HÍREK
A Rovatból

Kósa Lajos szerint a 33 év Kádár-rendszer az 1956 után megnyert béke időszaka volt

Különös logikai láncra fűzte a Rákóczi-szabadságharcot, a szatmári békét, 1848/49-et, Világost, az 56-os forradalmat és a Kádár-rendszert a fideszes politikus.


Az 1956-os forradalom és szabadságharc megnyert békéje volt a kádári konszolidáció – jelentette ki Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő Debrecenben, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából mondott beszédében – vette észre a hvg.hu.

Azok után, hogy néhány hete Orbán Balázs miniszterelnöki stratégiai igazgató már megégette magát a háború és forradalom értelmének megkérdőjelezésével, most a debreceni politikus is ennek fejtegetésébe kezdett:

„Mi végre a sok áldozat, megérte-e a küzdelem, hiszen nem volt esély arra, hogy az oroszokat az osztrákokkal együtt legyőzzük?”

– tette fel a kérdést Kósa, aki a háború és béke dichotómiájára fűzte fel ünnepi beszédét, melyben azért arra jutott, hogy nem volt hiábavaló a magyarok harca, hiszen nem jöhetett volna el az 1867-es kiegyezés, ha nincs szabadságharc. Ezután a Magyar Királyság olyan fejlődési pályát futott be, ami példátlan az egész történelmünkben, mondta Kósa, aki szerint ezzel a békét megnyertük.

„Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a békét meg tudjuk nyerni, a háborút azt nem. Számtalan küzdelmet folytattunk a szabadságunkért, Rákóczitól kezdve egészen 1956-ig, és látszólag ugyan elbuktuk ezeket a küzdelmeket, de az utána következő békét, a szatmári békétől kezdve a kádári konszolidációig úgy-ahogy megnyertük”

– mondta Kósa, aki szerint ebből a mai magyarok „nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk”.

Ezzel Kósa Lajos azt is állítja, hogy az 1956-os forradalom után következő „kádári konszolidáció”, majd az 1989-ig tartó Kádár-rendszer Magyarországon a béke időszaka volt. Még azzal együtt is, hogy annak első éveiben több mint 200 embert végeztek ki. Ahogy az 1849-es világosi fegyverletétel és az 1867-es kiegyezés közti időszak elején is rendkívüli megtorlások voltak a szabadságharcban részt vettekkel szemben.

Korábban Orbán Balázs jelentős politikai vihart kavart azzal, hogy a Mandiner YouTube-csatornájának egyik műsorában kijelentette: „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt”. Szavai miatt többször elnézést kellett kérnie, de számos vezető fideszes politikusnak is meg kellett szólalnia mondatai miatt.

Kósa Lajos egyike azon fideszes politikusoknak, akik a rendszerváltás óta folyamatosan tagjai a magyar Országgyűlésnek, azaz szerepe volt abban is, hogy a Fidesz rendszerváltó erőként leváltotta az 1956 után berendezkedett Kádár-rendszert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem, Viktor” – A lengyel külügyminiszter nyíltan bírálta Orbánt az orosz dróntámadás kapcsán
Radosław Sikorski úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Felszólította Orbánt, hogy egyebek között oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását.


Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”

A lengyel külügyminiszter erre azt írta: „Nem, Viktor.” Úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Emellett felszólította Orbánt, hogy oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását, támogassa a szigorúbb szankciókat, és vonja vissza vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A drónincidens miatt Donald Tusk lengyel kormányfő rendkívüli kormányülést tartott. A megbeszélés után arról beszélt, hogy ez volt az első alkalom, amikor orosz drónt lőttek le egy NATO-tagállam légterében. Közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről. A drónok berepülését nagyszabású provokációnak nevezte, és elmondta, hogy a helyzet kezelésére kidolgozott eljárások megfelelően működtek. Az esetről és a megtett lépésekről tájékoztatták Mark Rutte NATO-főtitkárt is.

Tusk közlése szerint legalább 19 drón hatolt be Lengyelország területére kedd éjjel. Egyet Czosnówka falunál találtak meg, nagyjából 40 kilométerre a belarusz határtól. Egy másik drón roncsai Łódź közelében kerültek elő, ez körülbelül 250 kilométerre van az ukrán határtól.

Egy harmadik eszköz Cześniki térségében zuhant le, mintegy 40 kilométerre az ukrán határtól. Egy drón darabjai egy lakóházat is eltaláltak a kelet-lengyelországi Wyryki településen.

A történtekre Magyar Péter is reagált. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy centet sem kapunk az uniótól, ha Orbán marad, és a jogállam nem áll helyre – Ursula von der Leyen Magyarországnak üzenhetett
„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban” - mondta a bizottság elnöke. A 2027 utáni költségvetést új, integrált éves jogállamisági ciklus mentén tervezik.


Ahogy arról korábban is beszámoltunk már, beszédet tartott az Európai Parlament plenáris ülésének kezdetén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa harcban áll, és szerinte keményebben kellene fellépni a háborús agresszor Oroszország ellen a szerdai lengyelországi drónincidens után.

Von der Leyen szerint egy új Európa kialakulásáért kell harcolni, ennek a harcnak pedig politikai vetülete is lesz. Arról is beszélt, hogy a szabadságjogok védelme kulcsfontosságú az EU függetlensége szempontjából. Ezek közé sorolta a szabad döntést, a szólásszabadságot, a szabad mozgást, a szabad választásokat, a szabad szerelmet és a vallásszabadságot. Mint mondta, ezeket a demokrácia és a jogállamiság garantálja.

A Bizottság egy új, integrált éves jogállamisági ciklust tervez, amelynek célja, hogy az esetleges problémákat még időben felismerjék és orvosolják. A cél az, hogy ebben minden uniós intézmény részt vegyen, és világos mérföldkövek mentén történjen az értékelés.

Emellett az Európai Bizottság meg akarja szüntetni a még meglévő kiskapukat, és szorosabbra fűzné az uniós források elosztását a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a 2027 utáni költségvetés esetében ez a kapcsolat még hangsúlyosabb lesz.

„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban”

– mondta.

Bár Ursula von der Leyen nem említette név szerint Orbán Viktort, az ilyen jellegű kritikák gyakran a magyar kormány politikájára utalnak. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Magyarország nem támogatja a következő költségvetési ciklust, amíg nem kapja meg a korábban zárolt uniós forrásokat. „A nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az uniós pénzek kiharcolása Magyar Péter és a Tisza Párt egyik központi eleme a 2026-os választások előtt.

(via Economx)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.


Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.

Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.

A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.

Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.

A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.

Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.

Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor háromszor buktatta le magát, ebből egy is elég lenne ahhoz, hogy megbukjon egy kormány
Egyebek közt azt említette, hogy Orbán szerinte „beismerte, hogy a korábbi hazugságaival szemben a magyar adófizetők pénzén utazgat milliárdos magánrepülőkön (meccsre vagy éppen jachtozni).”


Orbán Viktor ismét az ÖT stúdiójában járt, az ott elhangzottakra reagált Magyar Péter is szerda délután:

"Orbán Viktor háromszor buktatta le magát a legfrissebb propaganda interjújában:

1. Beismerte, hogy teljesen törvénytelen módon újabb tízmilliárdnyi adófizetői pénzt fognak aljas, hazug pártpolitikai lejáratásra költeni, nemzeti konzultációnak hazudva azt.

2. Beismerte, hogy a korábbi hazugságaival szemben a magyar adófizetők pénzén utazgat milliárdos magánrepülőkön (meccsre vagy éppen jachtozni).

3. Beismerte, hogy a Fidesz elutasítja a milliárdos oligarchák ötmilliárd forint feletti vagyonának a megadóztatását.

Bármelyik európai országban akár egy is elég lenne a fentiekből ahhoz, hogy megbukjon egy kormány.

Szerencsére itt is meg fog. Legkésőbb jövő áprilisban."


Link másolása
KÖVESS MINKET: