hirdetés

BUDAPEST

Újra veszélyben a ferencvárosi Kiserdő és a környék a Galvani-híd miatt?

A helyiek attól tartanak, az évekig tartó építkezés és a környékre rátolt plusz autósforgalom ellehetetleníti az életüket. Budapest élhetőbbé válásához szerintük nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra lenne szükség.
Szegedi Éva, Nyitókép: Holtzl Éva - szmo.hu
2020. november 26.

hirdetés

Korai volt az öröm 2019-ben, amikor a helyiek tiltakozása és kitartása miatt egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

A Kispesten és Ferencvárosban élők ugyanis csak egy időre lélegezhettek fel. Újra napirendre került a Galvani híd megépítése és az ezzel járó új autóutak kialakítása.

Hogy az is értse, akinek ez eddig kimaradt: a Galvani híd Újbudát kötné össze a Ferencvárossal (a rávezető utak pedig akár a repteret a Balatonnal). Az ötlet évtizedek óta napirenden volt, majd a magyar kormány 2016-ban vette elő újra, amikor a 2024-es olimpia megrendezésére pályázott. A kiemelt kormányzati beruházás miatt azonban ki kellett volna vágni Ferencvárost a XIX. kerülettel összekapcsoló Kiserdő egy részét, mivel a Galvani-hídról levezető út azon keresztül haladt volna, de erről nem egyeztettek az érintett kerületek lakóival.

Lakossági tiltakozás és a helyi szervezetek munkája nyomán lekerült ugyan a napirendről a Kiserdőben tervezett fakivágás, ám a hídépítési projekt nyáron újabb lendületet kapott, és egymás után jelentek meg az erről szóló posztok Facebookon.

hirdetés

A Galvani hídról levezető úthoz többféle terv született. Csakhogy a IX. és XIX. kerületben élők egy részének és a helyi aktivistáknak, civil szervezeteknek egyik ötlet sem tetszik.

„Az az álláspontunk, hogy egyik változat sem fogadható el, hanem egyéb alternatív közlekedési megoldásokra van szükség” -mondja Németh Krisztina, a Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája.

„Mert a Galvani-híd a Budapesti Fejlesztési Központ kommunikációja szerint is azért épülne meg, hogy a belváros forgalmát tehermentesítse. Mi viszont azt mondjuk, nem fogadható el úgy a belváros tehermentesítése, hogy közben a külvárosra tolják át a forgalmat.”

Megkérdezem, szerintük megoldást jelenthet-e együttesen a kerékpáros közlekedés fejlesztése és a vasút erőteljesebb bekapcsolása a közösségi közlekedésbe? Németh Krisztina válasza az, hogy mindenképpen fontos lenne a közösségi közlekedés erősítése és a biztonságos kerékpárutak kialakítása, ahelyett, hogy újra egy autóút épüljön hatalmas összegből, ami csak további autós forgalmat generál. A környéken sokan bicikliznek, és ahol normális lehetőség nyílik a kerékpározásra, ott az emberek átülnek rá. Ugyanígy, ahol a tömegközlekedés jól kiépített, és van átszállási lehetőség az autóból, például Kelenföld környékén, ott az emberek azt használják.

Ők, a civilek jelenleg azt nézik, mit lehetne tenni fővárosi szinten, hogy ne épüljön meg a környékükön tervezett új útvonal.

Milyen útvonalról vagy útvonal tervekről van szó? Nos, hivatalosan egyetlen projekt a Galvani híd és a levezető útjai, de két szakaszra bontották: külön munkafázis, így külön tervezési folyamat és feladat a Galvani-híd, és a másik az arról levezető utaké.

A Galvani-híd koncepciótervei már megszülettek, és a hivatalos álláspont szerint mindenképpen megépítik. A kérdés 2020 őszén még mindig a levezető utak nyomvonalának helye.

