News here
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Madarak tömegeinek halálát okozhatja a Magyar Zene Háza üvegépülete

Teljes erővel nekicsapódnak, mert vagy visszatükrözi a növényzetet, vagy átláthatónak, átrepülhetőnek mutatja az épületet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint az utólagos megoldáskeresés nehézkes és drága, eredménye pedig bizonytalan.

Link másolása

hirdetés

A napokban adták át a Magyar Zene Házát a Városligetben, mi is beszámoltunk róla, milyen lett kívül-belül.

A zöldterület közepén felhúzott üvegfalú épület azonban magában hordoz egy súlyos problémát is, amire először Zubreczki Dávid blogger, építészeti szakértő hívta fel a figyelmet: mivel a környező fákat és bokrokat tükrözi vissza, a madarak egyszerűen nem veszik észre, teljes sebességgel nekirepülnek, ami a súlyos sérülésüket, vagy akár a halálukat is okozhatja.

Zubreczki az épület bejárásakor saját szemével is látott, illetve lefotózott egy elhullott madarat, ami igazolta korábbi balsejtelmét.

Megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, mit lehetett volna másképp csinálni a tervezéskor, és van-e még bármi lehetőség a károk utólagos csökkentésére.

hirdetés

Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője elmondta, tudomása szerint velük senki nem egyeztetett – a témával fogalkozóként ilyen esetekben őt szokták keresni –, sem a tervezés, sem a kivitelezés során, de mivel ők egy szakmai civil szervezet, nem hatóság, ezért nem is volt kötelező ezt megtenni.

Szerinte pont ezért találták ki a hatástanulmányok rendszerét, de az előbbivel megegyező okból azt se tudja megmondani, a Zene Háza esetében készült-e ilyen.

Mindenesetre, ha megkérdezték volna őket, vagy bármelyik madárvédelmi szakértőt, hogy a Városliget közepére tervezett üvegépületnél fennáll-e a madárbecsapódás kockázata, a válasz az lett volna, hogy ennek az esélye „tízezer százalék”.

Az MME honlapján egyébként hosszan taglalják az ablaknak ütközést, a probléma biológiai hátterétől kezdve a potenciális megoldási javaslatokig.

Az egyik sokat emlegetett lehetőség, hogy ragasszák fel ragadozó madarak sziluettjét az ablakokra. Ezt alkalmazták is az épületen, de Orbán Zoltán szerint ebben az esetben aligha fogja megszüntetni a becsapódás esélyét.

„A madarak nem hülyék: pontosan tudják, hogy egy parkos környezetben, a bokrok között nem lebegnek kitárt szárnyú ragadozók” – mondja a szakértő, hozzátéve: pont a Városligetben látott egy másik jószándékú, de teljesen elhibázott példát, amikor felrepülő galamb sziluetteket ragasztottak egy üvegablakra. Szerinte ez nemhogy elriasztja, de talán még oda is vonzhatja a madarakat.

Megoldás lehetne az is, ha sűrűn körbeültetnék bokrokkal az épületet, így a madarak kevésbé repülnének arra. A szóvivő ugyanakkor nem lát erre túl nagy esélyt, mivel szerinte pont azért használnak a modern világban üveget a tervezők, mert rendkívül látványos a megjelenése.

Az átlátszóság és a tükrözés a két fő vonzereje, és pont ez a kettő jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra. Ha már valaki súlyos milliárdokat fizetett azért, hogy látványos, átlátszó, tükröződő üvegépülete legyen, csekély a valószínűsége, hogy utólag beáldozza ezeket a tulajdonságokat a madarak érdekében.

Teljes biztonsággal el lehetne kerülni az ütközéseket azzal is, ha az üvegfal elé kifeszítenének egy sűrű, zöld hálót, de ezt az imént említett okból szintén nem tartja valószínűnek.

Ha már a tervezéskor gondoltak volna a madarakra, az is megoldás lehetett volna, amit például egy chicagói épületnél alkalmaztak: ott nem függőleges, hanem 8-10 fokban kifelé dőlő üvegfalakat használtak, amelyek így a talajt tükrözik vissza. A probléma egyik részét, vagyis a tükröződést ezzel megoldották, azt viszont nem, amikor az üveg teljesen átlátszó, tehát olyan, mintha nem is létezne.

