hirdetés

DUNAKANYAR

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.
Fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Olyan tiszta volt az idő, hogy a Prédikálószékről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait

Videó és fotó is megörökítette a ritkán látható csodás látványt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 01.

hirdetés

A száraz levegőnek köszönhetően jelentősen megnőtt a látástávolság az északi országrészben.

A hideg, száraz levegőnek köszönhetően láthatóvá váltak a Magas- és az Alacsony-Tátra pompás, hófödte hegycsúcsai.

Kékestetőn a reggeli órákban különösen alacsony, mindössze 8%-os volt a relatív nedvesség, de más hegycsúcsainkon is 30-40% körül alakult a légnedvesség. Ez a kiszáradás pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nagyon messzire el lehessen látni az északi tájakon.

A havas csúcsok három észak-magyarországi webkameránkon is kivehetőek voltak, melyek légvonalban 117-175 kilométerre helyezkednek el a Magas-Tátrától.

VIDEÓ: A Magas- és Alacsony-Tátra csúcsai

Phonedorlat fotója

hirdetés

Forrás: Időkép

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Meseszép napfelkeltével kezdődött az advent Dobogókőn

Igazi téli álomtáj: a zúzmarás vidék halvány rózsaszín-narancs színbe burkolózott. Bár didergős volt az idő és igen korán kellett nekiindulni, de a látvány mindenért kárpótol.
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2020. november 29.

hirdetés

Ennél stílusosabban nem is indulhatott volna a vasárnap reggel, ahogy azt tette Dobogókő csúcsán. A táj kopogós hidegben, hófehér zúzmarába borult, majd a felkelő Nap halvány rózsás-narancsos színre festette a vidéket. Ezt a csodát csak az élvezheti, aki képes hajnalban felkelni, kocsiba pattanni és türelmesen várakozni. De a látvány mindenért kárpótol. Íme egy kis kedvcsináló - hátha te is nekiindulnál:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről

Itt található a mára már elhagyott légvédelmirakéta-bázis is, ahonnan Budapest légtérvédelmét látták el.
Fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. február 19.

hirdetés

Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.

A szép természeti környezet, a jó levegő, a sokféle kikapcsolódási lehetőség mellett azonban érdemes egy kicsit a hely érdekességeivel is megismerkedni. Íme 10 dolog, amit jó ha tudsz a Pilisről:

1.

A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.

2.

A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.

hirdetés

3.

A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

4.

A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.

5.

A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

6.

A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.

7.

A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.

8.

A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.

9.

A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.

10.

A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Ilyen csodás az Esztergomi Bazilika madártávlatból

Különös perspektívából nézheted meg Magyarország legnagyobb egyházi épületét és környékét.
Fotók: Süli Andor - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

Különleges látványt nyújt az Esztergomi bazilika az arra járó számára is. Ám a magasból még lélegzetelállítóbb, impozánsabb Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve ez Európa egyik legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű. Madártávlatból pedig még inkább érzékelhető az építmény monumentalitása. Tarts velünk és nézz szét a magasból is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: