hirdetés
var.jpg

A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja

A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. augusztus 28.


hirdetés

Esztergom városa nem véletlenül volt népszerű lakóhely már az ősidőkben. A Duna partja fölé magasodó domboldal tökéletes hely volt a letelepedésre.

Már a római kortól éltek itt, a kereskedők útvonalai is errefelé haladtak és híres volt piaca is. A honfoglaló magyarokat, majd királyainkat is megfogta a hely, a Várhegy ideális adottságai. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem.nyito2esztergom_var_2016_08 (1)

Az esztergomi várba több okból is érdemes ellátogatni. A történelmi időutazás önmagában is nagyon izgalmas. Ám a megmaradt töredékek, a korabeli képek, a részletek alapján készült ábrázolások egy olyan világot mutatnak be, amelyet nem is gondoltunk.

A mára szürke kövekké kopott falak valaha lenyűgözően díszesek, impozánsak voltak. Őseink nem csupasz kövek között éltek, hanem mívesen, gyönyörűen festett termekben, szobákban. Ha mindezt magunk elé képzeljük, akkor lesz csak igazán élményszerű, hogy mi most, ennyi sok száz évvel később azok között a falak között sétálhatunk, ahol valaha tán István király és utódai járkáltak.esztergom_var_2016_08 (5)

A múltból pedig kinézhetünk a jelenre, a toronyban épült kilátóból egyszerűen lenyűgöző a kilátás minden irányba. Ilyen élményben is ritkán lehet részünk, hogy őseink nyomán szemmel tarthatjuk a várost, a folyót és a messzi hegyeket, vidékeket. És persze a szomszéd épületet, mely önmagában is kuriózum, az Esztergomi Bazilika, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.

hirdetés
esztergom_var_2016_08 (2)

A magyar államiság megteremtőjének tartott Géza 971-ben került trónra és Esztergomot választotta állandó székhelynek. Egyes elképzelések szerint itt született István, itt keresztelték meg, később itt koronázták királlyá és ez volt legfőbb királyi székhelye. (Más elképzelés szerint Székesfehérváron született és ott koronázták meg.)

A 11. században a magyar egyházszervezet kialakulásakor az érsek is ezt a helyet választotta székhelyének. A Várhegy északi részén épült fel a Szent Adalbert székesegyház, melyet 1010-ben említettek először.esztergom_var_2016_08 (11)

III. Béla idején építették fel az új királyi rezidenciát, a kápolnát és a lakótornyot.

Imre király 1198-ban mondott le a várról az érsek javára, ekkor indult meg a folyamat, melyben Esztergom királyi városból érseki várossá vált.

A tatárjárás idején 1241-42-ben a várat Simon ispán és katonái sikeresen megvédték, ám a mongolok a várost elpusztították. Ezért IV. Béla a lakosokat egy időre a várba telepítette, majd végleg lemondott használatáról az érsek javára és ő maga Budára költözött.

Az Árpád-ház kihalása után a 14. században a trónutódlási harcok a várat is megviselték. 1403-ban Zsigmond, majd később I. Ulászló is megostromolta a várat.esztergom_var_2016_08 (16)

Makett a várról - részlet

1450-53 között Széchy Dénes érsek építtette újjá a székesegyházat. Utódja, Vitéz János érsek kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával.

A mohácsi vész után a vár török kézre került és csak 1683-ban sikerült felszabadítani. A kurucuk is elfoglalták, de a császári seregek visszaszerezték a várat.

A kilenc nagy ostromot megélt vár a 18. századra már csak rom maradt. Így kapta vissza Barkóczy Ferenc érsek Mária Teréziától.esztergom_var_2016_08 (19)

A vár első feltárása 1934 és 1938 között volt. Az elpusztult részek részleges helyreállítása 2000-ben zárult, majd a Fehér-torony tetején is elkészült 2009-ben a kilátó-terasz.esztergom_var_2016_08 (7)esztergom_var_2016_08 (8)esztergom_var_2016_08 (9)

Kilátás a várból

A vár látogatható, de csak csoportos vezetés keretében. Többféle hosszúságú túrán lehet megismerni a vár történetét és megcsodálni a valaha pompázatos palota feltárt darabjait.