Használhatnának egy olyat fóliát is, ami teljesen víztiszta, az üveg fényáteresztő képességét szinte egyáltalán nem csökkenti és még a csillogáson se ront, ugyanakkor tartalmaz egy sűrű csíkozást, ami az emberi szem számára láthatatlan, az UV-tartományt is érzékelő madarak viszont látják. Például a keresztespók-félék is úgy védik meg a hálóikat a madaraktól, hogy ultraibolya-bevonatot vonnak köré.

Egy német cég fejlesztett is ilyet ORNILUX néven, ugyanakkor erre is gondolni kellett volna már a tervezés során. Orbán Zoltán szerint még ha egy tulajdonos hajlandó is foglalkozni a madarak biztonságával, azt szeretné, ha a probléma varázsütésre megoldódna, lehetőleg minél kisebb anyagi ráfordítással, és az épület megjelenésén nem változtatva. Ezeket a feltételeket egyszerre pedig képtelenség teljesíteni.

A szóvivő egyetlen olyan megoldást tudott említeni, ami utólag is kivitelezhető, és az épület kinézetét sem csúfítja el: szerinte ki lehetne dolgozni egy lencserendszert, ami az üvegre belülről rávetít egy emberi szem számára nem látható UV rácshálót. Ezzel valószínűleg lehetne csökkenteni a becsapódások kockázatát, bár a csillogás problémáját nem oldja meg.

Megkerestük a Magyar Zene Házát, készült-e hatástanulmány a témában, és terveznek-e utólag tenni valamit a madarak védelméért. Valaszukban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát küldték el, mely a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában hangzott el:

„Az épület tervezője, Fudzsimoto Szú japán építész alaposan megismerkedett a környezettel, a Városliget ökológiai diverzitásával, a magyar felelős tervező csapat pedig kikérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakvéleményét. Ennek megfelelően madárhálók, ragadozó madarak képét ábrázoló matricák kerültek az épületre. Az üvegfelületek 13 hónapja állnak, és nem tapasztaltunk madárpusztulást. De nem szeretném elbagatellizálni a kérdést: ha az óvintézkedések ellenére komoly lesz a madárpusztulás, további lépéseket kell tennünk. Van lehetőség műszaki korrekcióra. Vannak olyan infravörös tartományba tartozó világítások, homlokzatra felkerülő fóliák, amelyeket alkalmazhatóak a további védelem érdekében. Korábban szakértők erősítették meg, hogy nem ez a terület, ahol nagy sebességgel madarak közlekednek. Egyébként pedig nem először épül nagykiterjedésű üvegfelület Budapesten, és a Dózsa György úti ING-székház előtt sincsenek madártetemek. A Magyar Zene Házát és környezetét biztonsági szolgálat ellenőrzi folyamatosan. Jelentéseikre hagyatkozva a helyzet nem tűnik ennyire súlyosnak.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Fellázadt egy erzsébetvárosi vendéglátóhely, amiért nem engedik, hogy terasza legyen – népszavazás jöhet a kérdésről
A Szabad Bisztró több mint egy éve harcol azért, hogy teraszt nyithasson az előtte lévő parkolóhelyeken, az önkormányzat azonban ellenáll. Egy hónap alatt 6 ezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a helyi lakosok dönthessék el az ügyet.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. május 28.


Link másolása

hirdetés

A magát vegán gasztrokocsmaként meghatározó Szabad Bisztró és az erzsébetvárosi önkormányzat vitája 2021 tavaszáig nyúlik vissza. A hely egyik tulajdonosa, Kiripolszky Csongor ekkor szerzett tudomást arról, hogy a VII. kerületnek van egy olyan, már az ellenzéki vezetés által elfogadott rendelete, amely tiltja, hogy parkolósávba adjanak ki vendéglátóteraszra szóló engedélyt.

Ekkoriban kezdett lecsengeni a járvány 3. hulláma, már tudni lehetett, hogy először a vendéglátóhelyek teraszai nyithatnak majd meg. A Szabad Bisztró esetében ezt viszont ellehetetlenítette a fenti rendelet, mivel előttük annyira szűk a járda, hogy csak parkolóhelyek elfoglalásával tudnak teraszt kialakítani.

