"A választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen" tiltakozott vasárnap kora este az ellenzék az MTVA székházánál Budapesten. A demonstrációra szép számban gyűltek össze ellenzéki szimpatizánsok a hideg idő ellenére is, amit több felszólaló is megköszönt beszédében.
A beszédet mondó politikusok követelték, hogy a közmédia álljon le az orosz propaganda terjesztésével, és hagyja, hogy az ellenzék is bemutathassa náluk a programját. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az április 3-i országgyűlési választásokon arról kell dönteni, hogy Magyarország Moszkva felé vagy Európa felé húzzon. Hangsúlyozták, hogy az ellenzék Európa-párti, míg Orbán "Putyint, az erőszak és a gyűlölet világát" választotta.
Fotós képei a tüntetésről:
"A választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen" tiltakozott vasárnap kora este az ellenzék az MTVA székházánál Budapesten. A demonstrációra szép számban gyűltek össze ellenzéki szimpatizánsok a hideg idő ellenére is, amit több felszólaló is megköszönt beszédében.
A beszédet mondó politikusok követelték, hogy a közmédia álljon le az orosz propaganda terjesztésével, és hagyja, hogy az ellenzék is bemutathassa náluk a programját. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az április 3-i országgyűlési választásokon arról kell dönteni, hogy Magyarország Moszkva felé vagy Európa felé húzzon. Hangsúlyozták, hogy az ellenzék Európa-párti, míg Orbán "Putyint, az erőszak és a gyűlölet világát" választotta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter újabb vendéggel jelentkezett a TISZTA Hang podcast legfrissebb epizódjában: ezúttal Hegedűs Zsolt ortopéd főorvossal beszélgetett. A beszélgetés különlegessége, hogy
Hegedűst a videó címében már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatták be.
„Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában” – írta Magyar a Facebook-oldalán, a közzétett videóhoz.
Hegedűs neve már ismerősen csenghet azoknak, akik követik a Tisza Párt eseményeit: először a párt váci egészségügyi konferenciáján mutatták be őt a nyilvánosságnak, mint az egészségügyi csapat tagját. A pártelnök már akkor jelezte, hogy komoly szerepet szán neki, sőt azt is elárulta: „kiemelkedő szerepet szán” neki a tárca vezetésében.
A szakember korábban is vezette a Tisza Párt egészségügyi szakmai munkáját, de miniszterjelöltként csak most nevezték meg hivatalosan.
Hegedűs Zsolt ortopéd sebészként dolgozik, mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban. Állami és magánegészségügyi ellátásban egyaránt aktív. Több mint harminc éve van a pályán, korábban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI), majd a MÁV-kórházban dolgozott. 2005-ben úgy döntött, hogy külföldön folytatja a munkát, miután – elmondása szerint – a magyar egészségügyben tapasztalható feudális viszonyok miatt nem akart a rendszerben maradni. Angliába ment, ahol egy év után már osztályvezető főorvossá nevezték ki.
2015-ben tért haza, azóta pedig több fontos kezdeményezésben is részt vett. Többek között elindított egy folyamatot a hálapénz kivezetésére, illetve megalapította a rezidens szakszervezetet, amelyben alelnökként dolgozott. Azt mondja, szeretné a külföldön megtapasztalt jó gyakorlatokat itthon is bevezetni.
A főorvos egyébként négygyermekes édesapa, legfiatalabb gyermeke most kezdte meg egyetemi tanulmányait. Felesége szintén orvos, szemész szakorvos.
A beszélgetés végén Magyar Péter így búcsúzott: „Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.”
Magyar Péter újabb vendéggel jelentkezett a TISZTA Hang podcast legfrissebb epizódjában: ezúttal Hegedűs Zsolt ortopéd főorvossal beszélgetett. A beszélgetés különlegessége, hogy
Hegedűst a videó címében már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatták be.
„Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában” – írta Magyar a Facebook-oldalán, a közzétett videóhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szégyen” - reagált az egyik bicskei áldozat arra, hogy Varga Juditból gyermekjogi védnök lett
Pop Mert felszólította Varga Juditot, hogy mondjon le a Nemzeti Mentál Pajzs Programban vállalt szerepéről, mert szerinte „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”.
Nyílt levelet írt Varga Juditnak a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának egyik áldozata, amelyet a Népszava jelentetett meg. Pop Mert – aki korábban Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének és a TISZA Párt elnökének is megfogalmazott már egy nyílt levelet – annak apropóján üzen a volt igazságügyi miniszternek, hogy a minap kiderült, Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.
Levelét azzal kezdi, hogy már az a felvetés is „erősen triggerelte”, hogy a kegyelmi botrányba belebukott miniszter visszatérni készül a közéletbe, de addig nem akart megszólalni, amíg ez be nem következik. Amikor viszont megtudta a friss hírt, először nem akarta elhinni, nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.
„Aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia. Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza”
– fogalmazott.
Szerinte Varga Judit pontosan tudja, mit jelentett számukra, az egykori áldozatok számára a kegyelmi döntés:
„Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.”
Pop Mert azt írja, az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondania, de nem volt ereje a nyilvánosság elé állni, részben „a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie” például a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának, a bicskei gyámhivatalnak, a rendőrségnek, Balog Zoltánnak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak.
„Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha”
– üzeni a volt igazságügyi miniszternek.
Pop Mert szerint „szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon”. Szégyennek tartja azt is, hogy bárki ezt normálisnak tartja.
Több kérdést is feltett: „Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: »nálunk van következménye a hibáknak« lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető?”
Pop Mert úgy gondolja, Varga Juditnak le kell mondania új szerepéről, mert „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”. Mint írja: ha az exminiszter valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja, ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.
Az egykori áldozat azt is kijelentette, hogy most már nem hallgat tovább, mert szerinte „elég a hazugságból, a színjátékból, a cinikus újrakezdésekből és a hatalom közönyéből, a nyílt levelekből”. Azt ígérte, miután összeszedte magát, közéleti szerepet fog vállalni: a következő hónapokban azért fog dolgozni, hogy „legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól” – nem pártpolitikai, hanem emberi alapon.
„Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket”
– zárja levelét Pop Mert, aki úgy hivatkozik magára, mint a bicskei ügy és a magyar gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”.
Nyílt levelet írt Varga Juditnak a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának egyik áldozata, amelyet a Népszava jelentetett meg. Pop Mert – aki korábban Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének és a TISZA Párt elnökének is megfogalmazott már egy nyílt levelet – annak apropóján üzen a volt igazságügyi miniszternek, hogy a minap kiderült, Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.
Levelét azzal kezdi, hogy már az a felvetés is „erősen triggerelte”, hogy a kegyelmi botrányba belebukott miniszter visszatérni készül a közéletbe, de addig nem akart megszólalni, amíg ez be nem következik. Amikor viszont megtudta a friss hírt, először nem akarta elhinni, nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtökön érkezett a hír, hogy távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről Demeter Szilárd. Az Index írt először róla, hogy a volt elnök nemzeti kultúráért felelős miniszterelnöki biztos lesz a továbbiakban, helyét pedig – korábbi pozícióját is megtartva – Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója veszi át.
A sajtóhírt aztán Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és maga Demeter Szilárd is megerősítette egy sajtótájékoztatón. A miniszter szerint
Demeter Szilárd kiváló feladatot végzett az MNMKK elnökeként, ezért a kormány szerdai döntése alapján a jövőben kibővült feladatkörrel, kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját.
A Magyar Kultúráért Alapítvány elnökeként és miniszterelnöki biztosként, a kulturális nemzetépítésért felelősként, a közgyűjteményi terület mellett a teljes magyar kultúra nemzetépítő és nemzeterősítő szerepét fogja biztosítani.
Demeter Szilárd pedig arról beszélt, miniszterelnöki biztosként feladatának tere nemcsak Magyarországra és a Kárpát-medencére, hanem a diaszpóra magyarságára is fog vonatkozni, hiszen ők a „nagyköveteink a világban”. Világra szóló kulturális nemzetépítésről lesz szó a jövőben – mondta.
Demeter Szilárd a 24.hu érdeklődésére az MNMKK-ban végzett munkájáról így nyilatkozott:
„Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük. Mélységében átvilágítottam az MNMKK rendszerét, évtizedes problémákra kerestünk megoldásokat. Fölmértük a hiányosságokat és a kollégákkal együtt világos víziót fogalmaztunk meg múzeumszakmai szempontból. Ezt a fejlesztési stratégiát fogadta el szerdán a kormány. Hozzávetőlegesen 5-10 évnyi fejlesztésről van szó, amit le kell menedzselni. Ahhoz már nem én kellek.”
A szakmából is érkező kritikákra – amelyek szerint a túlzott központosítás megnehezítette az intézmények autonóm és hatékony működését – reagálva a leköszönő elnök azt mondta, nem volt egyszerű a gazdasági integráció.
„Gyakorlatilag majd’ minden beszerzésünk közbeszerzéssé vált az egybeszámítási kötelezettség miatt. Csak hogy pontosan értsük: az MNMKK létrejötte előtt a tagintézmények külön-külön négy évre visszamenőleg kb. 30 közbeszerzést bonyolítottak le, 2025-ben, tehát csak az idei évben az MNMKK-ban 40 közbeszerzést kellett kiírni és lebonyolítani. A gazdasági integráció nehézségekkel járt, pláne úgy, hogy egynémely főigazgató kolléga nagyon megszokta a kézivezérléses, ad hoc gazdálkodást.”
Most viszont úgy adja át utódjának az MNMKK-t, hogy minden fontosabb rendszert átvilágítottak, elkészültek a 2026-os tagintézményi munkatervek, és előtárgyalásokat folytatott Lázár János miniszterrel az szükséges ingatlanfejlesztések kapcsán.
Csütörtökön érkezett a hír, hogy távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről Demeter Szilárd. Az Index írt először róla, hogy a volt elnök nemzeti kultúráért felelős miniszterelnöki biztos lesz a továbbiakban, helyét pedig – korábbi pozícióját is megtartva – Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója veszi át.
A sajtóhírt aztán Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és maga Demeter Szilárd is megerősítette egy sajtótájékoztatón. A miniszter szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vannak kerületek, ahol 45%-kal drágultak a panelek egyetlen év alatt
Az Otthon Start Program rátolta a tömegeket a panelekre, a kereslet felpörgött. Szakértők szerint a lakótelepi lakások újra sztárnak számítanak, villámgyorsan elkelnek.
Budapesten 2025 első kilenc hónapjában jelentős drágulás söpört végig a használt lakáspiacon.
A társasházi téglalakások átlagára 1,36 millió Ft/m², a paneleké 1,14 millió Ft/m², a használt házaké 815 ezer Ft/m²
– közölte az Otthon Centrum szakértője.
„Mindhárom szegmens felülmúlja a tavalyi év azonos időszakában mért átlagot” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A panelek újrapozicionálták a helyüket: a XI. kerületben 1,27 millió Ft/m² az átlag, a XIII. kerületben 1,22 millió Ft/m². A belvárosi és budai lakótelepek többségében 1 millió Ft/m² feletti a szint, a III., IV., VIII. és XIV. kerületben nagyjából 1,1 millió Ft/m². A külső pesti kerületekben 900 ezer–1 millió Ft/m² közé esik az átlag.
Minden kerületben kétszámjegyű volt az éves drágulás a panelek esetében, sok helyen 35–45% közötti. Az olcsóbb lakótelepek (például a X. és a XX. kerület) ugrottak nagyobbat. „A panelek eddig is a leginkább elérhető ingatlantípusnak számítottak a városi lakáspiacon, ezért folyamatosan erős kereslet mutatkozott irántuk. Az Otthon Start Program kínálta kedvező hitelfelvételi lehetőség azonban már nyáron sok leendő vásárlót terelt a panel felé, ami tovább élénkítette a keresletet. Ez is hozzájárult a vizsgált időszakban tapasztalt jelentős áremelkedéshez” – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor.
A téglalakásoknál is erős a tempó: év/év alapon átlagosan 23,3% az emelkedés. A legdrágább az I. kerület 1,8 millió Ft/m²-rel, közel utána az V. kerület 1,78 millióval, majd a XIII. 1,67 millióval és a II. 1,59 millióval. A VI., IX. és XIV. kerület körülbelül 1,3 millió Ft/m², a legkedvezőbb a VIII. kerület 1,04 millióval. A peremrészeknél a IV. kerület 1,07 millió Ft/m²-rel emelkedik ki, több külső pesti városrészben nagyjából 900 ezer Ft/m² az átlag, a XVIII. kerületben 807 ezer Ft/m².
A használt házaknál 815 ezer Ft/m² az átlag Budapesten. Budán jellemzően 1 millió Ft/m² felett járnak az árak (a III. kerületben 1,16 millió Ft/m²), a XXII. kerületben 946 ezer Ft/m² az átlag. Külső Pesten átlagosan 738 ezer Ft/m² az árszint, Dél-Pesten ennél is alacsonyabb: a XX. kerületben 575 ezer Ft/m², a XVIII., XXI. és XXIII. kerületekben alig 600 ezer Ft/m² felett. Év/év alapon átlagosan 10% az emelkedés; a pesti oldalon 25%, Budán gyakorlatilag stagnálás, amit a magas árszint és a szűkebb kereslet magyaráz.
