Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van
a Galvani híd és a déli körvasút építése,
a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
a Ráckevei-Duna revitalizációja,
a Városmajor megújítása,
a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
a Városliget autómentesítése
és a dél-budai centrumkórház is.
A cikkben azt is megjegyzik:
ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.
Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.
A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy
„a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.
A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.
Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.
Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.
Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.
Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van
a Galvani híd és a déli körvasút építése,
a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
a Ráckevei-Duna revitalizációja,
a Városmajor megújítása,
a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
a Városliget autómentesítése
és a dél-budai centrumkórház is.
A cikkben azt is megjegyzik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.
Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.
Nézzünk most öt olyan szobrot, amelyekről makacsul tartja magát a babona, hogy valahogyan szerencsét hoznak.
Hadik lova
Hadik lovát csak akkor simogassátok, ha nem vagytok túl szemérmesek. E hős paripáját ugyanis egy igen illetlen helyen kell megérintenie annak a diáknak, aki át akar menni a vizsgákon.
A babona a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai között terjedt el, akik úgy tartják, szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik ennek a lónak azt a bizonyos testrészét.
Lovast és lovát a Budai Várban az Úri utcában találjátok meg, és már jó messziről látni fogjátok, melyik az a részlete a bronz szobornak, amit nem színez zöldes patina, nem is “négylevelű”, és mégis szerencsét hoz.
Kálvin téri aluljáróban ülő kőmacska farkának simogatása is szerencsét hoz. Az alkotó saját Maci nevű cicájáról mintázta a Vörösmárvány dombormű mellett ücsörgő állatot.
A mű egyébként a “megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”, bár a városlakók többsége egész más jellegű szimbólumot lát a falon tátongó szűk résben. Akárhogy is, úgy tűnik, a cica farkát szeretik simogatni a járókelők, mert a kívánságok teljesülésének reményében már az is fényesre kopott.
Abigél legendáját mindenki ismeri, aki olvasta Szabó Magda regényét, vagy látta a tévéfilmet. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Abigél szobra és legendája nem csak a filmen létezik. A valójában “Korsós nő” névre hallgató szobrot egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová vissza is került a forgatás után.
Ám nem csak a film lett népszerű, hanem az Abigélt “játszó” szobor is: korsójában elkezdtek megjelenni a valódi kívánságlevelek. A történet ugyanis arról szól, hogy a leánynevelde udvarán álló Abigél kőszobor teljesíti a hozzá levélben eljuttatott kívánságokat. Sajnos azonban nem biztos, hogy érdemes zaklatnotok a “kőszínésznőt” és a ház lakóit, ugyanis Szabó Magda elárulta annak idején, hogy az egész babonát ő találta ki, és nincs semmilyen alapja.
Anonymus szobra a Városligetben sokak kedvence az egyszerre félelmetes és titokzatos “arc nélküli” kinézete miatt. Ő volt az a névtelen krónikaíró, aki a XII. században az első történelmi könyvet írta az ősmagyarokról, bár történetei leginkább legendákon alapulnak.
A Vajdahunyad Vára mellett látható szobrához azonban szintén kötődik egy legenda. Állítólag, ha megérintitek a szobor tollát, az szerencsét hoz. Egy másik hiedelem szerint pedig a toll megérintése ihletet ad az íróknak, ezért ha esetleg írói válságban szenvedtek, mindenképp látogassátok meg Anonymust a Városligetben!
@mysecretbudapest A magát P. mesternek nevező, ismeretlen krónikás szobrának elkészítésére Ligeti Miklóst kérték fel az 1900-as évek elején. Művét Strobl Alajos felháborítónsk nevezte, Fadrusz János viszont remekműnek tartotta. Az 1903-ban felállított szobrot alkotója is annyira szerette, hogy utolsó kívánsága az volt: temessék alá halála után. De Ligeti Miklós kívánságát nem teljesítették, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. #magyartiktok#magyar#anonymus#legenda#medievaltiktok♬ Legend - Tevvez
Mátyás kútja
Ahogy Abigél korsójába a papírfecniket, úgy dobálják Mátyás kútjába az érméket a visszavágyó turisták. A Várnegyedben található impozáns kút ugyanis a mi saját “Trevi-kutunk”: a legenda szerint - olasz társához hasonlóan - ha pénzt dobtok a kútba, akkor életetek során egyszer még biztosan visszatértek ide. A szoborcsoporttal kapcsolatos másik érdekesség, hogy a középső vadászkutya 1945-ben elpusztult, a másolat viszont lényegesen rosszabb minőségben készült, ezért ez a kutya feltűnően különbözik két társától. Sőt a háború után a kutyák pórázát sem állították helyre.
Ha tudsz még szerencsehozó szobrot Budapesten, írd le kommentbe!
Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.
Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.
Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.
Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren
(Fotókért kattints a képre)
Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.
Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.
Képgaléria: A Dunapart a magasból
A drónnal készült felvételen a behavazott budapesti Szent István park, a Dunapart, a Margitsziget, Margit híd egy-egy részlete.
A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.
Képgaléria: A Dunapart a magasból
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotókon az első Gundel Bál: teltházzal indult útjára a Gundel Palota új hagyománya
Csillagfényes tematika, ikonikus vendégek és látványos pillanatok tették emlékezetessé a februári estét a Városligetben. A különleges programokkal, kreatív gasztronómiával és felszabadult tánccal kísért esemény egyszerre tisztelgett a múlt előtt és mutatott előre.