Láthatók az Árpád-házi királyok, majd az esztergomi érsekek palotájának egy-egy időszakából megmaradt emlékek.esztergom_var_2016_08 (3)

Érdekességek:

- A ciszterna, melybe kezdetben esővizet fogtak fel, de később a Dunáról biztosították a vár vízellátását.

- A fürdő, mely három részes volt, hideg víz, öltöző és gőzfürdő volt benne.

- A Szent Adalbert Székesegyház 11-12. századból fennmaradt oszlopfői is láthatók egy teremben, amely az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta speciosa bemutatója, mely Magyarország egyik legjelentősebb szobrászati emléke. Ez volt az 1010 körül épült Szent Adalbert Székesegyház nyugati díszkapuja, mely később elpusztult, de korabeli leírások alapján harmadméretben rekonstruálták és most maketten látható a kapu teljes alakja, színpompája.esztergom_var_2016_08 (12)

Ilyen lehetett a lakószoba

- Az ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. Eredetileg a Beatrix-terem alátámasztását szolgálta. Később öltöző, majd raktár lett, sőt sütőkemenceként is használták. A 19. században az itt álló vörösmárvány oszlop miatt úgy vélték, hogy itt született István. (Egy korábbi ábrázoláson ugyanis egy hasonló oszlop volt látható István szobájában.) 1874-ben kápolnát alakítottak itt ki István tiszteletére. Ekkor átalakították az ajtókat, ablakokat és mozaikkal burkolták a helyet. Végül a 20. századi feltárások bebizonyították, hogy a szoba legalább száz évvel később épült, így az biztos, hogy István nem ebben a szobában született.dolgozo_wiki

Így nézhetett ki a dolgozószoba

- Vitéz János bíboros, esztergomi érsek (és Mátyás király nevelője, valamint Janus Pannonius költő nagybátyja) dolgozószobája, valójában egy régi terem töredéke. A feltáráskor talált ragyogó színvilágú freskókról nevezték el ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának. A nagy műveltségű humanista ide vonult vissza, vagy itt fogadta a tudós társaságokat. A falakat a négy fő erény (Prudentia - Okosság,Fortitudo - Erősség, Temperantia - Mértékletesség és Justitia - Igazságosság) hatalmas portréja díszítette. A freskók a 15. században készültek, a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette. A kutatók a firenzei archívumok adatai alapján jöttek rá arra, hogy Botticelli a kép készítésének idején Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készíthette a falfestményt. A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott. A szoba feltárása során bukkantak az egykori boltozat hevederívének, az ún. Zodiákus ívnek a darabjaira, amelyen az állatövi jegyek festett jelképei láthatók. A szoba díszítéseinek restaurálása még zajlik, így később lesz majd látható.esztergom_var_2016_08 (6)

A rózsaablak

- A Várkápolna késő román, kora gótikus stílusban épült, jó pár 12. századi freskómaradvánnyal, melyek közül az oroszlános a legértékesebb. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. A kápolnát a királyi család tagjai használták, és külön ülőhelye volt benne a királynak. A két bejárat is különleges, Franciaországból érkeztek ide.esztergom_var_2016_08 (17)

A börtönesztergom_var_2016_08 (18)

A Szent Korona hiteles másolata

- A Fehér-torony eredetileg három szintes volt, most két szintet építettek újjá. A Duna szintjéhez képest 100 méter magasan van, és tökéletes körpanorámában lehet itt gyönyörködni.esztergom_var_2016_08 (13)

A konyha

- A királyi lakószobához egy királyi illemhely is kapcsolódott, mely két személyes volt és ablakából remek volt a kilátás.esztergom_var_2016_08 (4)

Választható túrák:

Kápolna–túra (rövid, kb. 30-40 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Reneszánsz terasz

Régi palotaszárny–túra (közepes, kb. 60-65 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem

Szent Adalbert–túra (hosszú, kb. 1,5 óra) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem- Börtön- Őrszoba- Nagy terem- Gerevich termek- Szent Adalbert teremesztergom_var_2016_08 (14)esztergom_var_2016_08 (15)

Bővebb infók: ITT

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-zebegeny.jpg

Maradj otthon, ne most kirándulj - kérik a Dunakanyar települései, ahová özönlenek a turisták

A fizikai kontaktus és az utazás kerülése az egyik legfontosabb lépés a járvány elleni küzdelemben, mivel tünetmentesen is fertőzhetsz, és a mászkálással terjeszted a fertőzést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 21.


hirdetés

A Dunakanyar települései egymás után fordulnak a nyilvánossághoz azzal a kéréssel, hogy maradj otthon, ne most kirándulj.

