hirdetés
esztergom_2016_08-18.jpg

A magyar bazilika, amely nagyon sok rekordot tart

A legtöbben nem tudják, milyen sok kincset és érdekességet rejt az esztergomi székesegyház. Itt őrzik például a legtöbb magyar koronázási tárgyat.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. október 24.


hirdetés

Az Esztergom fölé magasodó hatalmas székesegyház sok mindenben rekorder. Egész története nagyon kalandos, és rengeteg érdekesség kapcsolódik hozzá. A templomba a belépés ingyenes, de a többi részét csak belépőjeggyel lehet – és érdemes – meglátogatni. Most ezeket mutatjuk be kedvcsinálónak.

esztergom_bazilika_2016_09-100

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert főszékesegyház 1822 és 1869 között épült. A Szent István téren álló épület hatalmas méretei is lenyűgözőek. Olyannyira, hogy világviszonylatban is igencsak előkelő helyen áll.

- Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas.

- Európában csak a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál székesegyház, a milánói és a kölni dóm nagyobb nála.

- A világ tizennyolcadik legnagyobb bazilikája.

- Az építésénél számos technikai újdonságot használtak, például az üreges téglát itt építették be először.

A Bazilika számokban:

- belső alapterülete 5660 négyzetméter

- teljes magassága 100 méter

- 118 méter hosszú és 49 méter széles

- kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található

- a kupola belül 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter

- a kupola erkélyére 400 lépcsőfok vezet

- a kupola feletti gömb 2,5 méter átmérőjű

- a kereszt 7 méter magas

- a kupolát tartó pillérek 17 méter vastagok, ez Közép-Európa legvastagabb falrendszere

esztergom_bazilika_2016_09-83

A bazilika felfedezését már az odavezető úton megkezdjük. A Várhegyre felsétálni több útvonalon is lehetséges, a legszebb és legimpozánsabb látványt a széles lépcsősoron felmászva nyújtja az épület. A bal oldali torony aljában található a jegypénztár, a megváltott jegyekkel pedig a szemben lévő kapun lehet bejutni a templomba.

esztergom_bazilika_2016_09-14

Az altemplom

Két hatalmas szobor, az Elmúlás és az Örök Élet jelképei fogadnak az 57 lépcsőn aláereszkedve. A régi sírkövek között itt látható például Vitéz Jánosé is, ő volt Mátyás király nevelője. Itt nyugszik többek között Szécsi Dénes, aki királlyá koronázta Mátyást, és itt kaptak végső nyughelyet a korábbi érsekek, köztük Mindszenty József, akinek emlékére II. János Pál pápa ellátogatott ide.

altemplom2

Fotó forrása: wikipedia

Az orgona

1856-ban avatták fel Ludwig Mooser által épített orgonát, melyet többször is javítani kellett a háborús károk miatt.

VIDEÓ: az orgonáról

A harangok

A bazilika tornyában három harang lakik a bal oldali toronyban. A jobb oldali (északi) toronyban voltak eredetileg a harangok, később kerültek a déli toronyba. Jelenleg Pátzay Pál alkotását, a Szent István szobrot őrzi a kápolnává szentelt torony.

- A nagyharang 5827 kilogrammos. Átmérője 218,5 cm. 1938-ban öntötte Szlezák László. Ez az ország negyedik legnagyobb harangja, a Dunántúlon pedig a legnagyobb.

- A középharang 280 kg, 81 cm és 1858-ban készült el. Ez harangozza 12 órakor a déli harangszót.

- A lélekharang 20 kg, 31 cm. A rajta látható dátum szerint 1751-ben öntötték, így ez a harang vásárlás útján került ide.

A túrán lehetőség van a kupolába is feljutni, ám praktikus tanácsként érdemes megfogadni, hogy oda ne a harangozás idején indulj el, mert fülsértő élmény lesz a kellemes nézelődés helyett.

A Kincstár

Simor János esztergomi érsek nyitotta meg a Főszékesegyházi Kincstárat. Az ide látogatók fantasztikus látványban gyönyörködhetnek. A csodás mestermunkák káprázatosak, és mindenképpen ajánlatos megismerkedni azok történetével is. Hiszen egy-egy darab a történelmünk nagy pillanatainál volt jelen, híres nagy uralkodók viselték, vagy tartották kezükben.

Ráadásul itt látható a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.

Ilyen például a Magyar Koronázási Kereszt, ez a későromán műremek. Erre tettek esküt a koronázási szertartáson királyaink. Az aranykereszt a magyar királyok koronázási ceremóniájának egyik eszköze volt, ez a legrégebbi ilyen darab, korábbi, mint a koronázási kard és az országalma.

A 40 cm magas arany kereszt a 13. században készült. Pázmány Péter esztergomi érsek újíttatta fel, és ekkor került rá a gomb és a talapzat. A gyöngyökkel és drágakövekkel díszített keresztben Krisztus keresztfájából származó ereklye volt beillesztve, amely ma már nincs meg.

magyar_koronazasi_eskukereszt_wiki

A kincstár egyik legpompásabb darabja pedig a színarany Mátyás-kálvária, mely a 15. század fantasztikus műalkotása, és az itt látható kincsek legértékesebbje. Ez Magyarország legnagyobb ékszerkincse (a Szent Korona után), melyet több, mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrász zománccal ékesítettek.

A 72,5 cm magas remekmű 5411 gramm. A kálvária két részből áll, mely két különböző korból származik, így stílusuk is más. A felső része a régebbi, 1402-ben újévi ajándék volt, Flandriai Margittól kapta Merész Fülöp fejedelem. Felső része a Golgotát ábrázolja, Jézussal, Szűz Máriával és Szent Jánossal. Az eredeti talapzat története ismeretlen, az utókornak megmaradt talapzatot Mátyás király készíttette 1480 körül. A három szfinx Mátyás címerét tartja.

matyas_video

Az egyik legszebb darab az aranyból és aranyozott ezüstből készült Suki-kehely, melynek sok-sok apró részletét külön kinagyítva monitoron is megcsodálhatjuk. Ez a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe.

Valószínűleg a 15. század első felében készült. A kelyhet Suki Benedek erdélyi nemes ajándékozta a gyulafehérvári székesegyháznak. A 27 cm magas remekművön harminc gótikus fülke látható, három szinten. Mindegyikben egy-egy szent vagy angyal található, teljesen részletesen kidolgozva. A kehely kosarán Jézus életéből látható hat fontos állomás.

suki_kehely_wiki

A Kincstár fotóinak forrása: wikipedia, youtube

A kincstár legöregebb darabja egy metszett hegyikristály, amely 1145 éves.

VIDEÓ: a kincstárról

A Panorámaterem

A név nem véletlen, a félköríves ablakból gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a Dunára. A teremben kávézó üzemel, és egy ideiglenes kiállításnak is helyt ad.

esztergom_bazilika_2016_09-61

A kalandvágyók és persze a tériszonnyal nem rendelkezők részére a túra itt tovább folytatódik, hiszen további sok-sok lépcsőt megmászva fel lehet jutni a kupolát körülvevő teraszra, ahol szó szerint a lábunk alatt hever Esztergom, a Duna és szép időben igen messzire ellátni.

esztergom_2016_08-16

A templomtér

A belépés ingyenes, és önmagában ez a látvány is megéri, hogy felkeresd a székesegyházat.

A grandiózus épületet története szintén mozgalmas, hiszen államalapítónktól napjainkig számos történelmi vihart megért.

Története

A múltja több mint ezer éves, az első épület 1010 körül készülhetett el. A mai bazilika helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. A prágai püspök keresztelte meg Istvánt és később is patrónusa volt első királyunknak, majd mártírhalált halt.

esztergom_2016_08-108

Az épületet egy tűzvész pusztította el 1180-ban. A székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. Később a török ostromban is megsérült az épület. Az 1543-as csata után a törökök dzsáminak használták, de hadászati célokat is szolgált. A várért folytatott harc közben az itt tárolt lőpor fölrobbant és csak Bakócz Tamás érsek kápolnája élte túl a pusztulást.

Mária Terézia 1768-ban rendelte el egy barokk templom építését Szent István tiszteletére. Végül az eredeti romokat Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején bontották el, hogy megkezdődhessen egy új bazilika építése.

Rudnay Sándor hatalmas építményt álmodott a Várhegyre. Az egész területet beborító, a mai Vatikánhoz hasonló épületegyüttest képzelt el ide. Ennek makettje ma megtekinthető a Panorámateremben. Ám a pénz nem lett volna elégséges erre a tervre, így a székesegyház, az Ószeminárium, a Sötétkapu és az érseki palota valósult meg.

esztergom_bazilika_2016_09-55esztergom_bazilika_2016_09-56esztergom_bazilika_2016_09-58

Bécs nem örült az építkezésnek, ellenezték, sőt meg akarták akadályozni, hogy felépüljön a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

Az építkezés közben meggyilkolták az építésvezető Packh Jánost, így Hild József vette át a feladatot. Ő módosította az eredeti terveket, így nyerte el mai alakját az épület.

A kupola tetejére a keresztet 1846-ban helyezték el, majd az 1848-as szabadságharc után az akkori érsek, Scitovszky János szorgalmazta az építkezés befejezését.

esztergom_bazilika_2016_09-47

A korábbiakban megmaradt Bakócz-kápolnát darabokra szedték, és így építették be az 1600 darabot újra a bazilikába.

A székesegyházat 1856. augusztus 31-én avatták fel, de még ekkor nem volt teljesen kész az épület. Az ünnepségen Ferenc József is részt vett. A felszentelés alkalmára írta meg Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet maga a zeneszerző vezényelt.

A második világháború sem kímélte, 95 gránát és bombatalálat érte. Az egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola is megsérült.

A Bazilika felújítását 2005-ben fejezték be, ekkor kapott 250 reflektorból álló díszkivilágítást. 2006-ban a harangtornyot is felújították, majd az épület több részét is renoválták.

esztergom_bazilika_2016_09-1

A templom belső terében látható oltárokról és gyönyörű alkotásokról majd még mesélünk.

esztergom_bazilika_2016_09-21

Ha te is szereted az esztergomi bazilikát, oszd meg a cikket másokkal is!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito-Copy.jpg

Három napot töltött a vadonban, a vízen éjszakázva Pokorny Lia – csodás film készült a Tisza-tóról

Ljasuk Dimitry varázslatos kisfilmjéből kiderül, mi az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 05.



„Az egyik leghangulatosabb program a Tisza-tavon az, ha az ember a vízen töltheti az éjszakákat. Éppen ezért

egy olyan háromnapos programot terveztem Liának, amiben átélheti a vízparti sátrazás, a hangulatos úszókunyhó és a fényűző nyaralóhajó hangulatát is, azaz legegyszerűbbtől a legkényelmesebbig vezetett utunk"

- meséli Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó szerelmese, videósa, filmes kalauza.

A Tisza-tavi kalandok sorozat legújabb különkiadásában megtudhatja a néző, hogy milyen érzés eltölteni három napot a vadonban, a vízen éjszakázva. A történet három nap cselekményét és helyszíneit dolgozza fel és adja át úgy, ahogy megtörtént.

A film három szereplője a Tisza-tó, a vendég, Pokorny Lia színésznő és a házigazda Ljasuk Dimitry.

A történetet, ahogy eddigi filmjeiben is, Dimitry meséli el, miközben ő az, aki az egészet felveszi – ahogy a vlog típusú filmekben ez megszokott. Ez a film azonban kilép a vlog határaiból, sokkal inkább egy kisfilm, meseszerű útikalauz, annak az életérzésnek az átadásával, amely a Tisza-tavon keríti hatalmába az embert.

A filmből megtudhatod, hogy mi is az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.

Vízparti történet révén a szereplők közvetlen kapcsolatban vannak a Tiszával, ahogy a virágzó tündérrózsák között úsznak, vagy az amazonasi esőerdőkhöz hasonlítható titkos kis csatornában kenuznak. Bepillantást enged a vidéki kisváros szombatjába, a vízen élő horgász érzéseibe de a szabadstrand éjszakai lüktetésébe is. Tábortűz, szalonnasütés, vagy a halsütés a nyaralóhajón, kinek melyik tetszik jobban – a videó ezáltal is alternatívákat kínál az időtöltésre a természetben, a Tisza-tavon.

Ez a film nem a klasszikus riport vagy beszélgetős műsorok tematikáját követi. Nem a nagy monológokról, vagy szakmai beszélgetésekről szól, hanem arról, hogy hogyan érzi magát két ember a természetben. Megmutatja milyen az élményeket megélni, benne lenni és rácsodálkozni. Egyszerű, mert a természetben lenni is az. Bárki lehetne ez a két ember, bárki érezheti így magát a Tisza-tavon.

A kisfilmért, Lia véleményéért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-2.jpg

Egyedülálló a péceli Ráday-kastély a fekete-fehér falfestményeivel Magyarországon

Írók, költők, tudósok is szívesen látogattak el a Ráday-család birtokára, ahol páratlan gyűjtemények, különleges szobák és egy megszállott gyűjtő, irodalmár fogadta őket. Kalandos történet egy családról és egy kastélyról.
Söptei Zsuzsanna, fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. augusztus 12.



Pécelen áll egy kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A Ráday-kastély története is kalandos, érdemes személyesen is megismerkedni vele. A települést, ahol a kastély áll, a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.

A gödöllői kastély kicsiben

A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert.

A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és

a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett.

A teljes kastély 1770-ben készült el, és átalakítója a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia János volt. Így érthető, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.

Faliképek rézmetszettből

A finom kidolgozásokhoz a kor neves szakembereit nyerték meg, a kőfaragást Antonio Conti, míg az asztalos munkát Cancini András besztercebányai asztalos végezték.

A díszterem különleges faliképeit Gedeon találta ki, és a párizsi születésű Bernard Picart rézmetsző és rézkarcoló készítette el. A fekete-fehér képek Philipp Gunst rézmetszeteinek kinagyított részleteit ábrázolják. Érdekesség, hogy Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják és ehhez Gedeon írt verssorokat.

Ilyen festmények Magyarországon sehol máshol nem találhatóak.

A mennyezeten egy Phaeton kép volt, ám egy 1825-ös tűzvészben leszakadt és nem állították helyre.

A kastélyban volt egy királyi hálószoba is, amely a nevét arról kapta, hogy a Habsburgok 34 arcképe volt benne. Érdekesség, hogy II. József király maga is ellátogatott a Ráday-kastélyba. A királyi szalonnak nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas, az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta.

A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg.

Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban.

A kastély másik különlegessége az alagsorba korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha. Ilyen gyűjtemény és kiállítás sem látható sokfelé.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyit-1.jpg

Megnéztük az ország leghíresebb csokigyárát: édesszájúaknak kötelező ellátogatni Szerencsre

Itt még Gombóc Artúr is Guinness-rekorder lett, és hozzá méltóan számtalan táblás, üreges, töltött, tej- és étcsokoládé közül lehet még választani.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 06.



Szerencs neve az édességet kedvelők körében összeforrt a csokoládéval. Mint Gombóc Artúr, nekünk is azonnal mindenféle táblás, töltött, ét- és tejcsoki hegyek jelennek meg a szemünk előtt.

A régi ipari városban ma már csak a Nestlé jelenti a nagyüzemet, de mellette egyre nagyobb szerepet kap újra a ma már Szerencsi Bonbon Kft. néven működő családi vállalkozás, amely a régi csokigyár hagyományait eleveníti fel és viszi tovább.

Az első termék a főzőcsokoládé volt

A gyár múltja 1923-ig nyúlik vissza, amikor a cukorgyár mellett indult el a csokigyártás, és a vegyészmérnökök, csokoládégyártó szakemberek annyira jól végezték a dolgukat, hogy a következő évben már New Yorkban is lehetett kapni a szerencsi csokit.

A gyár első terméke a 101-es főzőcsokoládé volt, amelyet a próbagyártáskor az utcán osztogattak a dolgozók az arra járóknak.

A sikert látva fogtak bele a további csokik kifejlesztésébe. 1927-ben jelent meg a mai napig legismertebbnek számító Boci, egy évvel később pedig a gyerekek kedvence a cicás kakaópor. A gyártáshoz a tejet a saját tehenészetükből kapták, és a csomagoláshoz saját dobozokat készítettek.

A ’70 évekre olyan további ikonikus termékeik voltak, mint a Balaton, a Tibi, a macskanyelv, de sokféle drazsét, tejkaramellát, szaloncukrokat is készítettek – sokak örömére. Akik ették az "eredetit", máig nosztalgiázva beszélnek róluk. Ám mára újra kaphatóak a régi kedvencek.

Újra gyártják a régi klasszikusokat is

A gyárat 1991-ben vette meg a svájci Nestlé, amely ma italporokat készít Szerencsen. A régi édességek megmentésére 1996-ban alakult a Szerencsi Bonbon Kft., és a tulajdonosok elővették a régi recepteket, és gyártóeszközöket, újra munkát adtak a helyieknek, és beindították a csokigyártást a régi receptek alapján, majd újakat is bevezettek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x