Esztergomban van a világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma
Története
A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította. A magángyűjteményét a főszékesegyházra hagyta azzal a céllal, hogy a várost kulturális központtá is tegye. Komoly gyűjtő volt, külföldi árveréseket is figyelt, és folyamatosan vásárolt értékes alkotásokat. A tárlat 1882-ben került a jelenlegi helyére, és 1887-ben vette fel a Keresztény Múzeum nevet.
A tudatos gyűjtés eredménye a kiállítás legfontosabb része, a középkori magyar egyházművészeti gyűjtemény, amely egyedülálló ritkaságokat is rejt.
A múzeum kollekciója tovább gyarapodott, vásárlásokból és adományokból is. A jelenlegi állandó kiállítás négyéves felújítás után nyílt meg 1973-ban. A bemutatóhelyet 1982-ben Lékai László bíboros újabb termekkel bővítette, a földszinten így alakították ki az ideiglenes tárlatok helyét.
A Prímás palota
Az épület helyén a 17. században jezsuita rendház volt, majd kincstár lett, végül az érsek birtokába került. 1820-tól Rudnay Sándor prímás költözött ide. A most is álló épülettömböt egy jelentős bővítéssel alakították ki 1882-ben. Itt kapott helyet a prímási levéltár és a Simor könyvtár állománya is a múzeum műtárgyaival együtt. A Prímási palota Esztergom egyetlen palotaépülete, amely megőrizte korábbi rendeltetését, és a mai napig az eredeti tulajdonos (az egyház, az érsekség) kezében van.
Az épület és felszerelése, berendezése jó részt épen megmaradt. A rezidencia előkelő vendégeket is fogadhatott és gazdag gyűjteményeknek is otthont ad, ezért a maga korában „kis Vatikánként” említették.
A palotában csak a Keresztény Múzeum termei, illetve – kutatók számára – a Prímási Levéltár és a Simor Könyvtár látogatható.
A múzeumban a kiállítások mellett tartanak foglalkozásokat, múzeumi órákat, tárlatvezetéseket is.
A gyűjtemény néhány különleges darabja
Garamszentbenedeki úrkoporsó
A kerekekre szerelt, és apostolok szobrával díszített szimbolikus sírhely az esztergomi Keresztény Múzeum egyik kiemelkedő darabja. A gótikus úrkoporsót Garamszentbenedek környéki mesterek 1480 körül készítették, és a húsvéti szertartásoknál használták.
A festett fából készült, aranyozott baldachinos alkotás 226×100×325 cm nagyságú. A 12 apostol 64-67 cm-es és 10 darab még eredeti. Krisztus szarkofágjának oldalát a feltámadásra utaló domborművek díszítik.
M S mester
Az anonim mester a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbbja. Valószínűleg Itáliában tanult, legismertebb alkotása a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú olasz reneszánsz hatása.
A mester hét Passióképe ismert, melyek 1500-1510 között készültek, és egykor a selmecbányai Szent Katalin katolikus templom főoltárát díszítették. Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában található, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomi Keresztény Múzeumban látható.
A múzeumban látható Hubert Sattler festménye az esztergomi Vízivárosról, amelynek érdekessége, hogy ez a kép látható a 2014-ben forgalomba került 10.000 forintoson is.
Bővebben ITT