Kiripolszky úgy döntött, beleáll az ügybe: minden önkormányzati képviselőnek levelet küldött, amelyben azt kérte, hogy a pandémiára való tekintettel gondolják újra a szabályozást. Választ azonban senkitől nem kapott.

Három hét várakozás után nyílt levélként is közzétette kérését, ami elég nagy hírverést ért el, így végül megérkezett az önkormányzat válasza. Nemet mondtak, ráadásul Kiripolszky szerint téves érveléssel, mivel arra a kormányrendeletre hivatkoztak, amelyik ingyenessé tette a teraszokat. Szerintük ez tiltja, hogy parkolókból alakítsanak ki teraszt, Kiripolszky szerint viszont valójában nem tiltja, csak az szerepel benne, hogy parkolókra nem vonatkozik.

Az önkormányzat érveit tételesen cáfolták, de erre sem kaptak semmilyen reakciót. Közben ugyanakkor látták, hogy a saját közterületein az összes szomszédos kerület (VI., VIII., IX.), valamint a főváros is engedélyezte, hogy parkolókban nyissanak teraszokat. Erzsébetváros viszont tartotta magát ahhoz, hogy annyira rossz a parkolási helyzet a kerületben, ami egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy vendéglátóhelyek kedvéért tovább csökkentsék a parkolók számát.

A Szabad Bisztró nem nyugodott bele ebbe, nyáron petíciót indítottak, amit több mint 1200-an írtak alá, köztük a hely feletti társasház lakóinak többsége is. Átadták az önkormányzatnak, akik közölték, hogy nem változtatnak az álláspontjukon, de fontosnak tartják a párbeszédet, ezért meghívják Kiripolszky Csongort a belső-erzsébetvárosi munkacsoportba.

hirdetés

Ez azért volt furcsa, mert a Szabad Bisztró Középső-Erzsébetváros külső szélén található, nem a bulinegyedben, így nem értették, miért abban a munkacsoportban tárgyalnának velük. Ennek ellenére örültek a lehetőségnek, de a gyakorlatban ezután sem történt semmi, a meghívás puszta ígéret maradt. Mint később kiderült, azért, mert rájöttek, hogy valóban nem Belső-Erzsébetvárosban van a hely.

Kiripolszky Csongor

A petíció átadásával párhuzamosan egy figyelemfelkeltő akciót is szerveztek, amit Szabad nemTerasznak neveztek el. Ennek keretében egy vendégük beállt a hely elé egy platós teherautóval és megengedte, hogy erre asztalokat rakjanak fel, amelyeknél a vendégek fogyaszthatnak.

A jármű parkolási díja folyamatosan fizetve volt, tehát elméletileg szabályosan állt ott, az önkormányzat ennek ellenére hozott egy határozatot, miszerint jogszerűtlen az akció, és felszólították a Szabad Bisztrót, hogy azonnal szüntessék meg. Emellett még egy 2 millió forintos bírságot is belengettek közterület nem rendeltétésszerű használatára hivatkozva.

A határozatot a hely megtámadta a bíróságon azonnali jogvédelmet kérve, amelyet jóvá is hagytak nekik, így a végleges ítélet megszületéséig az önkormányzat nem tehet semmit a teherautó ellen. Az ügy még folyamatban van, a Szabad nemTerasz pedig a téli hónapok elmúltával, április vége óta újra üzemel.

Tavaly decemberben Kiripolszky elment Niedermüller Péter fogadóórájára érdeklődni, jutottak-e valamire a témával kapcsolatban. A polgármester itt már jobban hajlott a kompromisszumra, de hozzátette, hogy kizárólag a kerület körúton kívüli részén tudják elképzelni a parkolóban létesített teraszokat, és ott is egy helyiek körében végzett közvélemény-kutatáshoz kötnék.

Ennek eredményét Niedermüller februárra ígérte, de nem történt semmi, ahogy márciusban sem. Április 10-e óta viszont újra lehet helyi népszavazást kezdeményezni, ezért alig pár nappal később Kiripolszky beadott egy kezdeményezést.

A kérdés, amelyet nemrég jóvá is hagyott a kerületi választási bizottság, így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a gépjármű várakozóhelyéül szolgáló, kerületi tulajdonban álló közterület vendéglátási célú használatához is kiadható legyen közterülethasználati engedély?"

„Tisztában vagyunk vele, hogy a népszavazás nem a legmegfelelőbb módja az ügy rendezésének, mivel az összetettebb annál, hogy szimplán igent vagy nemet lehessen mondani rá” – mondja Kiripolszky. Ezért a legideálisabbnak azt tartananák, ha társadalmi párbeszéd kezdődne a témáról, de ha ezt nem sikerül elérniük, végig fogják vinni a kezdeményezést

Hogy bizonyítsák megegyezési szándékukat, több javaslatot is megfogalmaztak. Azt szeretnék, ha szeptember végéig kísérleti jelleggel engedélyezné az önkormányzat a parkolóhelyeken való terasznyitást, majd ősszel a tapasztalatokat levonva, széleskörű egyeztetés után alakítanák ki a végleges szabályozást. Még azt is vállalnák, hogy kifizetik a közterület-használati díjat (amit ugyebár sehol máshol nem kell), ha az önkormányzat a kerület fejlesztésére fordítja.

Mint írják, megértik az érvelést, miszerint Belső-Erzsébetváros különösen leterhelt parkolás terén, de ezzel együtt úgy gondolják, hogy az ottani vendéglátóhelyek is megérdemlik a terasznyitás lehetőségét.

A dilemmát úgy oldanák meg, hogy minden hely eldönthetné, éjfél után is nyitva szeretne-e tartani, vagy inkább teraszt létesítene az előtte található parkolóhelyeken. Kiripolszky szerint ez egyfajta értékválasztás is, ami jó kompromisszum lehetne.

A javaslatokat a Szabad Bisztró tulajdonosa a napokban Niedermüller Péterrel is megosztotta, miután a polgármester egy újabb nyílt levélre reagálva találkozóra hívta őt.

„Nem zárkózott el az ötlettől, de azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy átmegy a testületen. Egyébként jó hangulatú beszélgetés volt, abban maradtunk, hogy néhány héten belül szervezünk egy nyilvános fórumot, ahol mindenki elmondhatja a véleményét” – mesélte Kiripolszky.

Némi előrelépés tehát történt az ügyben, de a népszavazási kezdeményezést ettől még viszik tovább. Nagyjából 6 ezer aláírást kellene összegyűjteniük 30 nap alatt, „tisztában vagyunk vele, hogy ez nem kevés, de érezzük magunk mögött a támogatást.”

Kiripolszky egyelőre magányos harcosként képviseli az ügyet, más vendéglátóhelyek aktívan nem csatlakoztak hozzá, annak ellenére sem, hogy csak a Lövölde tértől a körútig legalább három másik helyet érint a szabályozás. Bízik benne, hogy ha elindul az aláírásgyűjtés, abba már többen besegítenek majd.

Mindemellett egészen az aláírások leadásáig vissza tudják vonni a kezdeményezést, így továbbra is nyitottak egy esetleges megegyezésre a kerület vezetésével.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk az erzsébetvárosi önkormányzatnak, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amennyiben később megteszik, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
1500 Ft egy sima lángos, 700 Ft egy kávé a Palatinuson – megnéztük az árakat a budapesti strandokon
Az első igazi nyárias napon kimentünk két budapesti strandra, hogy kiderítsük, mennyibe fog kerülni idén a pancsolás. Sokatmondó, hogy az első helyen nem is akarták, hogy lefényképezzük az ártáblát.
Kiss András - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Kérlek, ne fotózz, főleg az ártáblát ne! – mondta az egyik büfés a Palatinus strandon szerda délelőtt. Vitatkozni nem akartam, a fényképezőgépet elraktam, és hogy oldjam a feszültséget, kértem egy kávét. Később úgy tűnt számomra, a fotózással érzékeny pontot szúrtam, ahogy mondták „most éppen ebből van ügy”.

„Valaki lefényképezte az árlapot, kirakta a Facebook-ra és most ezen pörögnek az emberek a kommentekben.”

Később, hogy árnyalják a képet azt is elmondták: minden drágább lett, az energia most háromszor annyiba kerül, és „a vállalkozóknak nincs rezsicsökkentés”. Szóval muszáj volt nekik is emelni az árakat.

Én nem is akartam megdöbbenést színlelni: az áprilisi infláció 9,5 százalékos volt, amit a lakosság ráadásul 22 százalékos drágulásnak érzékelt, és miért pont a strandok büféiben ne lehetne ezt megérezni?

Én pedig pont azért mentem ki a Margitszigetre az első napon idén, amikor a hőmérséklet 30 fok köré kúszott, hogy kiderítsem, mire számíthatunk nagyjából az idei strandszezonban a büfépultoknál, mennyibe fog kerülni egy családi pancsolás egy nagy budapesti strandon? Bár a fénykép így végül nem készült, az árakat megjegyeztem:

a sima lángos 1500 forint volt, korsó sör 1200, a kávéért pedig 700 forintot fizettem.

Zuglóban a Paskál strandon már szerényebb árakat találtam, pedig ahogy itt fogalmaztak, ők is jelentősen emeltek tavalyhoz képest.

hirdetés

Én egy sajtos-tejfölös mellett döntöttem – ez 1690 forint volt –, és kértem még egy fél literes üdítőt is, így összesen 2340 forintot fizettem. A lángos amúgy finom, omlós volt, palacsinta viszont már nem fért bele az ebédbe.

Pünkösdfürdőre a legolcsóbb a belépő

Ezzel a kis ebéddel ünnepeltem meg az egyszemélyes strandszezonnyitó napomat. Bár, igazából szezonról már talán nem is lehet annyira beszélni.

Korábban a budapesti strandok közül a Palatinus nyitott meg elsőként, május elsején, ezzel elindítva a szezont. Az elmúlt években azonban a legtöbb és legnagyobb fővárosi fürdőket és strandokat üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. láthatóan azon dolgozott, hogy a különböző fejlesztésekkel, fürdőbővítésekkel kiküszöbölje a szezonalitást. A legtöbb nagy strand így ma már egész évben nyitva van.

A nagyobb budapesti fürdőhelyek közül csak kettő maradt teljesen szezonális:

a Pünkösdfürdői strand, illetve a Római. Mindkettő a június 11-12-i hétvégén nyit meg, időjárástól függően.

A Római strand sokáig az egyik legdrágább fürdőhely volt, bár szerintem hatalmas területével, szép árnyas fáival az egyik legjobb is. A honlapon itt csak tavalyi árakat találtunk, eszerint a felnőtt belép hétköznap 2500, hétvégén 2800 forint, a négyfős családi belépő pedig 7100, illetve 8000 forint.

A Pünkösdfürdői strandnál sincsenek még idei árak feltűntetve, a tavalyi alapján viszont mára ez lett az egyik legolcsóbb budapesti strand. Hétköznap a felnőtt belépőért 1900 forintot, hétvégén pedig 2100 forintot kellet fizetni. Itt is van négyfős családi jegy, ami 5300, illetve 5600 forintba került.

A Csillaghegyi strand korábban két dologról volt ismert. Az egyik, hogy nagyon hideg a vize, a másik pedig, hogy az egységes 900 forintos jegyárral a legolcsóbb budapesti strand. 2018-ra azonban egy hatalmas, nyolcezer négyzetméteres fürdőkomplexumot építettek mellé, így már ez is egész évben üzemel, viszont a belépő is drágább lett. A felnőtteknek hétköznap 2600, hétvégén 2900 forint. Van ennél drágább belépő is, amivel viszont a szaunavilág nevű részre is be lehet lépni.

A négyfős családi jegyért 6700, illetve 7200 forintot kell fizetni.

A régi strandterületet a május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni.

A zuglói Paskál strandot 2016-ban bővítették ki, azóta már ez is egész évben üzemel. Ez talán a BGYH egyik legjobban sikerült fejlesztése volt: 2018-ban már napi 900 vendég volt átlagosan, pedig a felújítás előtt ennek harmadával számoltak. A Paskálra a felnőtt belépő hétköznap 2900, hétvégén 3200 forint, a négyfős családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forint.

A Pesterzsébeti strand pár éve ébredt fel csipkerózsika álmából: a felújított fürdő 2018-ra, a strand 2019-re készült el. Ez az intézmény is egész évben nyitva van, a strandterületet pedig május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni. A felnőtt belépő itt 2900 forint hétköznap, 3200 hétvégén. A családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forintba kerül.

A margitszigeti Palatinus sokáig a legdrágább budapesti strand volt, de mára ez sem igaz. A felnőtt belépő hétköznap 2600, hétvégén 3100 forint. Ez strand is már egész évben látogatható, a teljes strandterületet május 28-án nyitják meg. Amikor ott jártam a hullámmedence és strand medence még nem üzemelt, és a területe sem volt teljesen megnyitva.

A Palatinus mellett Budapest másik ikonikus strandja a Dagály, amelynek északi részén épült fel a Duna Aréna. A munkálatok miatt a Dagály évekig zárva volt, csak 2018 augusztusára nyitották meg újra. A stranterület nyitását idén május 15-re tervezik. Tavaly a felnőtt belépő ide 2500, illetve 2900 forint volt, a négyfős családi jegy pedig 7000, illetve 8000 forintba kerül.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Galéria: átadtak három felújított állomást a 3-as metró vonalán
Elkészült a Kálvin tér, a Klinikák és a Corvin-negyed megálló, nézze meg a képeinket!

Link másolása

hirdetés

Szombat délutántól Kőbánya-Kispesttől már a Kálvin térig jár a 3-as metró a déli szakaszon, de az állomás átépítése miatt a Nagyvárad téren nem állnak meg a szerelvények – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Az északi szakaszon a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró a hétvégétől, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között pótlóbuszokkal lehet utazni.

A BKK mindenkit arra kér, hogy utazása előtt tájékozódjon, ne megszokásból közlekedjen, mert

több helyen megváltozott a forgalmi rend a fővárosban, különösen a Göncz Árpád városközpont környékén.

Ezen a hétvégén különleges rend szerint közlekedik a 3-as metró:

  • Május 14-én, szombaton hajnaltól 17:00-ig a szerelvények a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között járnak, az M3-as metrópótlóbusz a Göncz Árpád városközpont és Kőbánya-Kispest között közlekedik
  • Május 14-én, szombaton 17:00-tól, illetve május 15-én, vasárnap egész nap Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér, illetve a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között az M3-as pótlóbusszal lehet utazni.

A 3-as metró felújítása 2017. november 4-én kezdődött, és várhatóan 2023 elejéig tart majd. Első ütemben a Dózsa György út és az Újpest-központ közötti állomásokat újították fel, itt 2019. március 30-án indult újra az utasforgalom. A déli szakaszt 2019. április 6-án kezdték el felújítani, a munkával 2020. október 22-re végeztek. Ezután kezdődött meg az utolsó, középső szakasz felújítása 2020. november 7-én.

hirdetés
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Budapest100: Belestünk ódon házak rejtett udvaraiba és titkos kertjeibe
A Várnegyeddel nem lehetett betelni a régi házak ünnepén sem.

Link másolása

hirdetés

Arra már nem emlékszem, honnan tudtam az első Budapest100-ról 2011-ben, csak arra, hogy milyen nagyszerű volt máskor zárva tartott lépcsőházakba belépni és az ottlakóktól meghallgatni a ház történetét. Azóta igyekszem nem kihagyni a régi épületek fesztiválját.

Május 14-én és 15-én a Várnegyed házaiba lehetett bekukucskálni, és felfedezni a titkos kerteket, turisták és kívülállók elől elzárt udvarokat.

A Budai Várral egyszerűen nem lehet betelni. Ehhez az élményhez adott még egy érzelmi löketet a Budapest100.
Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Számomra a Dísz tér épületei voltak a legizgalmasabbak, közülük is a 12-es szám alatt álló ház, az Edelsheim-Gyulai palota fogott meg leginkább, nem csupán a történetével, hanem harmonikus megjelenésével, belső udvarának elegáns és tündöklő szépségével.

A Dísz tér hatalmas forgalmat bonyolít le, itt fordul meg a várbusz, innen lehet továbbjutni a Sándor-palotához, a Budavári Siklóhoz, a Nemzeti Galériának is otthont adó egykori királyi palotához és a Hauszmann programban újjáépített Csikós-udvarhoz. A Dísz tér köti össze az egykori államigazgatási negyedet és a polgárvárost.

A tér déli végén, egymással szemben volt egykor a budai vár két bejárata: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkorban: Zsidó-) kapu. A tér északi végén találkozik a Szentháromság térről erre futó Tárnok utca és az Úri utca. Nevét - Parade Platz, vagyis Dísz tér - a XVIII. században kaphatta, mivel déli részén tartották a katonai felvonulásokat, a palotaőrség parádéit.

hirdetés
Az Edelsheim-Gyulai-palota története - természetesen - a középkorig nyúlik vissza. Itt állt annak idején Stiborici Stibor erdélyi vajda gótikus palotája. 1438-ban Cseh Péter erdélyi vajdáé lett, 1453-ban pedig Tárnok Demeter és Tarczai János tulajdona lett. Ezután a győri káptalanhoz került Buda elfoglalásáig.

A törökök kiűzése után, 1688-ban a budavári ostrom alatt megrongálódott házat Salgáry (avagy Salgari) Péter, Buda polgármestere szerezte meg, aki barokk stílusban építtette újjá. A család csaknem 100 évig, 1784-ig birtokolta. Ezt követően egy gógyszerészé volt, majd a XIX. században a későbbi budai polgármester, Walheim Nepomuk János szerezte meg, és átalakíttatta klasszicista stílusban.

1892-től az 1948-as államosításig báró Edelsheim-Gyulai Lipót tulajdona volt. 1888-ban született, 1912-ben nősült, gróf Pejacsevich Gabriellát vette feleségül. A Dísz téren álló budai házát 1913-ban Jablonszky Ferenc építész tervei alapján neobarokk stílusban építtette át. Itt született 1918. január 14-én harmadik lánya, Ilona, aki 1940-ben ment feleségül Horthy Miklós kormányzó fiához, Horthy István kormányzóhelyetteshez. Bár gróf Edelsheim-Gyulai Lipót elvált nejétől 1920-ban, a volt felesége az épületben lakott.

“1938-ban a Színházi élet képes hetilap tudósított a Dísz tér 12. számú házban, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné által rendezett nagyszabású jelmezbálról. Az eseményen több mint 300 meghívott vendég jelent meg. A jelmezek szépségét zsűri bírálta el, melynek tagjai Bethlen Margit grófné (Bethlen István felesége), Batthyányi Gyula gróf és báró Priette Bihari Jenő voltak”

- tudtuk meg a Budapest100 hétvégén a házban kihelyezett egyik tábláról.Budapest100 Várnegyed

Kevesen tudják, hogy ebben a második világháborúban ebben épületben működött egy Kiugrási Iroda: a háborúból való kilépést készítette elő 1944 őszén. A pincében titkos rádióállomás működött, a Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció tagjaival tartották a kapcsolatot - írja a Várhegy blog. Csakhogy a rádió jelzéseit az egyik közelben álló házban hallgatták le, mivel oda telepedett be Dr. Wilhelm Höttl a náci RSHA délkelet-európai hírszerzésének csoportvezetője. Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona Gestapo közeledésének hírére a Dísz tér alatt korábban kialakított alagúton a szemközti Pápai Nunciatúrára menekült, ám a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy-család többi tagjával együtt Németországba.

Budapest ostroma alatt a ház súlyos károkat szenvedett. Háború utáni újjáéépítésekor a XIX. századi állapotát vették alapul.

Ma egy kívülről szerény, kétszintes lakóépület, a kapun át az udvarra lépve azonban ámulatba ejtő látvány fogad bennünket és a ház mindenkit elbűvöl szépségével, arányaival.

A Dísz téren és az Úri utcában sorra jártuk az épületeket. Borsos Miklós egykori lakóháza volt még számunkra érdekes, részben a szobrász munkássága miatt.Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Egyáltalán nem túlzás, hogy az élményektől felpezsdülve mentünk haza. Alig várjuk a 2023-as rendezvényt!Budapest100 Várnegyed


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: