Pörc: első osztályú disznóságok Budán
Vannak olyan üzlettípusok, amelyek egyszerűen nem képezik mindennapjaink részét, pedig olyan termékeket árulnak, amelyeket nap mint nap fogyasztunk. A delikátok pedig köztünk járnak. Hívják ezeket ínyencboltoknak, elit élelmiszerüzleteknek, gourmet marketeknek, ezek azok, akik kiszolgálnak minket a valóban minőségi élelmiszerekkel, amelyeket itthon állítanak elő. Legalábbis ezt kellene tenniük.
A "kézműves" kifejezés az utóbbi időkben igencsak elkopott. Nem csak azért, mert manapság egy átcímkézett Spar Budget mézet is képesek kézművesnek hívni, de az egykor valóban kézműves termék készítője mára gyártósoron elégíti ki a megnövekedett igényt a minőségi élelmiszerek iránt. Ha például egy "kézműves" lekvár ott van minden szupermarket polcán, elég nehéz elképzelni, hogy pár szorgos kéz készíti azokat, és maga a termék mégis szemtelenül olcsó.
Van azonban ez a Pörc nevű hely. A Lövőház utcában sétálva egy tábla ugrik elénk: Álljon meg egy pörcre! Fotocellás ajtó, rajta füst üveg és egy kikandikáló malacfejen lehet csak belátni az üzletbe, ahol több tucat szalámit és kolbászt vélünk felfedezni. A fotocella – korunk zseniális találmánya – pedig nem hagyja, hogy csak ott álljunk, mint a perselymalac Bill Gates padlásán, hanem bizony kitárja kapuit, és megnyílik a paradicsom.
Egy olyan kellemes káosz fogadja a belépőt, amivel hirtelen nem is tud mit kezdeni. Miközben egyből a lelógó kolbászokat sasoljuk, jól öltözött fiatalok udvariasan köszöntenek, megcsap egy finom kávéillat, és csak ekkor fedezzük fel a mézes-lekváros szekciót.
A tulajdonos, Kocsis Jenő a húsok között nőtt fel, családja generációk óta húskészítmények előállításával foglalkozik. Csak itt és a balatonkenesei Pörcben árulják termékeiket. Jenő célja egy olyan delikát volt, ahol kizárólag csúcsminőségű, magyar, valóban kézműves termékeket lehet kapni, és mellette kávéval és kóstolókkal is szolgálhat.
"Az itt árult termékek készítői közül mindegyiket személyesen ismerem. Szeretem tudni, hogyan készülnek, milyen körülmények között. Egyedül a borászokkal nem találkoztam még" - meséli Jenő.
Nem is akármilyen kávéval. Moak kávéjuk egy klasszikus olasz pörkölés, eszméletlenül finom és annyira krémes, hogy masszívan odatapad a csésze oldalára. Alig pár helyen fellelhető az országban. Na, de térjünk a lényegre! Szalámi.
Megmondom őszintén, nem vagyok egy hatalmas szalámi fan, de Pörcék szalámija és a hétköznapi vagy egyszerű falusi verziók közötti különbség olyan, mintha eddig csak egy bányatóban játszottunk volna döglött pontyokkal, most pedig a Karib-tengeren lubickolhatunk delfinekkel.
Csípős szalámijuk pontosan 14 másodperc alatt kezd csípni, olyan finoman, torokból, hogy az már szinte elegáns. A pörccel magával is ez volt a helyzet. A hasalja szalonnáról is úgy vélekedtem, hogy szebb az életem nélküle, de ennek most vége.
A Pörc-féle pörc jobb mint a szex egy gondtalan téli szombat délután a kandalló előtt borozva.
Akik már elvesztették hitüket a kolbászokban, most újra rálelhetnek. Préselt sonkájukat egy egyedi kompozícióban teszteltük: a Butter Brothers egyedi bagettjén a Kocsis-féle sonka, rajta pedig a Hankai sajtművek lila hagymás parenyicája olvadozik.
Minden eleme ennek csodálatos, ordít a szeretettel kezelt alapanyagoktól, és leírhatatlanul finom.
Ráadásul ez az egyetlen üzlet a sajátjukon kívül, ahol Hankai sajthoz juthatunk. A libamellfilés bagett elfogyasztása után pedig még mindig nem tértünk észhez.
Mézek! Szépen végigkóstoltunk vagy nyolcféle krémmézet, amiről azt sem tudtuk, hogy léteznek egyáltalán. Krémes, mézes, felfoghatatlanul zseniális találmány, ami különböző variánsaival többször késztetett egy hangos "aztarohadt!" felkiáltásra. Epres,puncsos, marcipános, mogyorós, kávés(!!!) mézcsodák, amiket legszívesebben az ember szívlapáttal tolna magába. Az édes vonalon a Csikos lekvárok is említésre méltóak, amiket Jenő unokatestvére készít.
Erről a boltról még regényeket lehetne íni, de inkább azt tanácsolnám, hogy látogassatok el és vásároljatok kolbászt méterre, vegyetek krémmézet, és ne hagyjátok ki a város egyik legjobb kávéját se. Nem olcsó, de csupán azért, mert jó. A szenvedélyt és a törődést kell itt megfizetnünk. A régi vágású húskészítményekben hitüket vesztett ínyenceknek itt az esély, hogy egy picit félre tegyék a trendi francia gasztronómiát, és falatozzanak egyet úgy igazán magyarosan. A sajtrajongóknak pedig nem is spoilerezek. Lássatok csodát!
• Cím: Budapest, Lövőház u. 27.
• Telefon: (70) 597 1882
• Facebook: A balatonkenesei üzlettel közös Facebook-oldalukat itt találjátok.
Ha szívesen megkóstolnád a Pörc finomságait, nyomj egy lájkot!
Fotó: Draskovics Ádám
