hirdetés
esztergom_2016_08-18.jpg

A magyar bazilika, amely nagyon sok rekordot tart

A legtöbben nem tudják, milyen sok kincset és érdekességet rejt az esztergomi székesegyház. Itt őrzik például a legtöbb magyar koronázási tárgyat.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. október 24.


hirdetés

Az Esztergom fölé magasodó hatalmas székesegyház sok mindenben rekorder. Egész története nagyon kalandos, és rengeteg érdekesség kapcsolódik hozzá. A templomba a belépés ingyenes, de a többi részét csak belépőjeggyel lehet – és érdemes – meglátogatni. Most ezeket mutatjuk be kedvcsinálónak.

esztergom_bazilika_2016_09-100

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert főszékesegyház 1822 és 1869 között épült. A Szent István téren álló épület hatalmas méretei is lenyűgözőek. Olyannyira, hogy világviszonylatban is igencsak előkelő helyen áll.

hirdetés

- Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas.

- Európában csak a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál székesegyház, a milánói és a kölni dóm nagyobb nála.

- A világ tizennyolcadik legnagyobb bazilikája.

- Az építésénél számos technikai újdonságot használtak, például az üreges téglát itt építették be először.

A Bazilika számokban:

- belső alapterülete 5660 négyzetméter

- teljes magassága 100 méter

- 118 méter hosszú és 49 méter széles

- kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található

- a kupola belül 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter

- a kupola erkélyére 400 lépcsőfok vezet

- a kupola feletti gömb 2,5 méter átmérőjű

- a kereszt 7 méter magas

- a kupolát tartó pillérek 17 méter vastagok, ez Közép-Európa legvastagabb falrendszere

esztergom_bazilika_2016_09-83

A bazilika felfedezését már az odavezető úton megkezdjük. A Várhegyre felsétálni több útvonalon is lehetséges, a legszebb és legimpozánsabb látványt a széles lépcsősoron felmászva nyújtja az épület. A bal oldali torony aljában található a jegypénztár, a megváltott jegyekkel pedig a szemben lévő kapun lehet bejutni a templomba.

esztergom_bazilika_2016_09-14

Az altemplom

Két hatalmas szobor, az Elmúlás és az Örök Élet jelképei fogadnak az 57 lépcsőn aláereszkedve. A régi sírkövek között itt látható például Vitéz Jánosé is, ő volt Mátyás király nevelője. Itt nyugszik többek között Szécsi Dénes, aki királlyá koronázta Mátyást, és itt kaptak végső nyughelyet a korábbi érsekek, köztük Mindszenty József, akinek emlékére II. János Pál pápa ellátogatott ide.

altemplom2

Fotó forrása: wikipedia

Az orgona

1856-ban avatták fel Ludwig Mooser által épített orgonát, melyet többször is javítani kellett a háborús károk miatt.

VIDEÓ: az orgonáról

A harangok

A bazilika tornyában három harang lakik a bal oldali toronyban. A jobb oldali (északi) toronyban voltak eredetileg a harangok, később kerültek a déli toronyba. Jelenleg Pátzay Pál alkotását, a Szent István szobrot őrzi a kápolnává szentelt torony.

- A nagyharang 5827 kilogrammos. Átmérője 218,5 cm. 1938-ban öntötte Szlezák László. Ez az ország negyedik legnagyobb harangja, a Dunántúlon pedig a legnagyobb.

- A középharang 280 kg, 81 cm és 1858-ban készült el. Ez harangozza 12 órakor a déli harangszót.

- A lélekharang 20 kg, 31 cm. A rajta látható dátum szerint 1751-ben öntötték, így ez a harang vásárlás útján került ide.

A túrán lehetőség van a kupolába is feljutni, ám praktikus tanácsként érdemes megfogadni, hogy oda ne a harangozás idején indulj el, mert fülsértő élmény lesz a kellemes nézelődés helyett.

A Kincstár

Simor János esztergomi érsek nyitotta meg a Főszékesegyházi Kincstárat. Az ide látogatók fantasztikus látványban gyönyörködhetnek. A csodás mestermunkák káprázatosak, és mindenképpen ajánlatos megismerkedni azok történetével is. Hiszen egy-egy darab a történelmünk nagy pillanatainál volt jelen, híres nagy uralkodók viselték, vagy tartották kezükben.

Ráadásul itt látható a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.

Ilyen például a Magyar Koronázási Kereszt, ez a későromán műremek. Erre tettek esküt a koronázási szertartáson királyaink. Az aranykereszt a magyar királyok koronázási ceremóniájának egyik eszköze volt, ez a legrégebbi ilyen darab, korábbi, mint a koronázási kard és az országalma.

A 40 cm magas arany kereszt a 13. században készült. Pázmány Péter esztergomi érsek újíttatta fel, és ekkor került rá a gomb és a talapzat. A gyöngyökkel és drágakövekkel díszített keresztben Krisztus keresztfájából származó ereklye volt beillesztve, amely ma már nincs meg.

magyar_koronazasi_eskukereszt_wiki

A kincstár egyik legpompásabb darabja pedig a színarany Mátyás-kálvária, mely a 15. század fantasztikus műalkotása, és az itt látható kincsek legértékesebbje. Ez Magyarország legnagyobb ékszerkincse (a Szent Korona után), melyet több, mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrász zománccal ékesítettek.

A 72,5 cm magas remekmű 5411 gramm. A kálvária két részből áll, mely két különböző korból származik, így stílusuk is más. A felső része a régebbi, 1402-ben újévi ajándék volt, Flandriai Margittól kapta Merész Fülöp fejedelem. Felső része a Golgotát ábrázolja, Jézussal, Szűz Máriával és Szent Jánossal. Az eredeti talapzat története ismeretlen, az utókornak megmaradt talapzatot Mátyás király készíttette 1480 körül. A három szfinx Mátyás címerét tartja.

matyas_video

Az egyik legszebb darab az aranyból és aranyozott ezüstből készült Suki-kehely, melynek sok-sok apró részletét külön kinagyítva monitoron is megcsodálhatjuk. Ez a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe.

Valószínűleg a 15. század első felében készült. A kelyhet Suki Benedek erdélyi nemes ajándékozta a gyulafehérvári székesegyháznak. A 27 cm magas remekművön harminc gótikus fülke látható, három szinten. Mindegyikben egy-egy szent vagy angyal található, teljesen részletesen kidolgozva. A kehely kosarán Jézus életéből látható hat fontos állomás.

suki_kehely_wiki

A Kincstár fotóinak forrása: wikipedia, youtube

A kincstár legöregebb darabja egy metszett hegyikristály, amely 1145 éves.

VIDEÓ: a kincstárról

A Panorámaterem

A név nem véletlen, a félköríves ablakból gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a Dunára. A teremben kávézó üzemel, és egy ideiglenes kiállításnak is helyt ad.

esztergom_bazilika_2016_09-61

A kalandvágyók és persze a tériszonnyal nem rendelkezők részére a túra itt tovább folytatódik, hiszen további sok-sok lépcsőt megmászva fel lehet jutni a kupolát körülvevő teraszra, ahol szó szerint a lábunk alatt hever Esztergom, a Duna és szép időben igen messzire ellátni.

esztergom_2016_08-16

A templomtér

A belépés ingyenes, és önmagában ez a látvány is megéri, hogy felkeresd a székesegyházat.

A grandiózus épületet története szintén mozgalmas, hiszen államalapítónktól napjainkig számos történelmi vihart megért.

Története

A múltja több mint ezer éves, az első épület 1010 körül készülhetett el. A mai bazilika helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. A prágai püspök keresztelte meg Istvánt és később is patrónusa volt első királyunknak, majd mártírhalált halt.

esztergom_2016_08-108

Az épületet egy tűzvész pusztította el 1180-ban. A székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. Később a török ostromban is megsérült az épület. Az 1543-as csata után a törökök dzsáminak használták, de hadászati célokat is szolgált. A várért folytatott harc közben az itt tárolt lőpor fölrobbant és csak Bakócz Tamás érsek kápolnája élte túl a pusztulást.

Mária Terézia 1768-ban rendelte el egy barokk templom építését Szent István tiszteletére. Végül az eredeti romokat Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején bontották el, hogy megkezdődhessen egy új bazilika építése.

Rudnay Sándor hatalmas építményt álmodott a Várhegyre. Az egész területet beborító, a mai Vatikánhoz hasonló épületegyüttest képzelt el ide. Ennek makettje ma megtekinthető a Panorámateremben. Ám a pénz nem lett volna elégséges erre a tervre, így a székesegyház, az Ószeminárium, a Sötétkapu és az érseki palota valósult meg.

esztergom_bazilika_2016_09-55esztergom_bazilika_2016_09-56esztergom_bazilika_2016_09-58

Bécs nem örült az építkezésnek, ellenezték, sőt meg akarták akadályozni, hogy felépüljön a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

Az építkezés közben meggyilkolták az építésvezető Packh Jánost, így Hild József vette át a feladatot. Ő módosította az eredeti terveket, így nyerte el mai alakját az épület.

A kupola tetejére a keresztet 1846-ban helyezték el, majd az 1848-as szabadságharc után az akkori érsek, Scitovszky János szorgalmazta az építkezés befejezését.

esztergom_bazilika_2016_09-47

A korábbiakban megmaradt Bakócz-kápolnát darabokra szedték, és így építették be az 1600 darabot újra a bazilikába.

A székesegyházat 1856. augusztus 31-én avatták fel, de még ekkor nem volt teljesen kész az épület. Az ünnepségen Ferenc József is részt vett. A felszentelés alkalmára írta meg Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet maga a zeneszerző vezényelt.

A második világháború sem kímélte, 95 gránát és bombatalálat érte. Az egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola is megsérült.

A Bazilika felújítását 2005-ben fejezték be, ekkor kapott 250 reflektorból álló díszkivilágítást. 2006-ban a harangtornyot is felújították, majd az épület több részét is renoválták.

esztergom_bazilika_2016_09-1

A templom belső terében látható oltárokról és gyönyörű alkotásokról majd még mesélünk.

esztergom_bazilika_2016_09-21

Ha te is szereted az esztergomi bazilikát, oszd meg a cikket másokkal is!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

„Egy euróért vettünk házat Olaszországban" – ez történt utána

Három friss tulajdonos meséli el, hogy mi történt velük, miután szerencsét próbáltak és házat vásároltak Olaszország újjáéledő településein.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Mi is többször írtunk már azokról az olasz kisvárosokról és falvakról, melyek 1 euróért kínálnak festői környezetben álló házakat annak reményében, hogy az adott település és annak népessége az új lakóktól majd újult erőre kap.

Az ár azért ilyen alacsony, mert ezek az épületek általában jelentős felújításra szorulnak, ez pedig az új tulajdonos feladata.

Általában megszabják, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésre, illetve azt is, hogy mennyi idő után lehet ismét eladni az ingatlant. Cserébe azonban sokszor nemcsak új ház, de "új élet" is jár, többnyire távol a nagyvárosok lelketlen mókuskerekétől.

Az első ilyen kezdeményezés 2008-ban, Salemiben volt, az akkor nem járt sikerrel, az önkormányzat csődje, a maffia felbukkanása és a házak igen rossz állapota miatt. Gangiban viszont működött a terv, száz ingatlanra ezren jelentkeztek és a felújítást követően a városka teljesen kivirágzott.

hirdetés

Az elmúlt évben Szicíliától kezdve az Alpokig számos település tett hasonló ajánlatokat annak érdekében, hogy új lakosokat vonzzon a haldokló közösségek újjáélesztésére és mindez felkeltette a média érdeklődését is, de sokakban megfogalmazódott az is, hogy "túl szép, hogy igaz legyen".

Vajon tényleg volt, aki nem csak álmodozott, hanem vásárolt is? És utána mi történt? Nem álltak útjába a bürokratikus akadályok, esetleg a nyelvi nehézségek, vagy épp a helyiek? Vajon nem bánták meg a vásárt?

A CNN ezért több olyan "1 eurós polgárt" is kikérdezett, akik éltek a lehetőséggel és vettek egy egy eurós ingatlant.

A 27 éves Morgane Guihot 31 éves férjével ugrott fejest a "dolce vitába".

