzemelő teherliftbe, hálát éreztünk, hogy épp nem fújt semmilyen erősebb szél, mert a kosár még a mi mozgásunkat is megérezte. Félelemmel vegyes izgalommal néztük, ahogy a földtől egyre távolabb kerültünk, és ahogy egyre inkább kinyílt előttünk az ország egyik legszebb panorámája.

Először a kupola külső felújítását néztük meg. Álmélkodva kapkodtuk a fejünket és próbáltuk elképzelni micsoda munka és mérnöki pontosság kellett a fölénk boruló állványerdő megépítéséhez. Amint megtudtuk, az első fémszerkezetes kupolát pont a Bazilikánál alkalmazták az 1800-as években. Az akkori egyházi vezetés viszont annyira nem bízott ennek a sikerességében, hogy először Bécsben építették fel és csak miután ott megbizonyosodtak annak biztonságos működéséről azután hozatták a jelenlegi helyére. Ez a II. világháború alatt többször is sérülést szenvedett – többek között azért, mert a kupola katonai szempontból kiváló megfigyelési lehetőséget biztosított, amit az ellenséges tüzérség sem hagyhatott „szó nélkül”.

A túra második része már a Bazilika belsejében folytatódott, ahol testközelből csodálhattuk meg a gyönyörűen kidolgozott stukkók felújítását.

Angyalok, aranyfonatok és faragott gyümölcsök között jártunk, ahol arra a titokra is fény derült, hogy nem minden dísz kapott aranyozást.

A régi mesteremberek kiválóan ismerték a kupola fényviszonyait és jól tudták, hogy az összhatás érdekében elegendő volt csak egyes részeit befedni aranyfüsttel.

A Bazilika, már önmagában is egy hihetetlenül különleges építmény, de ezen a túrán olyan helyeken járhattunk, ahol azelőtt talán már 100 éve senki. Megcsodálhattuk a mérnöki bravúrral felépített állványzatot és karnyújtásnyira kerülhettünk az aranyozott stukkóktól, ahol egynémely helyen még a régi mesterek ujjlenyomatai is láthatók. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy ég és föld között járt" - írja beszámolójában.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy részt vegyél ezen a nem mindennapi túrán, akkor bővebb információt ITT találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


DUNAKANYAR
A 14 éves szentendrei természetfotós a városa legnagyobb fesztiválján mutatja be újra képeit
Farkas Kornél, 14 éves elhivatott vad- és természetfotós.

Link másolása

Augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg Szentendre legnagyobb fesztiválját, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó eseményét, ahol a 14 éves Farkas Kornél, természetfotós, is bemutatja Felfedezhető csodák II. címmel fotókiállítását. A tárlat augusztus 26-tól, szeptember 26-ig közel egy hónapon keresztül látható a Dunaparti Művelődési Házban.

Farkas Kornél, 14 éves elhivatott vad- és természetfotós.

Két év után újra lenyűgöző kiállítás látható munkáiból Szentendre legnagyobb fesztiválján. Az első önálló tárlata 2020. november 7-én nyílt meg a Szentendrei P’Art moziban, nagy sikert aratott a látogatók körében. Két év alatt rengeteget fejlődött, változott látásmódja. Sokat tanult, tapasztalt. A képi világa jobban fókuszál az apró részletekre, pillanatokra. A tehetséges, ambiciózus fiatalember lencséjén keresztül szeretné jobban megmutatni a nagyközönségnek az állatok, a természet titkos világát, pillanatait.

„A nap első sugarai eltalálják arcomat, miközben ezerféle hangtól hangos az erdő. A virágzó vadvirágok illatával telített levegőt szippantom be, a gumicsizmámat harmatcseppek mossák és vállamon a fényképezőgéppel sétálok a végtelenbe, ahol őzek, nyulak, fácánok ugrálnak át előttem. Ezt az életérzést szeretném másoknak is megmutatni fotóim segítségével” – mondja a 14 éves fiú.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET: