hirdetés
var.jpg

A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja

A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. augusztus 28.


hirdetés

Esztergom városa nem véletlenül volt népszerű lakóhely már az ősidőkben. A Duna partja fölé magasodó domboldal tökéletes hely volt a letelepedésre.

Már a római kortól éltek itt, a kereskedők útvonalai is errefelé haladtak és híres volt piaca is. A honfoglaló magyarokat, majd királyainkat is megfogta a hely, a Várhegy ideális adottságai. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem.

nyito2
esztergom_var_2016_08 (1)

Az esztergomi várba több okból is érdemes ellátogatni. A történelmi időutazás önmagában is nagyon izgalmas. Ám a megmaradt töredékek, a korabeli képek, a részletek alapján készült ábrázolások egy olyan világot mutatnak be, amelyet nem is gondoltunk.

A mára szürke kövekké kopott falak valaha lenyűgözően díszesek, impozánsak voltak. Őseink nem csupasz kövek között éltek, hanem mívesen, gyönyörűen festett termekben, szobákban. Ha mindezt magunk elé képzeljük, akkor lesz csak igazán élményszerű, hogy mi most, ennyi sok száz évvel később azok között a falak között sétálhatunk, ahol valaha tán István király és utódai járkáltak.

esztergom_var_2016_08 (5)

A múltból pedig kinézhetünk a jelenre, a toronyban épült kilátóból egyszerűen lenyűgöző a kilátás minden irányba. Ilyen élményben is ritkán lehet részünk, hogy őseink nyomán szemmel tarthatjuk a várost, a folyót és a messzi hegyeket, vidékeket. És persze a szomszéd épületet, mely önmagában is kuriózum, az Esztergomi Bazilika, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.

esztergom_var_2016_08 (2)

A magyar államiság megteremtőjének tartott Géza 971-ben került trónra és Esztergomot választotta állandó székhelynek. Egyes elképzelések szerint itt született István, itt keresztelték meg, később itt koronázták királlyá és ez volt legfőbb királyi székhelye. (Más elképzelés szerint Székesfehérváron született és ott koronázták meg.)

A 11. században a magyar egyházszervezet kialakulásakor az érsek is ezt a helyet választotta székhelyének. A Várhegy északi részén épült fel a Szent Adalbert székesegyház, melyet 1010-ben említettek először.

esztergom_var_2016_08 (11)

III. Béla idején építették fel az új királyi rezidenciát, a kápolnát és a lakótornyot.

Imre király 1198-ban mondott le a várról az érsek javára, ekkor indult meg a folyamat, melyben Esztergom királyi városból érseki várossá vált.

A tatárjárás idején 1241-42-ben a várat Simon ispán és katonái sikeresen megvédték, ám a mongolok a várost elpusztították. Ezért IV. Béla a lakosokat egy időre a várba telepítette, majd végleg lemondott használatáról az érsek javára és ő maga Budára költözött.

Az Árpád-ház kihalása után a 14. században a trónutódlási harcok a várat is megviselték. 1403-ban Zsigmond, majd később I. Ulászló is megostromolta a várat.

esztergom_var_2016_08 (16)

Makett a várról - részlet

1450-53 között Széchy Dénes érsek építtette újjá a székesegyházat. Utódja, Vitéz János érsek kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával.

A mohácsi vész után a vár török kézre került és csak 1683-ban sikerült felszabadítani. A kurucuk is elfoglalták, de a császári seregek visszaszerezték a várat.

A kilenc nagy ostromot megélt vár a 18. századra már csak rom maradt. Így kapta vissza Barkóczy Ferenc érsek Mária Teréziától.

esztergom_var_2016_08 (19)

A vár első feltárása 1934 és 1938 között volt. Az elpusztult részek részleges helyreállítása 2000-ben zárult, majd a Fehér-torony tetején is elkészült 2009-ben a kilátó-terasz.

esztergom_var_2016_08 (7)esztergom_var_2016_08 (8)esztergom_var_2016_08 (9)

Kilátás a várból

A vár látogatható, de csak csoportos vezetés keretében. Többféle hosszúságú túrán lehet megismerni a vár történetét és megcsodálni a valaha pompázatos palota feltárt darabjait.

Láthatók az Árpád-házi királyok, majd az esztergomi érsekek palotájának egy-egy időszakából megmaradt emlékek.

esztergom_var_2016_08 (3)

Érdekességek:

- A ciszterna, melybe kezdetben esővizet fogtak fel, de később a Dunáról biztosították a vár vízellátását.

- A fürdő, mely három részes volt, hideg víz, öltöző és gőzfürdő volt benne.

- A Szent Adalbert Székesegyház 11-12. századból fennmaradt oszlopfői is láthatók egy teremben, amely az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta speciosa bemutatója, mely Magyarország egyik legjelentősebb szobrászati emléke. Ez volt az 1010 körül épült Szent Adalbert Székesegyház nyugati díszkapuja, mely később elpusztult, de korabeli leírások alapján harmadméretben rekonstruálták és most maketten látható a kapu teljes alakja, színpompája.

esztergom_var_2016_08 (12)

Ilyen lehetett a lakószoba

- Az ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. Eredetileg a Beatrix-terem alátámasztását szolgálta. Később öltöző, majd raktár lett, sőt sütőkemenceként is használták. A 19. században az itt álló vörösmárvány oszlop miatt úgy vélték, hogy itt született István. (Egy korábbi ábrázoláson ugyanis egy hasonló oszlop volt látható István szobájában.) 1874-ben kápolnát alakítottak itt ki István tiszteletére. Ekkor átalakították az ajtókat, ablakokat és mozaikkal burkolták a helyet. Végül a 20. századi feltárások bebizonyították, hogy a szoba legalább száz évvel később épült, így az biztos, hogy István nem ebben a szobában született.

dolgozo_wiki

Így nézhetett ki a dolgozószoba

- Vitéz János bíboros, esztergomi érsek (és Mátyás király nevelője, valamint Janus Pannonius költő nagybátyja) dolgozószobája, valójában egy régi terem töredéke. A feltáráskor talált ragyogó színvilágú freskókról nevezték el ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának. A nagy műveltségű humanista ide vonult vissza, vagy itt fogadta a tudós társaságokat. A falakat a négy fő erény (Prudentia - Okosság,Fortitudo - Erősség, Temperantia - Mértékletesség és Justitia - Igazságosság) hatalmas portréja díszítette. A freskók a 15. században készültek, a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette. A kutatók a firenzei archívumok adatai alapján jöttek rá arra, hogy Botticelli a kép készítésének idején Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készíthette a falfestményt. A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott. A szoba feltárása során bukkantak az egykori boltozat hevederívének, az ún. Zodiákus ívnek a darabjaira, amelyen az állatövi jegyek festett jelképei láthatók. A szoba díszítéseinek restaurálása még zajlik, így később lesz majd látható.

esztergom_var_2016_08 (6)

A rózsaablak

- A Várkápolna késő román, kora gótikus stílusban épült, jó pár 12. századi freskómaradvánnyal, melyek közül az oroszlános a legértékesebb. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. A kápolnát a királyi család tagjai használták, és külön ülőhelye volt benne a királynak. A két bejárat is különleges, Franciaországból érkeztek ide.

esztergom_var_2016_08 (17)

A börtön

esztergom_var_2016_08 (18)

A Szent Korona hiteles másolata

- A Fehér-torony eredetileg három szintes volt, most két szintet építettek újjá. A Duna szintjéhez képest 100 méter magasan van, és tökéletes körpanorámában lehet itt gyönyörködni.

esztergom_var_2016_08 (13)

A konyha

- A királyi lakószobához egy királyi illemhely is kapcsolódott, mely két személyes volt és ablakából remek volt a kilátás.

esztergom_var_2016_08 (4)

Választható túrák:

Kápolna–túra (rövid, kb. 30-40 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Reneszánsz terasz

Régi palotaszárny–túra (közepes, kb. 60-65 perc) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem

Szent Adalbert–túra (hosszú, kb. 1,5 óra) - Ciszternás terem- Török udvar- Királyi Kápolna- Fehér torony- Szent István terem-Fürdő- Konyha- Sarok terem- Várnai terem- Börtön- Őrszoba- Nagy terem- Gerevich termek- Szent Adalbert terem

esztergom_var_2016_08 (14)esztergom_var_2016_08 (15)

Bővebb infók: ITT

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sze2.jpg

A „legszentendreibb” fesztivál: 14. alkalommal jön a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva

Szentendre belvárosában augusztus 30. és szeptember 1. között ArtUdvarral, koncertekkel, gumikacsaversennyel, finomságokkal és sok-sok érdekes programmal búcsúztatják a nyarat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 23.



Idén még nagyobb, még színesebb programkínálattal várják a látogatókat az év „legszentendreibb” eseményén: a mediterrán város immár 14 éve, hagyományosan augusztus utolsó hétvégéjén a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva fesztivállal búcsúztatja a nyarat.

A mind műfajában, mind tematikájában sokszínű programsorozatban a három nap alatt több, mint 250 program várja a látogatókat.

Az ArtUdvarok programsorozatban 44 házigazda nyitja meg óvárosi udvarát, és kínál programokat. A tematikus városi séták mellett jótékonysági gumikacsa-verseny, minden este fényfestés, két színpadon számtalan koncert - így Bagossy Brothers Company, Soulwave, Ocho Macho, Ferenczi György és a Rackák-, performanszok, kiállítások, workshopok, gyerekprogramok.

A város nyárbúcsúztató eseményét,

a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva fesztivált immár 14. alkalommal rendezi meg a Szentendrei Kulturális Központ a város kulturális intézményeinek, civil szervezeteinek, művészeti egyesületeinek és üzleti vállalkozásainak összefogásával. A rendezvény célja, hogy Szentendre megmutassa sajátos értékeit a kultúra, a művészet és a vendéglátás területén, s néhány napra késő esti, igazi mediterrán élet töltse meg a belvárost. A fesztivál állandó elemei: koncertek, fényfestés, tematikus városi séták, Gasztro utca, jótékonysági gumikacsa-verseny, Fő téri gyerekprogramok, Kísérőprogramok. A rendezvény fő rendezvénysorozata, a „Házak, udvarok, házigazdák” új nevet kapott: ArtUdvarok.

Csak ez a program­sorozat 44 helyszínen közel 200 programot kínál, azaz a portákba betérő vendégek szinte az egész várost megismerhetik egy teljesen új, bensőséges oldaláról.

A művészet mindenütt jelen lesz: megjelenik az egyházi helyszíneken a SacraArt égisze alatt, de még a tányérokon is, a GastroArt-ban résztvevő éttermeknél.

Az ArtUdvarok programjain a látogatók benézhetnek a szentendrei udvarokba, találkozhatnak az ott lakókkal, megismerhetik munkájukat, életüket. Ők a házigazdái az eseményeknek, ők szervezik a programokat. Van közöttük festőművész, kőfaragó, közgazdász, nyelvtanár, művészeti író, restaurátor, galériás.

Egyes programok belépődíjasok. Ezekre jegyek már elővételben is válthatók a fesztivál honlapján

ITT.

Az idén először nem csupán rekordmennyiségű kávézó, galéria, étterem, múzeum, valamint helyi lakosok udvarai nyílnak meg a fesztiválon a látogatók számára, hanem Szentendre szakrális terei is. A SacraArt keretein belül a város felekezetei különleges, az év többi részén nem látható és hallható zenei és interaktív programokkal várják - nemcsak az adott gyülekezethez, közösséghez tartozó- érdeklődőket.

A kulináris élvezetek kedvelői a GastroArtban 11 étteremben és cukrászdában kóstolhatják végig a vendéglátósok és a szentendrei képzőművészek együttműködésével, kizárólag erre a hétvégére elkészített ételkreációkat. A GastroArt-hoz egy városi séta is kapcsolódik, mely a belső kulisszatitkokra derít fényt.

Szentendre ikonikus központi helye, a Fő tér reggeltől késő délutánig a gyerekeké (bábszínház, kézműves foglalkozások, ügyességi programok), este pedig a felnőttek szórakozási lehetőségét biztosítja a Silent Disco, azaz több csatornás vezeték­nélküli fejhallgatós „csöndes” zenei party.

A Dunakorzó belvárosi szakaszán elterülő Gasztro Utca a kikapcsolódás, a feltöltődés, a pihenés helyszíne. Aki a fesztivál ideje alatt ellátogat ide, délutántól késő estig koncerteket hallhat, szépülhet a DM Szépségkamionjában, pihenhet a Telekom Epic Drama Chill Zone-jában, illetve gasztronómiai különlegességeket kóstolhat.

Szinte mindannyiunkban megvan az új, ismeretlen dolgok felfedezése iránti vágy. Ezért is hozta létre a Tourinform Iroda a szentendrei Városismereti sétákat, amelyek során mindenki – a saját érdeklődési körének megfelelően – megismerheti Szentendre rejtett kincseit.

Erre a hétvégére a város többi kulturális intézményei, helyszínei is számtalan programot biztosítanak: a Kísérőprogramokban megtalálható például a Szeretem Szentendrét fotózási lehetőség, a Ferenczy Múzeumi Centrum ArtCapital fesztiválja, a jótékonysági gumikacsa-verseny, a Japán Kert-beli Japán nap, a Művész Teraszkoncertek, a Mondvacsinált utcafesztivál.

2019-től - a környezettudatosság jegyében - már a szen­tendrei fesztiválokon is RePoharat használhatnak a látogatók. A színes műanyagpoharakat többször is tele lehet töltetni frissítő üdítővel, sörrel a fesztivál standjainál. (Az első ital megrendelésekor fizetett betétdíjat távozáskor, a pohár pultoknál való leadásakor visszakapja a látogató.) A műanyagpoharakon lévő QR-kód a szentendrei nyári fesztiválokról is ad információt: mobiltelefon­ja a www.szentendreprogram. hu oldalra navigál, ahol válogathat a programok között.

A fesztivál ingyenes!

(Az ArtUdvarok egyes eseményei belépőjegyesek.)


KÖVESS MINKET:



hirdetés
tura.jpg

40 féle túra 100 különböző időpontban – Természetjáró Fesztivál lesz a Dunakanyarban

Lesznek tematikus gyalogtúrák, ökoturisztikai szakvezetések, tanösvénybejárások, gyógynövénytúrák vagy vezetett nordic walking túrák, és idén először a SUP-ot is ki lehet próbálni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 01.



A Magyar Természetjáró Szövetség idén második alkalommal szervezi meg a természetjárást és a szabadidő aktív eltöltését népszerűsítő, közösségépítő rendezvényét, a Természetjáró Fesztivált.

A szeptember 6. és 8. közötti három napban a szervezők színes programkínálattal, túrákkal és koncertekkel teszik izgalmassá és még élménydúsabbá a természetjárást.

A Dunakanyarban és a Börzsönyben a napközben vezetett gyalog-, kerékpár- és vízitúrák mellett a fesztivál központi helyszínén ügyességi játékok, sportbemutatók, előadások, gyerek- és családi programok, este pedig koncertek várják a látogatókat a verőcei Csattogó-völgyben.

Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce, Szokolya-Királyrét és Szendehely-Katalinpuszta térségében a klasszikus túrák mellett tematikus gyalogtúrák, ökoturisztikai szakvezetések, tanösvénybejárások közül választhatnak a fesztiválra érkezők.

Az érdeklődők részt vehetnek gyógynövénytúrán vagy vezetett nordic walking túrán, és idén először kipróbálhatják a SUP-ot, az állva evezést is.

A fesztivál központi helyszínén, a verőcei Csattogó-völgyi üdülőházak területén az egész napos gyerek- és családi programok mellett további kísérőprogramok színesítik a rendezvény kínálatát.

Bemutatkoznak outdoor termékek forgalmazói, zöld civil szervezetek, de lesz filmvetítés és fotókiállítás, délutánonként pedig a természetjáráshoz kötődő motivációs előadásokat hallgathatnak meg a Verőcére ellátogatók.

A túrák előtt és után is lesz miből válogatni: sok-sok játékos program, gyerekfoglalkoztató, kéktúrás vetélkedő, csillagászati bemutató. A helyszínen mozogni vágyók is számos lehetőség közül választhatnak kedvükre való elfoglaltságot.

A fesztivál 40 féle túrája a Természetjáró Applikációból letölthető és így offline üzemmódban is lehetőséget ad az erdei navigálásra.

Az idei fesztivál egyben V4-es természetjáró esemény is, cseh, szlovák és lengyel túrázók is érkeznek a Csattogó-völgybe, ahol csütörtök este Szalonna és bandája húzza a talpalávalót. Másnap este a Vegas Show Band és a Blahalouisiana muzsikál, szombaton délután a gyerekek a Kolompos együttes muzsikájára rophatják, este pedig a Péterfy Bori & Love Band szórakoztatja a fiatalokat.

A fesztiválon a rendezvény szervezője és házigazdája, a Magyar Természetjáró Szövetség mellett megjelenik a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az Ipoly Erdő Zrt., valamint a természetjáráshoz, a környezet- és természetvédelemhez kötődő egyesületek széles köre, továbbá kiemelt figyelmet kap az Országos Kéktúra és a kéktúrázás népszerűsítése is.

A fesztiválra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A túrákon való részvétel 500, illetve 1000 Ft-ba kerül. A programokat 14 éven aluliak szüleikkel ingyen látogathatják.

Bővebben ITT


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyit.jpg

Esztergomban van a világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma

A „Kis Vatikánnak” is emlegetett Prímási palotában látható például egy nagyon értékes kerekes úrkoporsó, vagy az a festmény, amely a mi tízezresünket is díszíti.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 02.



Esztergom nem csak a Bazilikáról és a Várról híres, hanem több igen érdekes múzeuma is van, melyet nem szabad kihagyni, ha a városba látogatsz.

Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye is itt található, a Prímási palota második emeletén.

A Keresztény Múzeum a világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma a vatikáni és a mücheni után.

A gyűjteményben a 13.-19. század idejéből származó európai és magyar műkincseket őriznek. Vannak köztük magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák alkotások is. Ez a páratlan kollekció – szobrok, festmények, iparművészeti tárgyak és grafikák - teszi az ország harmadik legjelentősebb képtárává.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szarvasboges_2019_1.jpg

Vezetett túrán hallgathatod a szarvasbőgést a Pilisi Parkerdőben

A különleges séta során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulások során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.

A hazai erdők egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasbőgés, az erdő életének azon időszaka, amikor az erdőjárók a legkönnyebben észrevehetik a vadon élő állatok jelenlétét.

A gímszarvasok kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptember tájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek.

Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban ivarérett nőivarú egyedeket – ünőket és teheneket – terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. A hímek éberen vigyáznak arra, hogy más, háremet még nem alakított bika ne férkőzhessen a nőstények közelébe; ha ez mégis megtörténik, a hárembika bőgéssel figyelmezteti a távolmaradásra.

Az ország északi részén, így a Pilisi Parkerdő területén néhány héttel később kezdődik a szarvasbőgés, mint délebbre. Viszont tovább is tart a gímszarvasok násza, vagyis a szeptemberi csúcs után akár még októberben is hallani bőgő bikát a térségben.

Erdeink egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas – amelynek bőgése a vad fizikai állapotáról, méretéről, sőt, vérmérsékletéről is tanúskodhat – nem kedveli a hőséget, ezért a bőgés alkonyattól kezd erősödni, amikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

A szarvasbőgés megfigyelésére évek óta indít szakvezetéseket a Pilisi Parkerdő, a túrasorozat pedig idén is folytatódik. A vezetett kirándulásokon a kísérő szakemberek nemcsak a gímszarvasok, hanem az éjszaka aktív többi állat életével is megismertetik az érdeklődőket. A szarvasbőgés túrák egy-egy alkalommal korlátozott számú látogatót fogadnak, és a helyszínen fizetendő díj ellenében vehetők igénybe. Célszerű az erdei, terepi viszonyoknak megfelelő ruházatot és lábbelit viselni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x