Morgane, aki a franciaországi Nantes mellől érkezett, az első vásárlók között volt és Szicília szívében, Mussomeli ősi, kanyargós utcáiba szeretett bele.

A körülbelül egy kávé áráért vásárolt 50 négyzetméteres ház számukra második otthonná vált, melyet hamar fel is újítottak. Kifestették és a padlót is rendbe hozták, már csak a fürdőszoba befejezése van hátra.

"Mivel mindketten kézművesek vagyunk és értünk az ilyesmihez, a munka nagy részét magunk végeztük és nagyszerű volt látni, hogy a kétszobás házunk újra életre kel"

- mondja a büszke tulajdonos, a 15 négyzetméteres, panorámás teraszra pedig különösen büszke.

Ők két gyermekükkel nyaralóként fogják használni a házat a karácsonyi és nyári szünetekben.

Elmondásuk szerint a franciaországi árak után rögtön felkeltette az érdeklődésüket az itteni akció, de ami igazán megfogta őket, az a hely bája volt, illetve a helyiek kedvessége.

Annak is örülnek, hogy ez a város közel van sok csodás szicíliai látnivalóhoz és nincs úgy elszigetelve, mint sok kis település.

hirdetés

"Van itt minden, amire szükséged lehet, boltok, szupermarketek. Egy kellemes életmód vár rád, egyszerűen nagyszerű"

- mondják és szerintük nem is jött szembe semmiféle kellemetlen meglepetés.

Az ingatlaniroda dolgozói segítettek nekik a procedúrában és a fordításban is. A ház pedig alapvetően jobb állapotban volt, mint amire számítottak. Már azt is kitalálták, hogy a későbbiekben Mussomeli lehet a nyugdíjas mennyország számukra.

Míg sok vásárló szerelembe esett az egy eurós árakkal, néhányuk végül a drágább, jobb állapotban lévő házak felé mozdult el.

A Mussomeli 1 eurós épületeiben tett hosszú körút után Patrick Janssen belga üzletember magasabb áron választott egy „superior” házat, amelyet már majdnem teljesen felújított.

Akárcsak a legtöbb nézelődőt, úgy őt is a médiafelhajtás és az új élet ígérte csábított az olasz városkába.

"Őszinte leszek, nem vásároltunk 1 eurós házat. Megmutattak nekünk 25 olyan régi épületet, amelyek közül a legtöbb jelentős javításra szorul, így a végén egy 10 szobás épületet választottunk 10 000 euróért (~3 millió 350 ezer forint), és még több pénzt fektettem be a felújításba"

- meséli. Őt elsősorban nem az anyagiak, hanem az időfaktor tántorította el az 1 eurós vásártól.

Szerinte egy olyan épület felújítása éveket vett volna igénybe. Ráadásul így lett egy olyan háza, ami akár 20 év után is családi fészekként funkcionálhat majd 5 gyermekének. Egyelőre pedig nyaralóként használják, a hely szépsége pedig arra sarkallja Patrickot, hogy itt képzelje el idős éveit.

"A belga emberek nem pihennek. Az élet itt egyszerűbb, a város hangulatos és a környező természet vonzó. Ideális az 'akkumulátorok' feltöltésére és a méregtelenítésre.

Valójában nagyon meglepett, amikor azt tapasztaltam, hogy Szicíliában sokkal könnyebb házat vásárolni és felújítani, mint Belgiumban."

És van olyan is, akit valami erősebb dolog vonz Olaszországba az áraknál, például a DNS és az ősök.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
fuzerivar1.jpg

Füzéri vár: Újjáépítik Magyarország egyik legszebb várát, ahol egy ideig a Szent Koronát is őrizték

2025-re készülhet el teljesen, és a látogatók számára megelevenedik az a középkori hangulat, amellyel átélhetővé válik a történelem.
MTI, Fotó: Vajda János - szmo.hu
2019. november 23.


hirdetés

Várhatóan 2025-ben fejeződik be a füzéri vár felújítása, amely a Nemzeti Várprogram első teljesen befejezett projektje lesz. A beruházás mintát adhat a többi erődítmény későbbi felújításához is - mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.

Tuzson Bence a füzéri várfelújítás második ütemének kezdetét jelző időkapszula elhelyezési ünnepségén elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében körülbelül

38 várunk és kastélyunk újul meg mintegy 68 milliárd forintos keretből. Jelenleg 12 projekt zajlik, amelyekből hat a jövő évben lezárul

hirdetés

A füzéri beruházás második üteme 2021-ben fejeződik be, 2025-re érhet véget a teljes beruházás. Az építkezéssel nemcsak a falakat és a tetőket húzzák fel, de a látogatók számára megelevenedik az a középkori hangulat, amellyel átélhetővé válik a történelem.

Füzér és a füzéri vár jelentős történelmi események tanúja volt, hiszen a terület Bánk bán tulajdona volt, 1235-től királyi birtok, utána pedig olyan neves családok birtokolták, mint a Nádasdyak vagy a Perényiek. 1526-27-ben Perényi Péter koronaőr az erődítményben őrizte a Szent Koronát. Később a vár áldozatául esett az osztrák hadsereg rombolásának, ami miatt 300 éven át "Csipkerózsika álmát" aludta az erőd, ebből ébredt most fel - közölte az államtitkár.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogramért és Nemzeti Várprogramért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a füzéri vár turisztikai vonzerejének növelése mellett céljuk a vár és környezete megóvása, megőrzése az eljövendő nemzedékek számára. A kivitelezés során

konyhát, sütőházat, ecetesházat, darabont házakat, gyümölcsaszalót, liktárium helyiséget alakítanak ki. A pincékben papírmerítő műhely várja a látogatókat, de felépül majd a Várkapitány háza, a Rimay ház - Rimay János életét bemutató szoba is.

Egyedi élményelemként az úgynevezett Csillag ösvény csillagda, csillagászati animációs program várja az érdeklődőket. Kiállítással bővül a füzéri alsóvár, a vár infrastruktúrájához, a költségek csökkentése érdekében kiépül egy napelempark, bővítik a parkolót és váruradalmi függőkertet is kialakítanak. Az erdei környezetben egy tematizált játéktér kap helyet a Fehérlófia ősi mondájára alapozva.

Ilyen volt a vár a 2016-os felújítás után:

Horváth Jenő, Füzér polgármestere elmondta, hogy a vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, amelynek eredményeként azóta jelentősen megnövekedett a turistaforgalom. A felújítás óta 280 ezer látogatója volt a várnak, ami évi 70 ezer fizető vendéget jelent. Most a konyha és sütőház kivitelezése kezdődik meg 622 millió forintból, Rudolf Mihály tervei alapján, a parkoló bővítése, a parkoló és játékkert fejlesztése további 200 millió forintba kerül majd, azután következik a kiállítási és programelemek elhelyezése. A második ütem teljes költségvetése másfél milliárd forint.

Eddig körülbelül négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. A szakemberek szerint a befejezés után a vár látogatottsága meghaladhatja az évi 140 ezer látogatót.

Ilyen volt a füzéri vár felújítás előtt:


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Egy vadregényes világ, ahol a Tisza a Dunába ömlik

Ljasuk Dimitry fotói madártávlatból mutatják meg, milyen gyönyörű látványt nyújt, ahogy a két nagy folyónk összeér.
Fotók: Ljasuk Dimitry - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

A Tisza vidékének nagy szerelmese és fotósa, Ljasuk Dimitry egy különleges fotósorozatot készített. Nemrégiben egy útja során ellátogatott arra a részre, ahol a Tisza a Dunába torkollik, és a két nagy folyónk egyesül.

Nagyon megérintette őt a táj:

"Csak ültem és bámultam órákon át, nem tudtam betelni a látvánnyal.

hirdetés

Vajdaságban jártam és ha már ott voltam, megnéztem Zalánkemén és Titel között ezt a különleges természeti jelenséget".

A csodát pedig lefotózta, hogy másoknak is megmutathassa azt, amit így nagyon ritkán lehet csak látni. (A képekhez még egy-egy rövid magyarázatot is adott.)

Jobb oldalon a Tisza, középen a Duna (sziget melleti ága) bal oldalon a Duna főága, ködbe borított partján Zalánkemén faluval:

A szigeten a kis világítótorony hatalmas vízfelületre néz:

A ködben úszó, szemben látható Zalánkeménnél a Duna 1215 folyamkilométernél tart. A Duna teljes hossza 2850 km, amit mindig a tengeri torkolattól visszafelé számolunk, azaz a Duna-Tisza találkozásánál a Duna 1635 km-t tett meg a forrásától számítva eddig a pontig:

A Tisza 962 kilométert tesz meg, mielőtt a Dunával találkozik. Itt már közel olyan vízhozama van, mint a Dunának. Bár a Duna sokkal szélesebb, a Tisza általában mélyebb és így lehetséges az, hogy megközelíti a vízhozama ezen a ponton:

Jobb oldalon a Tisza, bal oldalon a Duna. Azt hiszem ez egy különleges találkozási pont:

hirdetés

A legenda szerint valahol itt temették el három koporsóba helyezve Attilát, a hunok vezérét, Isten ostorát:

Meglepő, hogy a Tisza itt már nem annyira "Szőke-Tisza" nincs jelentős különbség a két folyó színe között:

Ilyen a Duna és Tisza együtt, még 1215 kilométer van hátra a Fekete-tengerig, amit innen közösen tesznek meg:

Bal oldalon a Tisza érkezik a Dunába:

Zalánkemén, vagy magyarosan Szalánkemén 50-80 méteres löszfalak lábai előtt heverő 500 fős falu. Így novemberben csak egy kocsma volt nyitva, de úgy tűnt nyáron is jó kis élet lehet itt:

Szent Nicolas templom. A faluval szemben lévő szigeteken kecskék legelnek, ahogy a löszfalak tetején is. Az 500 fős faluban termálforrás is van, sőt egy várrom is a löszfal tetején:

A löszfalak tetején rengeteg üdülőházikó és villa épült pazar kilátással:

A környék tele van almafa ültetvényekkel, állítólag itt terem a világ legfinomabb almája:

A fotós-filmes így vall magáról:

"Ljasuk Dimitry vagyok, a Tisza-tónál nőttem fel, ahol szinte minden nap kint voltam a természetben. Ha boldog voltam, ha szomorú, ha esett, vagy fagyott, ha sütött a nap én a Tiszára mentem, így kapcsolódtam össze egy életre a természettel.

Szentpéterváron születtem, édesanyám magyar, édesapám ukrán. Egy éves korom óta élek Magyarországon, 20 éve Budapesten. Az utazásaim során ismertem fel, hogy hazám, Magyarország is tele van fantasztikus helyekkel. Filmjeimben szeretném ezeket a helyeket megmutatni a nézőnek. A darvak vonulásáról szóló filmemben vezettem be a “szlogenem”, hogy Magyarország tele van csodálatos helyekkel, csak “Vedd észre, fedezd fel és vigyázz rá!"

Madárfa a folyóban a Duna-Tisza találkozásánál:

Vedd észre: Lépj ki a mókuskerékből, menj ki a szabadba, ülj be egy csónakba, vagy sétálj az erdőben és vedd észre mi vesz körül! Vedd észre, hogy élsz és élj!

Fedezd fel: Járd körbe, ússz benne, sétálj, mássz fel rá, nevess, ismerd meg és tanulj!

Vigyázz rá:

A szép helyek kezdenek eltűnni, mert az ember felelőtlen és pazarló tevékenysége tönkre teszi az élő környezetet. Nem csak a szépet mutatom meg a filmjeimben, hanem a problémát, tragédiát is. De nem csak nézem, hanem próbálok tenni és megoldást keresni. Ezért is szervezek szemétgyűjtéseket, megyek el mások gyűjtésére és próbálok környezetvédelmi aktivista lenni."


KÖVESS MINKET:






hirdetés
martonvasar-kastely-kert-park.jpg

Egy meseszép park Martonvásáron, ahol még Beethoven is járt

A Brunszvik-kastély különleges növényvilága ősszel is elkápráztatja az idelátogatót.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A kastélyt körbeölelő 70 hektáros csodaszép angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Ő kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient, aki a Városliget megálmodója is volt.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található. A 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!