KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Bringázható Lánchídért küzdenek a magyar bringások

Biciklis felvonulást és aláírásgyűjtést szerveznek a hídon kialakítandó kerékpársávért - de ennél jóval többről van szó...
Címkép: Mervai Márk - szmo.hu
2015. szeptember 29.



A probléma

A Magyar Kerékpárosklub most egy olyan ügyért indul csatába, ami nem csak a biciklivel közlekedőknek, hanem minden budapestinek érdeke. Ez a Lánchíd bringázhatóbbá tétele. Ennek érdekében október 11-re biciklis felvonulást és - már most is folyó - aláírásgyűjtést hirdetett a civil szervezet.

Mint írják, pár évtizede a döntéshozók még azt gondolták, hogy minél több gépjárművet kell felengedni a hídra. Mára azonban kiderült, hogy minél több autó van a hídon, annál kevesebb ember jut át a túloldalra. A bringások szerint totális idő és pénzpazarlás, hogy a világ egyik leghíresebb átkelőjén folyamatosan álljon a forgalom. A Lánchídon biztos késést jelent busszal átmenni, biciklivel meg a járdára vagy szabálytalan helyzetekbe kényszerül, aki haladni szeretne. És akkor még nem is beszéltünk a mentők, a tűzoltók és a taxik haladásáról sem.

bodis2

bodis3

A Lánchíd jelenlegi helyzete nem csak a rajta közlekedők és a turisták életét keseríti meg. A rá vezető útszakaszok környezete mind szenved a szmogtól, a zajtól, illetve a közösségi és gyalogos felületek hiányától. Elég csak szinte faltól falig autóútként használt József Attila és Fő utcára gondolni, vagy az Alagútra, mint történelmi nevezetességre. Mindezek a hatások egészségügyi kockázatokkal járnak, az ingatlanok értékvesztéséhez és gazdasági károkhoz vezetnek.

Miért pont a Lánchíd?

"A Lánchíd Budapest szíve. Gyors kapcsolat Buda és Pest között, az Andrássy út a város legbringásabb sugárútja, a tengely fejlesztése alternatívája lehet a Rákóczi útnak és elengedhetetlen része a belváros élhetőbbé tételének. Emberi léptékű kialakítása könnyű kapcsolatokat nyújt a két oldal utcáival, a forgalmi dugók azonban megakadályozzák a megfelelő használatát" - fogalmaznak a Kerékpárosklub honlapján.

Autóval nem hatékony, busszal pokol átkelni a hídon

A Lánchídon a BKK 2014-es adatai szerint naponta 37900-an mennek át valamilyen járművel. A járművek 57%-a autó, becslések szerint naponta 21600-an választották ezt a közlekedési módot (autónként 1.2 utassal számolva). Naponta mintegy 14000-en keltek át a hídon valamelyik BKK buszjáraton - java részük a dugóban állva -, ők a járműhasználók 37%-át teszik ki. Mellettük naponta 2400-an keltek át biciklivel, ez az összes járműhasználat 6%-a.

MKlanchidinfografika

A Lánchídon a buszok utasainak van a legnehezebb dolga, az a közlekedési mód van a legrosszabb helyzetben, amit a leginkább támogatni kéne. A dugók miatt pont akkor a legjárhatatlanabb a híd, amikor a legtöbben használnák. Jelenleg biciklivel lehet a leggyorsabban átmenni a hídon, de a mostani állapot konfliktusokat generál. A dugók miatt a kerékpárral járók mindössze 1/3-a közlekedik az úttesten, a többiek valamelyik gyalogosokkal teli járdára kényszerülnek. A gyalog és biciklivel közlekedők közti konfliktusok az úton álló dugó következményei.

A Lánchidat hamarosan felújítják, ez kitűnő alkalom lenne, hogy egy olyan koncepciót valósítsanak meg, aminek révén a híd a mostaninál jóval hatékonyabban átjárhatóvá válna. Budapest az egyik legnagyobb hiányossága éppen a hidak bringázhatósága. Van, ahol különálló kerékpárút áll rendelkezésre (Árpád-, Rákóczi-, Újpesti vasúti híd), máshol a járdára vezetik a bringás közlekedőket (Szabadság-híd, Petőfi-híd). Az Erzsébet-híd a nehézkes rakparti csatlakozások, a buszsávok, a nagy forgalmú és helyoldalban végződő Rákóczi út - Hegyalja út tengely miatt nem népszerű.

lhidbk2

lhidbodis4

lhidbodisk

Ez, és az ezt megelőző fotók Bódis Krisztián képei. A cikkben található képek korábbi Critical Massek során készültek

A Margit-hídon járdán vezetett kerékpárút és a déli oldali kerékpáros nyom folyamatos konfliktusokat generál a kerékpárral, gyalog és autóval közlekedők között. "Mi már az építéskor felhívtuk a figyelmet a rossz megoldás évtizedekre való bebetonozására, nem kéne ezt a hibát a Lánchídon is elkövetni" - írják.

A megoldás

Több autót tehát már nem bír el a híd, és a mostani forgalom sem tartható fent. A Magyar Kerékpárosklub első hallásra radikális megoldást javasol: forgalomcsillapítást, magyarán a Lánchíd legyen kizárólag a közösségi közlekedésé és a bicikliseké. Ezzel megszűnnének a dugók, és több ember tudna gyorsan és egyszerűen átbuszozni és bringázni a hídon. Ráadásul ez a megoldás azt a hosszútávú célt is szolgálná, hogy a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás kerüljön előtérbe - hiszen

"minél több autó akar átmenni a hídon, annál kevesebb ember jut át a túloldalra".

A főváros tanulmánya szerint egy ilyen beavatkozás más hidak jelentős autóforgalom-növekedésével járna. De ez a tanulmány nem vizsgálja a közlekedési mód váltás lehetőségét és pozitív hatásait. És nem számol azzal, hogy sűrűbb, megbízhatóbb és gyorsabb buszközlekedéssel, valamint az útpálya jobb kerékpározhatóságával a még autóval közlekedők egy része átszoktatható a közösségi közlekedésre és biciklire. Pedig így a bringások szerint megúszható lenne a szomszédos hidak autós forgalmának jelentős növekedése. Ezt támasztja alá szerintük az is, hogy a Lánchídon a helyi és nem a városi átmenő forgalom a jelentős.

lhidmark2

Ez, és az ezt követő fotók Mervai Márk képei

lhidmark3

A Magyar Kerékpárosklub első lépésként azt javasolja, hogy

a jövő nyári iskolaszünet alatt teszt jelleggel a busz és kerékpáros közlekedésé legyen a Lánchíd, mellettük 30-as sebességkorlátozással csak kerékpárt, taxit és természetesen az elsőbbségi járműveket engedjék a hídra.

Ezzel egy időben a járdán kerékpározók átszoktathatóak lennének az úttestre. Álláspontjuk szerint a budai alsó rakpart lezárása, a Margit híd átépítése vagy a budai fonódó villamoshálózat munkálatai megmutatták: a közlekedés egy fontos útvonal kiesésével sem omlik össze, az első kaotikus napok után a város lakói alternatív megoldásokat találnak. Egy ilyen tesztidőszak alkalmas lehet a közlekedési szokások megváltozásának mérésére és jó gyakorlat lehet a híd felújításának idejére, amikor legalább egy évre kiesik majd a Lánchíd.

lhidmmark

lhidmark

Ha egyetértesz...

Írd alá a bringások petícióját. Ezt offline és online is megteheted, ide kattintva. Emellett vegyél részt október 11-én a 15 órakor kezdődő bringás felvonuláson, amely a Széchenyi térről indul - a Facebook-esemény oldaláért katt ide!

fbesemeny

Forrásként a Magyar Kerékpárosklubnak a témát részletesen tárgyaló cikkét használtuk. További infókért katt a cikkre!

Ha jó ötletnek tartod a bringások kezdeményezését, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ma éjjel már a családnál aludhat a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú
Az RTL riportja után országos ügy lett a sorsa, a miniszteri biztos is belépett. Az eljárás még folyik, de a gyám már rábólintott a családnál töltött napokra.


Ma éjjel fordulat jön Danika életében: a gyám engedélyével a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú a leendő családjánál alhat, miközben az örökbefogadási eljárás még folyamatban van – számolt be róla az RTL Híradó. A pécsi kórházban ápolt, veleszületett rendellenességgel élő kisfiú több műtéten is átesett, a család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak.

„Ez lesz az ő ágya…” – hangzott el a felvételen. A család közben végigjárta a hivatalos utat: elvégezték az örökbefogadói tanfolyamot, átmentek a pszichológiai vizsgálatokon, mégis falakba ütköztek. „Elejétől kezdve nem értjük. Megkérdezték, mi a motivációnk, mi meg azt kérdeztük: sorban állnak ezért a gyerekért” – mondta a család. A kórházban dolgozó ápoló így emlékezett a kezdetekre: „Nagyon hamar belopta magát a szívembe. Elkezdtem beszélni róla otthon, és így ismerte meg őt a család” – mondta a klinika ápolója.

Az ügy országos üggyé nőtt, a petíciót már több mint 250 ezren írták alá. „Ez a petíció most falakat döntött le” – fogalmazott egy megszólaló. Tapasztó Orsi, a kezdeményező így összegzett:

„Egyértelmű, hogy itt hiba történt. Ez a család 11 hónapja harcol ezért a gyerekért; itt egy hónapnak sem kellett volna eltelnie úgy, hogy az a gyerek abban a rácsos ágyban tölti az idejét. Nagyon kedves nővérek között van, de ezt nem lehet összehasonlítani egy családdal: itt hibázott a rendszer. A közvélemény, az emberek figyelme nélkül nem gondolom, hogy bármi történt volna”

– mondta Tapasztó Orsi, mentálhigiénés szakember, influenszer.

A minisztérium képviselője szerint közel a megoldás. „Rengeteg akadály, papír, ügyintézés, de nem adtuk fel. És most megtörtént az első csoda: a kórház most egészségügyileg felkészíti Danikát, így ő már a héten végre a családba kerülhet” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa. Korábban jelezték: új, független szakértői véleményt is kérnek az ügyben.

A jogi folyamat azonban még nem zárult le. „Az örökbefogadási ügyben a határozathozatal még folyamatban van, idő kell, amíg végleges döntéshozatal születik, viszont a gyám engedélyével a gyermek az idejét mostantól töltheti a családnál, és csak bizakodni tudunk abban, hogy az örökbefogadási ügyben is mielőbb megszületik a végleges döntéshozatal, és véglegessé válik a gyermek elhelyezése” – közölte Fehér Hajnalka, a család ügyvédje.

AZ RTL riportja Danika életének fordulatáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Megszólalt a kórházban élő kisfiút örökbefogadó ápoló: „Életünk legnehezebb 11 hónapja volt ez”
Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, Dani már új családjával lehet. Az anya most köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek elérni a céljukat.


Kedden érkezett a jó hír, hogy a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú, Dani már a leendő családjánál alhat. A veleszületett rendellenességgel élő gyereket – akiről szülei lemondtak – a pécsi klinikán dolgozó egyik ápoló fogadja örökbe. A család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak neki az otthonukban. Az örökbefogadási eljárás még folyamatban van, de a gyám engedélyével Dani már új családjával lehet.

A család küzdelme a kisfiúért országos üggyé nőtt, amikor Tapasztó Orsolya petíciót indított az érdekükben, amelyet több mint 250 ezren írtak alá. A mentálhigiénés szakember a Facebook-oldalán tette közzé a Danit örökbefogadó anya, Melinda üzenetét:

„Életünk legnehezebb tizenegy hónapja volt ez. Sokszor éreztem úgy, hogy azért kapunk ennyi akadályt, mert talán nem ez a mi utunk, és a mi családunknak négytagúnak kell maradnia. Mégis, amíg csak egy cseppnyi esélyt éreztem, nem tudtam feladni a harcot. A gyerekek nagyon sok erőt adtak: ők egy percig sem kételkedtek abban, hogy a testvérük haza fog érni. A férjem pedig a higgadtságával és hitével volt a bástyánk végig.

Rengeteg üzenetet kaptunk az elmúlt hetekben — olyanoktól is, akikkel évek óta nem tartottuk a kapcsolatot, és most újra felbukkantak támogatásukkal. Ők is, és az ismeretlen emberek szeretete is, kimondhatatlanul sokat jelentett.

Semmi nem lett volna ebből az ügyből jogi képviselőnk, Fehér Hajnalka nélkül. Ő nem ismer lehetetlent, nincs az a szikla, amit ne mozdított volna meg értünk. Mára sokkal több ő nekünk, mint egy jogi képviselő. Köszönet a Házon Kívül stábjának és Moskovics Juditnak, amiért empátiával és kitüntetett figyelemmel karolták fel és foglalkoztak folyamatosan ügyünkkel. Köszönöm, Orsi, hogy a petícióval százezrek figyelmét irányítottad a pécsi kórházra és arra a rácsos ágyra, amiben a fiunk élt. Ezzel végre sikerült áttörni azokat a falakat, amelyeket a jogi úton írt levelek nem tudtak áttörni.

Hálával tartozunk mindenkinek, aki bármilyen formában mellénk állt. Ezt a hálát szavakkal kifejezni nem lehet. Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, ma már úgy térünk nyugovóra, hogy a gyermekünk hazaért és öttagú család lettünk. Reméljük, ez másoknak is reményt ad — és hogy a mi ügyünk precedensértékű lesz sok, hasonló helyzetben élő gyermek számára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez minden szülő rémálma” – nincs gyógymód egyéves kisfiuk halálos betegségére, de a szülők nem adják fel, génterápia kifejlesztésére vették rá a kutatókat
A kis Erik napjai rohamokkal telnek, miközben szülei kétségbeesetten küzdenek az idővel. 210 millió forintra lenne szükség a kutatás elindításához.


Jelenleg nincs gyógymód egyéves kisfiuk rendkívül ritka betegségére, ezért a Svájcban élő magyar szülők úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat. Felkeresték a világ különböző pontjain dolgozó kutatókat, hogy elindulhasson a génterápia kidolgozása az ASNSD nevű, idegrendszert érintő kór ellen. A Genfi Egyetem és a londoni University College vállalta a kutatás lefolytatását, a család pedig most adománygyűjtésbe kezdett, hogy fedezni tudják a költségeket.

Az egyéves Erik betegsége rohamokkal jár, és gyorsan terjed a szervezetében. A génterápiás kezelés fejlesztése viszont minimum 1–2 évet vesz igénybe.

A kisfiú az első öt hónapját teljesen egészségesen töltötte. Januárban azonban görcsök és egyre gyakoribb epilepsziás rohamok jelentkeztek nála. Májusban kiderült: aszparagin-szintetáz-hiányos szindrómája van, egy olyan örökletes betegség, amely súlyos fejlődési elmaradással, mozgásbénulással és rohamokkal jár, és amely legtöbbször még gyermekkorban halálhoz vezet. Világszerte mindössze 40 ismert esetről tudnak.

„A fájdalom az iszonyatos, az eszet-vesztő, ahogy vezettünk haza nekem csak az járt a fejemben, hogy ilyen nem történhet meg velünk, ilyen nincsen, hogy azt mondják, hogy nincs gyógymód, hogy a tudomány mai állása szerint nem kezelhető a betegsége, szerintem ez minden szülő rémálma” – mondta az édesanya, Végh Mariann.

A szülők úgy érezték, nem várhatnak tétlenül. „Nyilvánvaló volt, hogy az orvoscsapat, hogy ők csak tüneti kezelésben gondolkodnak” – mondta az apa, Karancsi Balázs.

Éjszakákon át bújták a szakirodalmat, és több száz levelet küldtek el kutatóknak és intézményeknek.

Végül sikerült elérniük, hogy a Genfi Egyetem és a londoni UCL egy kétéves kutatási projektet indítson a génterápia kifejlesztésére.

„Ez a génterápia fejlesztése szülőként ez egy iszonyatosan idegen közeg, nem vagyunk orvosok, és tudósok se, nem értünk ahhoz, amiről ők beszélnek egy-egy megbeszélésen” – mondta az anya.

A fejlesztéshez 210 millió forintra van szükségük, ezt az összeget év végéig kell összegyűjteniük. A család adománygyűjtő oldalt hozott létre és alapítványt is indított Eriknek.

A kisfiú kezelőorvosa, aki a kutatást is koordinálja, azt mondta:

„A kór gyorsan halad előre, bár Erik állapota jelenleg stagnál, de minden nap számít.”

Erik nemrég töltötte be az első életévét. A legidősebb ismert ASNSD-s gyerek jelenleg tízéves.

„Arra nehéz válaszolni, hogy Eriknek mennyi ideje van várni terápiára, hogy alakul a betegsége. 1–2 évre biztos szükség van a gyógymód kifejlesztésére. Ez egy nagyon ritka betegség, azért kerül ennyi pénzbe mert először tanulmányokat kell készíteni, aztán az egérkísérletek jönnek, aztán ki kell próbálni embereken” – nyilatkozta Dr. Roxane van Heurck az RTL Híradónak.

Ha a kutatás sikerrel jár, az nemcsak Eriknek, hanem más, ASNSD-ben szenvedő gyerekeknek is reményt adhat.

Aki segítenek Eriknek legyőzni a kórt, EZEN A LINKEN teheti meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: