A fjordok, a vízesések, a halak, a hajók és az éjféli nap országa
Fotók: Nagy Gábor
Néhány érdekesség Norvégiáról:
Norvégia hosszan elnyúló alakja az Atlanti-óceán mentén fjordjairól híres. Az ország nagyobbik részét a Skandináv-hegység borítja. Partvonala több mint 25 000 km hosszú.
A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
323 802 km²-es területével nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság. Számos gleccser és vízesés is található az országban. A leghosszabb a Sogne-fjord. Nyugat-Norvégia fjordjai a természeti világörökség részei.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Csak a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek, ezért Norvégia gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. Az ország halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány a tőkehal és hering.
A tengerhajózás az ország egyik legfontosabb bevételi forrása. Bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával rendelkeznek. A tenger egész éven át jégmentes.
A bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően elsők az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják. Ám a készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását.
Ha tetszettek a képek, oszd meg másokkal is!