Idén februárban a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának ülésén, amelyen a főváros és a kormány 5-5 fővel vesz részt, az a határozat született, hogy nem a főváros által előbbre preferált Albertfalvai, hanem a Galvani híd épül meg. Ehhez készítettek is tanulmányterveket, és meghatároztak 6 nyomvonalat: két verzió az Ecseri úton haladva érné el az Üllői utat a ferencvárosi rendező pályaudvar alatt vagy felett megépítve, négy verzió pedig a Határ úti csomópontnál. Bár az eredeti, Kiserdőt átszelő nyomvonalról már nem volt szó, a jelenlegi változatok közül kisebb-nagyobb mértékben mind a négy Határ út melletti/alatti terv is érinti kisebb-nagyobb mértékben az erdőt.

„Augusztus 31-ig vizsgálták a 6 nyomvonalat, és akkor arról volt szó, hogy a vizsgálat után következik a lakossági véleményezési szakasz, majd idén december 31-ig újabb FKT (Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa) döntés fog születni arról, hogy melyik nyomvonal épüljön meg” - mondja Németh Krisztina. A tanulmányterveket elkészítették, és első körben elküldték őket az érintett területek, a IX. és XIX. kerület polgármestereinek, akik megnézték, de nem bocsátották lakossági véleményezésre.

Baranyi Krisztina, bár korábban a rendező pályaudvari irányt támogatta volna, mivel az egyrészt nem érintette volna a Kiserdőt, másrészt a rozsdaövezetet fejlesztette volna, mostanra attól elállt, sőt kifejezetten ellenzi, és a döntést a kispesti polgármesterre bízná. Így persze már csak a wekerlei oldal van veszélyben.

Baranyi most azt mondta, hogy ugyan a rendezői pályaudvarnál is lehetett volna olyan tervet rajzolni, ami nem jár lakóházak bontásával, de BFK által készített tervek éppen a lakóházak bontása miatt elfogadhatatlanok. Mivel a wekerlei oldal nem az ő hatásköre, abban a döntést tehát Gajda Péterre és a kispestiekre bízná, amit ők elfogadnak, az Ferencvárosnak is jó.”

„Gajda Péter, közvetlenül a tervek átnézése után a 3. nyomvonalverzió mellett (ami a Határ út felbontásával, kéregalagút építésével járna) tette le a voksát. Ez a verzió azonban csak első látásra szimpatikus, ugyanis a tervezők által készített látványtervek csak a középső szakaszát mutatják, ahol a 2x2 sáv nem is látszik, felette pedig a megmaradó 2 sávon a mostaninál jóval alacsonyabb forgalmat jósolnak. De jobban megnézve látszik, hogy az alagút mindössze kb. 800 méteren húzódna, és annak fel- és lemeneti szakaszánál a fent megmaradó 2 sávval együtt összesen 6 sáv futna fedetlenül, napi 30-40.000 autóval (ami egyébként a jelenlegi forgalom kb. háromszorosa lenne). Mindezt 10 méterre a műemlék jellegű, alap nélküli 100 éves házaktól.

És bár ez a nyomvonal nem a Kiserdő területén húzódna, még ezzel sem lehetne elkerülni a fakivágást, mert ebben az esetben a jelenlegi Határ út és a házak kerítései közötti, részben a lakók által ültetett fasor kivágása lenne szükséges. Emellett a BFK saját bevallása szerint is sérülne az alagút be- és kijárata mellett az erdősáv, ugyanis ezeken a helyeken a 6 sávnyivá bővült autóút mellett kellene elférnie a most is használatban lévő villamosvonalnak is, amit így beljebb kell helyezni az erdőbe. Végül ez az egész torkollik bele a már egyébként is kaotikus Határ úti csomópontba.

Az építkezés pedig évekig elhúzódna, míg felszíni nyomvonal esetén kb. 2 évig, kéreg alatti építés esetén akár négy évig is tarthatna. A Határ úti lakók számára ez a verzió tehát több szempontból elfogadhatatlan.”

A helyi aktivisták szerint hiába nem látszik a Határ út közepén, mi van a föld alatt, ha az út két végén a környék teljesen élhetetlenné válik.

A tanulmánytervek nyilvánosság elé kerülése is kalandos történet. Bár a Kiserdővédők a 2017-es kezdetek óta kérték, hogy vonják be a civileket a tervezési és véleményezési folyamatba, ez ügyben leveleztek Vitézy Dáviddal, a BFK vezetőjével is, az elkészült terveket először csak az érintett polgármestereknek küldték ki véleményezésre. A lakosság szeptember közepén mégis csak a polgármesterek Facebook posztjaiból értesült, hogy döntés készül a már kész tervekről a fejük felett.

A teljes tanulmányt végül az Átlátszó szivárogtatta ki. Még éppen időben, hiszen így az emberek annak ismeretében mehettek el a Ferencvárosban végül meghirdetett lakossági fórumra. Ott viszont a tervezők nem a teljes tanulmányt, csak a ferencvárosi területen húzódó rendező pályaudvari verziókat mutatták be. Kispesten pedig nem is volt lakossági fórum.

„Ezután tartott Vitézy Dávid és a BFK a tervezőkkel együtt egy olyan lakossági tájékoztatót, ami nem mindenkinek szólt, csak a folyamatba korábban ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteknek.

Ezen részt vett a Wekerlei Társas Kör Egyesület, a Wekerlei Polgári Egyesület és mi, a Kiserdővédők, akik az elmúlt 3 évben gyakorlatilag inkább bekiabáltuk magunkat a folyamatba. Ezen a tájékoztatón derültek ki a részletek, hogy hogyan néz ki a 3-as verzió, milyen lenne a végeken élőknek, és az is, hogy az út megépülése ellenére is forgalomnövekedésre számítanak a későbbiekben Budapesten” – magyarázza Németh Krisztina.

„Ami számunkra megkérdőjelezi az egész projekt létjogosultságát, az, hogy Budapest rendelkezik egy Balázs Mór tervvel és az ez alapján 2019-ben elfogadott Mobilitási tervvel, és mindkettő forgalomcsökkentést ír elő. Azt mondják ki, hogy az autós közlekedés arányát csökkenteni kell. Mi úgy látjuk, ez ellentétes ezzel a beruházással.

Azzal, hogy az autós közlekedésnek új utakat teremtünk, a forgalom nem fog csökkenni, ráadásul a statisztikák is azt mutatják, hogy egyre többen lesznek az agglomerációban a városból kiköltözők majd Budapestre ingázók, akik, ha új autós utakat fognak látni, akkor alapvetően autóval fognak közlekedni.

A BFK tanulmányában is az szerepel, hogy forgalomnövekmény várható, amennyiben nem lesznek forgalomkorlátozó intézkedések.”

Októberben a BFK honlapján – „Budapest új körútja” – megnyílt ugyan a szélesebb körű véleményezési lehetőség az összes nyomvonalvariációhoz, az aktivisták manipulatívnak tartják az erről szóló kérdőívet. A kérdéseket szerintük úgy fogalmazták meg, mintha muszáj lenne a tervek közül választani. „Nem abból indult ki, hogy valóban mondhass pozitív vagy negatív kritikát a tervekre, hanem abból, hogy a felkínált lehetőségek közül valamelyik tetszik neked. Ráadásul olyanok isvéleményezhették, akik nemhogy nem laknak a környéken, de még csak nem is használnák a megépülő utat, mert nem erre járnak.”

A tervtanulmányban szereplő +1-es verzió sem nyugtatja meg a helyi aktivistákat. Németh Krisztina azt mondja, ebben a változatban, ha december végéig nem születik döntés, melyik nyomvonal legyen kialakítva a hatból, a hidat megépítik, és a Soroksári út-Gubacsi út vonalában megáll az út tervezése. Vagyis a hídon átjövő forgalom szétszóródik a környéken. Ez leginkább a József Attila lakótelepnek volna rossz, de tulajdonképpen az egész környék sokkal nagyobb terhelést kapna.

Létezik egy nyolcadik verzió is, amit a Wekerlei Társaskör Egyesület kifejezetten a wekerleiek és a Határ úton élők szempontját figyelembe véve alkotott meg: ők visszahelyeznék a nyomvonalat a Kiserdőbe. Ez az útvonal is kéreg alatt menne, így minimális érintettsége lenne a lakott területnek.

Ezt a változatot viszont a Kiserdővédők szintén nem tudják támogatni, hiszen ez ugyanúgy az erdő egy részének elpusztításával járna, másrészt ugyanúgy el kell fogadni, hogy az autós közlekedés segítése, nem pedig az emberek jólléte, a város fenntartható fejlesztése érdekében építenek új utat.

„Azzal egyetértünk, hogy a Határ út mellett/alatt, felszínen vagy kéreg alatt vezetett verziók elfogadhatatlanok, ezért közös levélben fordultunk Baranyi Krisztina és Gajda Péter polgármesterekhez, hogy ne támogassák egyik nyomvonalat se, mert még a kéreg alatt futó változat is rossz lesz a környéken élők számára.”

Az érdekesség a helyzetben még az is, hogy a nyomvonalról végül nem a lakosság és nem is a polgármesterek döntenek, hanem a Közfejlesztések Tanácsának két vezetője, Gulyás Gergely és Karácsony Gergely. Döntésükben ők maximum figyelembe vehetik az addig beérkezett véleményeket.

A civilek nem adják fel, most a kerületi polgármestereken kívül Karácsony Gergellyel, illetve a fővárossal és a kormányzattal is próbálnak egyeztetni az építkezésről. Indítottak egy petíciót, amit Karácsony Gergelynek és Gulyás Gergelynek címeztek. Ez arról szól, hogy decemberben ne válasszák egyik nyomvonalat sem a hatból, helyette a híd megépülése esetén a már meglévő infrastuktúrán, átfogó forgalomcsillapítási intézkedésekkel védjék meg a lakótelepeket (és a várost) a megnövekedő forgalomtól.

„Már látható, hogy a még több autóút építésével mára a budapesti zöldterületek és lakóterületek kerültek veszélybe. Úgy gondoljuk, a beruházásra fordított pénzt és időt más, fenntarthatóbb célok megvalósítására is lehetne fordítani. Ha nem akarjuk benzingőzbe fojtani a várost, azt kell elérni, hogy kevesebb autó járjon a város már meglévő útjain. Budapest élhetőségéhez nem új utakra, hanem forgalomcsillapításra van szükség.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Eldőlt: nettó 18,8 milliárd forintért az A-Híd Zrt. újíthatja fel a Lánchidat

A felújítás alatt a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz. Az ütemterv szerint a munkálatok 2021. február végén kezdődnek és 2023 őszére fejeződnek be.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
Az A-Híd Zrt. újíthatja fel nettó 18,8 milliárd forintért a Lánchidat

- közölte a Budapesti Közlekedési Központ. Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra tett ígéretet, hogy a 2023 őszéig tartó munkálatok közben, várhatóan mintegy másfél évig tartó lezárások idején a kényelmetlenségeken átgondolt közlekedésszervezéssel igyekeznek majd enyhíteni.

A BKK közleménye szerint a két végleges ajánlatot benyújtó szereplő, az A-Híd Zrt. és a Strabag Általános Építő Kft. minden szükséges igazolást beadott, így ajánlataikat érvényessé nyilvánították. A bírálóbizottság végül az A-Híd Zrt. pályázatát nyilvánította győztesnek, amit a BKK igazgatósága hétfői ülésén elfogadott.

A döntést lehetővé tette, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatáskörében eljáró főpolgármester módosította a híd felújításáról szóló engedélyokiratot, illetve a főváros és a BKK között fennálló megvalósítási megállapodást. Az utóbbi döntéssel biztosították a még hiányzó fedezetet - tették hozzá, azzal együtt, hogy

a híd felújítása bruttó 26,75 milliárd forintból valósulhat meg.

A bruttó ár a nyertes nettó ajánlati ár mellett az ilyenkor kötelező 10 százalékos tartalékkeretet, a jogszabályok által előírt műszaki ellenőri, valamint egyéb költségeket (hatósági díjak, független labor, szakértői díjak) és az áfát is tartalmazza - közölték.

"A Fővárosi Önkormányzat a kormányzati megszorító intézkedések ellenére is előteremtette az eljárás eredményessé nyilvánításához szükséges további bruttó 3,5 milliárd forintot, így már csak a magyar kormány által ígért, de mind a mai napig meg nem kötött támogatási szerződés hiányzik, amely lehetővé tenné a felújítás megkezdését" - hangsúlyozták a BKK közleményében.

hirdetés

Azt írták, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tavaly október 15-i ülésén megerősítette, hogy támogatja a 6 milliárd forint támogatási keretösszeg felhasználását a Lánchídra, egyúttal felkérte a kormányt azon intézkedések megtételére, amelyek biztosítják a fővárosi források felhasználását követő támogatás kifizetését a kivitelező vállalkozói szerződés utolsó szakaszának teljesítéséhez.

"A munkálatok elkezdése tehát a kormány tavaly februárban tett ígéretének betartásától függ, azonban a Fővárosi Önkormányzat elkötelezett a híd felújításában, ezért mai döntésével abban az esetben is biztosítja a felújításhoz szükséges teljes fedezetet, ha a támogatási szerződés aláírása elhúzódna"

- emelték ki.

Közölték azt is, a szerződéskötésre az eredményhirdetést követően - figyelembe véve a jogszabály moratóriumra vonatkozó előírásait is - a legkorábban január végén kerülhet sor. Ennek megfelelően a felújítási munkálatok elkezdése február végén, míg a műszaki átadás-átvételi eljárás, a munkálatok befejezése 2023 őszére történhet meg.

A felújítás során a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz, a nyertes ajánlattevő által elkészített és a mérnök részéről munkakezdés előtt jóváhagyott ütemterv alapján

- áll a BKK közleményében.

Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy harminckét évvel a legutóbbi felújítás után, kilenc év "tétlenséget" követően a Lánchíd újjászületésének folyamata újabb szakaszába lépett.

Az ütemterv szerint a munkálatok 2021. február végén kezdődnek és 2023 őszére fejeződnek be. "A híd mintegy másfél éves lezárása kétségtelenül okoz majd kényelmetlenséget a közlekedésben, igyekszünk ezt pontos és rendszeres információkkal és átgondolt közlekedésszervezéssel enyhíteni" - tette hozzá.

A főpolgármester reméli, a budapestiek egyetértenek abban, hogy a Lánchíd megújulása megéri ezeket a kényelmetlenségeket.

"Egy dolog persze még hiányzik: a kormány tartsa az egy évvel ezelőtt tett ígéretét, és adja oda végre a megígért 6 milliárd forintot a felújításra. Persze, ha rajtuk múlna, megint húzódna, halasztódna az ügy, ahogy az elmúlt két ciklusban. Márpedig a híd felújításáról a kormányzati megszorítások és a kormányzati szószegés ellenére sem mondhatunk le" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy ezért a főváros biztosítja a munkálatok elkezdéséhez szükséges fedezetet. "Azon dolgozunk, hogy Budapest a 150. születésnapját igazán szép közös ajándékkal köszönthesse: a megújult Lánchíddal" - zárta bejegyzését Karácsony Gergely.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST

Gulyás Gergely közbelépett, megmenekülhet a Wichmann-kocsma és a Márványmenyasszony épülete

A miniszter azonnali hatállyal műemléki védettséget kért a két épületre, amelyeket a közeljövőben lebontottak volna.
Fotó: Wichmann kocsma / Facebook - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

A kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szombaton azonnali hatállyal műemléki védettségi eljárást rendelt el két épülettel kapcsolatban:

• az egyik az I. kerületi Márvány utca 6-8. alatti, a Márványmenyasszony étteremnek otthont adó ház

• a másik a VII. kerületi Kazinczy u. 55. alatti Wichmann-kocsmát befogadó ingatlan

- írja a 24.hu.

hirdetés

Az ügyről a VII. kerületi önkormányzatban pénteken zajló ülésen derült ki, hogy

2019. novemberében a Miniszterelnökség építészeti helyettes államtitkára által indított műemlékké nyilvánítási folyamat még nem ért véget, így az ügy továbbra is napirenden van.

A kerület polgármestere, Niedermüller Péter és a civil alpolgármesteri posztot betöltő Szücs Balázs emellett bejelentette: értékleltárat készítenek a kultúrtörténeti jelentőségű épületekről, hogy a kerület más, értékes épületei esetén korábban közbeléphessenek, és örökségvédelmi kerekasztalt is létrehoznak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Térképen a 90-es évek legmenőbb szórakozóhelyei

Tilos az Á, Fekete Lyuk, Egocentrum, Nincs Pardon, Nana, Piaf és a többi. Lehet nosztalgiázni.
Címkép:facebook/TilosazÁ - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Tilos az Á, Fekete Lyuk, Egocentrum, Nincs Pardon, Nana, Piaf és a többi. A megboldogult 90-es évek legendás helyei közül már alig létezik néhány, bár például a Tilos az Á most tervezi az újranyitást.

Vizi Ákos grafikus és gyakorló koncertlátogató, buliszakértő hatalmas munkát végzett: néhány barátja segítségével összeszedte, majd térképre vitte a kultikus helyeket, a végeredményt pedig kiposztolta a Facebookra.

Lehet nosztalgiázni, és rácsodálkozni olyan helyekre, amelyeket már rég elfelejtettünk.

hirdetés

A kreatív csapat most készíti a 90-es évek legjobb budapesti kocsmáit bemutató térképét is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Megmenekülhet a Wichmann kocsma épülete, még nem biztos, hogy lebontják

Még nem zárult le a műemléki nyilvántartási eljárás az épület ügyében, tehát még van esély arra, hogy megkapja a védettséget biztosító minősítést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Még nem dőlt el végleg a Wichmann kocsma épületének sorsa, az erzsébetvárosi önkormányzat igyekszik mindent megtenni a kerület kulturális öröksége védelméért - számolt be róla az Index egy péntek délutáni online sajtótájékoztatón elhangzottak alapján.

Mint azt megírtuk korábban, lebontják a budapesti Kazinczy utca 55. alatt található épületet, amely többek közt arról nevezetes, hogy a földszinten működött 32 évig Wichmann Tamás olimpiai ezüstérmes kenus kocsmája. A városrész egyik ikonikus helye 2018 júniusában zárt be, utána egy pizzéria nyílt ott, de miután nem ment elég jól az üzlet, eladta az ingatlant. A Falanszter Blog értesülései szerint pedig az épületet hamarosan lebontják és egy ötemeletes szállodát építenek a helyére.

A pénteki megbeszélést követő tájékoztatón részt vett a VII. kerület polgármestere és alpolgármestere mellett többek közt Perczel Anna, az Óvás! Egyesület alapítója, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke és Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus is.

Niedermüller Péter, a kerület polgármestere a portál beszámolója szerint azt mondta,

hirdetés
minden törvényes eszközzel igyekeznek megvédeni a kerület kulturális örökségét, de nincsenek könnyű helyzetben, mert a kormány ilyen tekintetben is erősen megkurtította az önkormányzatok jogkörét.

Ezért a lakosság segítségét kérik, petíciók és kulturális örökségi adatbázisok fejlesztésével védenék meg az erzsébetvárosi értékeket.

Szűcs Balázs alpolgármester pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az épület ügyében indult műemléki nyilvántartási eljárás még nem zárult le, tehát még van esély arra, hogy megkapja a védettséget biztosító minősítést.

Bajkai István országgyűlési képviselő pénteken közleményt adott ki az Országos Sajtószolgálaton keresztül, amelyben azt írta, "Niedermüller parkolóhely megváltási mutyija nyitotta meg a lehetőséget a Wichmann kocsma épületének elbontására, a DK-s polgármester most már nem emlékszik a saját aláírására".

A közlemény végén pedig ez áll:

"A Fidesz felszólítja Niedermüller Pétert, hogy haladéktalanul tegyen meg minden lépést és vegyen igénybe minden lehetséges jogi és nem jogi eszközt a kulturális, építészeti és történeti értelemben is rendkívüli értékkel bíró legendás épület megmentése érdekében. Ehhez Dr. Bajkai István, a Fidesz választókerületi elnöke felajánlja a segítségét az erzsébetvárosi önkormányzat számára!"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: