Börtönkiállítás és gyilokjáró – Újdonságokkal várnak Egerben a Dobó István Vármúzeumban

Tizenöt évnyi lezárás után kedden végre megkezdődött a Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó felújítása, miután az Egererdő Zrt. átadta a munkaterületet a kivitelezőnek.

A munkálatok első lépéseként felállványozzák a tornyot, ami különleges körültekintést igényel, mivel a kilátó jelenleg is fontos műszaki feladatokat lát el. Átjátszótoronyként működik, emellett kameráknak és jeladó berendezéseknek is helyet ad, ezért a felújítás alatt is biztosítani kell ezek zavartalan működését.

A felújításra szánt keretösszeg 65 millió forint, amely 40 millió forintos állami támogatásból, valamint az Egererdő Zrt. és a város önrészéből áll össze. Ezen felül egy TOP Plusz pályázat keretében további, mintegy 40 millió forintot fordítanak a környezet turisztikai fejlesztésére, például tanösvények, pihenőhelyek és parkolók kialakítására. A munkálatok tervezett véghatárideje 2027. június 30., de a beruházó bízik benne, hogy kedvező esetben akár már idén ősszel elkészülhetnek a felújítással.

A mostani munkakezdést több sikertelen próbálkozás előzte meg.

Bár 2018-2019-ben már kiírtak egy közbeszerzést a felújításra, az akkor nem járt sikerrel. A tényleges előrelépést az idei áprilisi bejelentés hozta el, amikor az Egererdő Zrt. egy sajtótájékoztatón ismertette a projekt részleteit.

A Nagy-Eged-hegyen álló tornyot 1962. október 14-én adták át, és évtizedekig Eger egyik kedvelt kirándulóhelyének számított. Az erdőgazdaság közleménye szerint a cél, hogy a kilátó ismét biztonságosan használható legyen.

„A munkaterület átadásával megkezdődik Eger ikonikus kilátójának új fejezete. Bízunk benne, hogy a megújult Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó, hamarosan ismét megnyílhat a túrázók előtt, akik hosszú idő után újra felülről tekinthetnek Egerre, erre a csodálatos történelmi városra” – írták.

Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.

Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:

A belső vár északnyugati részén áll a régi püspöki palota, amelynek földszintje még a 15–16. századból való, emelete pedig a 18. században épült. Az épületben található a Hősök terme, ahol Dobó István vörös márvány sírkövét és az 1552-es várvédők nevét is meg lehet tekinteni. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás látható, a korábbi termekben pedig időszaki tárlatokat rendeznek.

A keleti oldalon találhatók a háromhajós székesegyház falmaradványai, a legmagasabb pilléren Szent István szobrával. A közelben kápolnasor, rotundaalapok és a provizori palota maradványai is láthatók. A vár más részein több egykori épület nyomai fedezhetők fel, köztük egykori kaszárnyák és gótikus házak.

Képgaléria: Az egri vár (Képekért kattints a fotóra)

A látogatók számos kiállítást tekinthetnek meg: az Egri Képtárat, a vár történetét bemutató tárlatot, a Börtönt, a Hősök termét, a kazamatákat bemutató „Lőporfüst – kövek között” kiállítást, a Dobó-bástyát, valamint a Panoptikumot, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szereplői életnagyságú viaszbábuként jelennek meg.

A várfalon sétálva pedig érdemes letekinteni Egerre, és elképzelni, hogy a ma nyüzsgő belváros helyén régen török katonai sátrak álltak, a most felszűrődő hangok helyett pedig odaképzelhetjük az ágyúk hangját, a török kardok csattogást.

Képgaléria: Az egri vár kiállításai (Képekért kattints a fotóra)

Az egri vár nemcsak az 1552-es ostrom hőseiről híres, története sokkal régebbre nyúlik vissza:

A dombtetőn, az Eger-patak fölé emelkedő magaslaton már a magyar államalapítás idején is állt egy udvarház és egy kápolna, amit később egy lakótoronnyal bővítettek ki. A XI. század második felében ide költözött Liduinus püspök, és ettől kezdve a terület az egyik legfontosabb egyházi központtá vált.

A következő évszázadokban folyamatosan épült és bővült a székesegyház, a püspöki palota és a környező erődítmények. A román stílusú katedrálisban temették el 1204-ben Imre királyt. A tatárjárás idején az egész egyházi központ súlyos károkat szenvedett, de Lampert püspök és utódai újjáépítették az épületeket, és új védelmi falakat is emeltek.

A XIV–XV. században több püspök is jelentős bővítéseket végzett. Beckensloer János például teljesen átépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit pedig új, késő gótikus szentélyt építtettek a székesegyházhoz.

1541-ben, Buda eleste után Perényi Péter csapatai megszállták a várat. Az ostrom alatt tűzvész pusztította el az épületek nagy részét. Később Dobó István lett a várkapitány, ő vette át az irányítást, ő hozatta rendbe a károkat, és tovább építtette a védelmi rendszert. Ezek a munkálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1552-ben a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom közel egy hónapig tartott, a törökök október 17-én vonultak vissza. (Az esemény emlékére ezt a napot az Egri Vár Napjának nyilvánították, és ilyenkor ingyenesen látogatható a vár.)

Az ostrom után tovább folyt a vár megerősítése. Új bástyák és belső épületek készültek, és 1569-től már Ottavio Baldigara hadmérnök irányította a munkálatokat. 1596-ban a törökök elfoglalták az erődöt, és csak hosszú évek alatt tudták helyreállítani az ostrom okozta károkat. Egerben új vilajetet (tartományt) szerveztek, amely a hódoltság egyik legfontosabb tartománya lett.

A keresztény seregek 1687-ben visszafoglalták a várat. Ekkor azonban már elavultnak számított, és 1702-ben a külső várat le is bontották. A Rákóczi-szabadságharc alatt még egyszer fontos szerep jutott a belső várnak, melyet 1705-ben a kurucok, 1710-ben a császáriak vették birtokba.

A 18. század végétől a püspökség megkezdte a várfalak, bástyák és a belső épületek bontását. A pusztítást Pyrker János László érsek állította meg, ő volt az első, aki felismerte a vár történelmi jelentőségét. Az első régészeti feltárások az 1860-as években kezdődtek, majd az 1950-es évektől az 1980-as évekig folyamatosan zajlottak az ásatások. Az elmúlt évtizedekben már csak kisebb kutatásokat végeztek. 2016–2017-ben újraindultak a feltárások, a vár tervezett rekonstrukciója miatt.

Bővebb információk: ITT

Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.

A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.

Mi most nem a város és a vár történetével, hanem néhány tavaszi pillanatképpel igyekszünk kedvet csinálni Eger felfedezéséhez. Tartsatok velünk:

Képgaléria: Az egri vár a város fölött (Képekért kattins a fotóra)

Képgaléria: Az Egri Bazilika és főszékesegyház

Képgaléria: Séta Egerben

Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A komoly történelmi múlttal rendelkező város csodás természeti környezete mellett hangulatos belvárosával, számos különleges épületével, jó boraival, kellemes parkjaival, a várral és a bazilikával is vonzza a látogatókat.

Az egri bazilika, a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház Magyarország egyik legnagyobb temploma. Az Egri főegyházmegye hatalmas katedrálisa a Pyrker téren áll, és Eger egyik legfontosabb jelképe. Most néhány érdekességet gyűjtöttünk össze nektek:

A bazilika 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. Az építtető Pyrker János László egri érsek volt, aki 1827-ben érkezett a városba. Már akkor elhatározta, hogy méltó érseki székesegyházat építtet Egernek, mert mint mondta: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. Az építkezés 1831. február 2-án indult, és öt év alatt elkészült. A templomot 1837. május 6–7-én szentelték fel, de a belső díszítés még több mint száz évig tartott.

Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)

A homlokzat előtt Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A templom szobrait Marco Casagrande, egy velencei szobrász készítette, akit Pyrker érsek hívott Egerbe. Ő alkotta a templom előtti lépcsősor mellett álló szobrokat, valamint a timpanon felett látható Hit, Remény és Szeretet alakjait. Casagrande egy egri papi szabó lányát szerette volna feleségül venni, de a lány nemet mondott. Később megkérte a húga kezét, Mari igent mondott, és a házaspár ezután visszaköltözött Olaszországba.

A mennyezeti freskókat Takács István, mezőkövesdi festő készítette, az Apokalipszist ábrázoló kupolafreskót 1950-ben fejezte be. Az oltárképen Olajban főtt Szent János látható. Az oltárok és a freskók elkészítése több mint 120 évig tartott. A jelenlegi szentélyt és a márvány szószéket 1910-ben fejezték be.

Képgaléria (A fotókért kattints a képekre)

A nagyorgonát Ludwig Mooser építette 1863 és 1868 között Bartakovics Béla érsek megbízásából. Ez Magyarország második legnagyobb ilyen hangszere.

A bazilika két tornyában négy harangtalálható. Az északi toronyban lakik a Szent Mihály-nagyharang, amely hat tonnás, két méter átmérőjű, és Magyarország harmadik legnagyobb harangja. Rudolf Perner öntötte Passauban 2001-ben, az 1944-ben elvitt harang helyett.

A déli toronyban három kisebb harang szól: a József-, a Lajos- és a János-harang. A József-harang három és fél tonnás, 1828-ban Jüstel József öntötte Egerben. A Lajos-harang másfél tonnát nyom, 1923-ban készült Sopronban Seltenhofer Frigyes és Fiai műhelyében. A János-harang kicsivel több mint fél tonnás, szintén 1923-ban öntötték Sopronban.

Az épület alatt altemplom található. Középen kör alakú helyiségben dór oszlopok között oltár áll, a vörös márvány sírkő alatt Pyrker érsek urnába zárt szívét őrzik. A körülötte lévő kriptákban az elhunyt egri érsekek, püspökök és segédpüspökök nyugszanak. Itt található a Líceum építtetőjének, Eszterházy Károly püspöknek a földi maradványai is.

Bővebb információk ITT