A kérés oka egyszerű: szeretnék lassítani vagy adott esetben megállítani a koronavírus-járvány terjedését.

Jó okkal teszik ezt, mivel sokan nem törődnek a figyelmeztetéssel, és a Balaton környékét az utóbbi napokban ellepték a turisták, korzózó látogatók.

Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt már néhány nappal ezelőtt írásban kérte, hogy tiltsák meg a buszos turisták közlekedését.

hirdetés

"A kormány rendeletet alkotott arról, hogy rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos csoportosan tartózkodni.

Fentiek alapján megfelelő analógia alkalmazásával tiltható és korlátozható lenne indokolt és arányos mértékben a szervezett buszos turizmus is.

Kérjük ezért az Operatív irányítás legfelsőbb szervét, hogy kezdeményezze és hathatósan működjön közre a koronavírus-vészhelyzet miatt kialakult egészségügyi kockázatok minimalizálását veszélyeztető buszos turizmus azonnali leállításában."

Dömösön az alábbi táblát tették ki:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
lanykeres-ciara-vihar-predikaloszek.jpg

Még Ciara sem tartotta vissza a romantikus lánykéréstől: a Prédikálószék tetején kérte meg szerelme kezét

Sándor mindent megtervezett, ám a vihar közbeszólt. De ő nem adta fel, és dacolva a széllel és sárral, sikerült szerelmét felcsábítani a Pilisbe. Az időjárás pedig végül kegyes volt hozzájuk, így csodásan sikerült a lánykérés.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 11.


hirdetés

Igazi naplementés, romantikus lánykérésre készült Maracskó Sándor, ezért mindent jól kitervelt, ám az időjárás, és Ciara közbeszólt. A terv az volt, hogy Londonból hazarepül a hétvégére, és vasárnap elviszi párját, Editet a Dunakanyarba, annak is a tetejére, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a vidékre.

De jött a rekordokat megdöntő szélvihar, ami miatt a repülőgépek is kénytelenek voltak a földön maradni,

így Sándor a Prédikálószék helyett Luton kövét koptatta. Végül hazajutott, ám a barátnője hétfőn dolgozott. Némi rábeszélés után sikerült őt elcsalogatni a munkából, így dél körül nekivágtak a túrának.

Az időjáráselőrejelzés szerint ugyan a szél megmarad, de az akkor még ömlő eső eláll, mire ők a Pilisbe érnek. Így minden szükséges eszközzel felszerelkezve nekivágtak a túrának.

Az aktívan sportoló pár hozzá van szokva az extrémebb körülményekhez is, így nem okozott gondot nekik a cuppogó sár és a fák között fütyülő szél. Szerencsésen feljutottak a kilátóba, ahol nem meglepő módon csak egyedül ők voltak.

hirdetés

Addigra pedig az idő is kedvezőbbre fordult.

Kisütött a nap, és csodás naplementével ajándékozta meg a szerelmeseket. És ekkor jött el a pillanat, amikor Sándor az addig jól elrejtett gyűrűt elővarázsolta, és megkérte Edit kezét, aki meghatottan mondott igent.

A romantikus lánykérés után még megvárták, hogy a nap lenyugodjon, és a már sötétbe borult erdőben, fejlámpával világítva tértek vissza a kiskunyhó mellett leparkolt autójukhoz.

Ezekre a szép pillanatokra biztos örökké emlékezni fognak, hiszen ilyen "viharos" lánykérésre nem minden nap kerül sor a Prédikálószéken. Az Időkép pedig - mintha csak nekik készítette volna - szintén megörökítette a hétfői nap látványos időjárás-változását, így a hangulatot bármikor fel fogják tudni idézni.

Nem csoda, hogy Sándor elmentette magának is a képsorokat. A leíráshoz pedig sejtelmesen ennyit írt: "Ahogy a vihar kitört majd átment a hegyen, felmásztunk a Prédikálószékre, valami különleges történt, majd pár kép készült közel expedíciós hangulatban, a napnyugta után a sötét erdőben levonultunk a völgybe. Köszönjük ezt a videót az időkép.hu-nak, emlék lesz a következő évtizedekre!"

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvas.jpg

Motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy drótokat feszítenek ki – a szarvasok életébe kerülhet az illegális agancsgyűjtés

Az 'agancsozók' miatt menekülő állatok fennakadhatnak kerítéseken, kifuthatnak az utakra, vagy komolyan megsérülhetnek. A Pilisi Parkerdő több szomorú esetet is elmesélt figyelmeztetésként.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés. Az úgynevezett agancsozók, illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami eleve törvénybe ütköző cselekedet, de még ennél is jóval nagyobb kárt tudnak okozni.

Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen. Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni. Ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint bizony lopást követ el.

Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz.

Az agancsozók sokszor szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

„Nemsokára február végén járunk, olyan időszakban, amikorra a tél természetes szelekciót hajt végre a vadállományban. Az állatok kondíciója romlik, amit majd tavasszal bőséges mennyiségű táplálékkal tudnak pótolni. A tél végén tehát természetes, hogy az erdei ökoszisztéma ezen eleme fokozottan sérülékenyebb” – magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, miért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása.

hirdetés

A szarvasok űzése-hajtása azzal a céllal történik, hogy közben levessék az agancsukat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy

a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak. „Az állatok összetörik magukat az agancsért folytatott küzdelemben, el is pusztulhatnak”

– emelte ki Dr. Csépányi Péter. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek. De sajnos arra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
pilis-2.jpg

Jó időben irány a Hirsch-orom, a Pilis egy kevéssé ismert, de annál szebb helye

A 9 kilométeres túra Pilismarótról indul, látványos útvonalon haladhatsz a csúcsra, ahonnan pazar a kilátás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 06.


hirdetés

A tavaszias idő egyre többeket csal ki a természetbe, ilyenkor sokan szívesen túráznak a hegyekben is. A fővároshoz közel, a Visegrádi-hegységben van egy kevéssé ismert, ám annál szebb hely, melyet érdemes az idei túra-tervbe felvenni.

A Pilisi Parkerdő területén található a Pilismarót–Hirsch-orom–Pilisszentlélek között futó piros sáv jelzésű turistaút, mely egy szép erdőségen vezet át, és az ormon remek kilátásban lehet része annak, aki végigjáró az utat.

Ráadásul idén felújították a hidat Pilismarót közelében, amely a Miklós-deák-völgyben futó patak felett biztosítja az átjutást. A korábbi fahíd már igen rossz állapotba volt, de most már ez az akadály is elhárult a túrázók elől.

A 9 kilométeres túra Pilismarótról, a Miklós-deák utcából indul. A piros sávval jelölt út 2 kilométeres sétát követően elhalad a Millenáris emlékmű, majd a Miklós-deák-völgyi-tavak mellett. A három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. újította fel 2014-ben. A helyreállítás során a természetvédelmi szempontok kiemelt hangsúlyt kaptak. Az erdészeti műúton mintegy 1 kilométert tovább haladva turistatábla jelzi, hogy a gyalogtúra egy erdei földúton folytatódik. Innen már látható az újjáépített fahíd.

A patak felett átkelve a turistaút az 1895-ben foglalt Aranka-forrás közelében halad el, amelyet szintén tavaly felújítottak. Továbbra is a piros sáv jelzést követve nagyjából 1,5 kilométer után az út végi meredek szakaszt megmászva érhető el a Hirsch-orom.

hirdetés

A 414 méter magas sziklaszirten egy obeliszk emelkedik, amelyet 1896-ban Magyarország ezeréves fennállásának emlékére és Hirsch István főerdőtanácsos tiszteletére emeltek. Ez az a pont, ahonnan megcsodálható a pompás kilátás.

Az út innen Pilisszentlélek felé folytatódik.

VIDEÓ: A Hirsch-oromról

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!