Van, amikor egy este egyszerűen túlmutat önmagán. Amikor nemcsak jól sikerül, hanem emlékezetes lesz – és már közben érezni, hogy ebből bizony folytatás következik. Február 7-én a Gundel Palotában pontosan ez történt: az első Gundel Bál nemcsak teltházas volt, hanem egy új, élő hagyomány ígéretét is magával hozta.
Egy este, ami rögtön történetté vált
Február első szombatján először nyitotta meg báli estére kapuit a Gundel Palota, és már az érkezés pillanatában világossá vált, hogy itt most nem egy klasszikus, merev társasági eseményre készülnek. A „Csillagok között” tematikájú Gundel Bál elegáns volt, mégis meglepően közvetlen, nagyvonalú, de egyáltalán nem távolságtartó. A Városliget fái között messziről hívogattak az épület fényei, a Palota homlokzatán pedig megelevenedett a ház múltja – finoman, ízlésesen, mindenféle túlzás nélkül.
A három helyszínen zajló bál teltházzal futott: összesen 345 vendég érkezett, akik hamar valódi közösséggé formálódtak. Ez az este nemcsak arról szólt, hogy „szép ruhában eljövünk”, hanem arról is, hogy együtt vagyunk, kapcsolódunk, és közösen élünk meg valami különlegeset.
Csillagok az égen – és a parketten
A tematika ezúttal nem állt meg a dekorációnál.
A Gundel Bál fővendégei a magyar űrkutatás három meghatározó alakja voltak: Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Farkas Bertalan.
Jelenlétük nemcsak a „Csillagok között” koncepciót erősítette, hanem egy nagyon is emberi üzenetet hordozott: a tudás, a teljesítmény és a közösség nem elvont fogalmak, hanem egymást erősítő értékek.
Az este egyik legerősebb, sokak számára katartikus pillanata volt, amikor megjelent Gundel Károly hologramja, a megnyitót pedig Latinovics Zoltán ikonikus hangja tette emlékezetessé.
A múlt nagy alakjai itt nem emlékműként voltak jelen, hanem élő gondolatként, természetes módon kapcsolódva a jelenhez. Ez a gesztus szépen összefoglalta mindazt, amit a Gundel ma képviselni szeretne: tiszteletet a hagyomány iránt, miközben bátran és kortárs módon gondolkodik a jövőről.
A hangulat hamar oldottá vált. A nyitótánc előtt egy rövid, látványos show-műsor – légtornászokkal és mirror-táncosokkal – adta meg az est ritmusát, majd közel ötven párral indult el a bálozás. Nem sokkal később már egyértelmű volt: a parkett nem marad üresen. A terem gyorsan megtelt, a tánc felszabadult lett, az este pedig szinte magától sodorta tovább a vendégeket.
Ízek, élmények és egyértelmű üzenet
A gasztronómia ezúttal is fontos szerepet kapott, de a megszokott kereteknél jóval játékosabb formában. Wolf András corporate chef, Vérten Róbert executive chef és csapatuk kreatívan reflektált az űrtematikára, miközben végig megmaradtak a Gundeltől elvárt minőségnél. A vendégek egyik abszolút kedvence a tubusban felszolgált körözött lett – egy apró, de annál emlékezetesebb részlet, amely egyszerre volt humoros és ötletes.
Az aktivitások közül kiemelkedett a Tapintható Világűr, amely hatalmas sikert aratott, és jól mutatta: az élmény akkor működik igazán, ha közös. Az est házigazdái, Gundel Takács Gábor és Mikes Anna közvetlen, szerethető jelenléte tovább erősítette ezt az érzést – a bál nemcsak szép volt, hanem emberi is.
A vendégek visszajelzései egyértelműek voltak. Sokan a hangulatot, mások a részleteket emelték ki, de a legtalálóbb mondat talán ez volt: „Ennek a bálnak lelke volt.” Ennél többet aligha lehet kívánni egy első alkalomtól.
És ami igazán izgalmassá teszi az egészet: a Gundel Bál nem egyszeri esemény. A folytatás már körvonalazódik, a nyári zenés-táncos esték kétheti rendszerességgel térnek vissza, tovább erősítve azt a közösségi szemléletet, amely ezt az első bált is meghatározta.
Nézd meg galériánkban, milyen volt a Gundel Palota első bálja:
A Gundel az Eventrend Group tagjaként hosszú távon gondolkodik: céljuk, hogy ez a világhírű, mégis nagyon is magyar örökség ne csupán kevesek kiváltsága legyen, hanem minél több magyar és külföldi vendég számára jelentsen élményt.
A februári este üzenete világos volt: a Gundel Palotában a bál nem múltidézés – hanem egy frissen született, élő hagyomány kezdete.
Van, amikor egy este egyszerűen túlmutat önmagán. Amikor nemcsak jól sikerül, hanem emlékezetes lesz – és már közben érezni, hogy ebből bizony folytatás következik. Február 7-én a Gundel Palotában pontosan ez történt: az első Gundel Bál nemcsak teltházas volt, hanem egy új, élő hagyomány ígéretét is magával hozta.
Egy este, ami rögtön történetté vált
Február első szombatján először nyitotta meg báli estére kapuit a Gundel Palota, és már az érkezés pillanatában világossá vált, hogy itt most nem egy klasszikus, merev társasági eseményre készülnek. A „Csillagok között” tematikájú Gundel Bál elegáns volt, mégis meglepően közvetlen, nagyvonalú, de egyáltalán nem távolságtartó. A Városliget fái között messziről hívogattak az épület fényei, a Palota homlokzatán pedig megelevenedett a ház múltja – finoman, ízlésesen, mindenféle túlzás nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
