News here
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Madarak tömegeinek halálát okozhatja a Magyar Zene Háza üvegépülete

Teljes erővel nekicsapódnak, mert vagy visszatükrözi a növényzetet, vagy átláthatónak, átrepülhetőnek mutatja az épületet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint az utólagos megoldáskeresés nehézkes és drága, eredménye pedig bizonytalan.

Link másolása

hirdetés

A napokban adták át a Magyar Zene Házát a Városligetben, mi is beszámoltunk róla, milyen lett kívül-belül.

A zöldterület közepén felhúzott üvegfalú épület azonban magában hordoz egy súlyos problémát is, amire először Zubreczki Dávid blogger, építészeti szakértő hívta fel a figyelmet: mivel a környező fákat és bokrokat tükrözi vissza, a madarak egyszerűen nem veszik észre, teljes sebességgel nekirepülnek, ami a súlyos sérülésüket, vagy akár a halálukat is okozhatja.

Zubreczki az épület bejárásakor saját szemével is látott, illetve lefotózott egy elhullott madarat, ami igazolta korábbi balsejtelmét.

Megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, mit lehetett volna másképp csinálni a tervezéskor, és van-e még bármi lehetőség a károk utólagos csökkentésére.

hirdetés

Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője elmondta, tudomása szerint velük senki nem egyeztetett – a témával fogalkozóként ilyen esetekben őt szokták keresni –, sem a tervezés, sem a kivitelezés során, de mivel ők egy szakmai civil szervezet, nem hatóság, ezért nem is volt kötelező ezt megtenni.

Szerinte pont ezért találták ki a hatástanulmányok rendszerét, de az előbbivel megegyező okból azt se tudja megmondani, a Zene Háza esetében készült-e ilyen.

Mindenesetre, ha megkérdezték volna őket, vagy bármelyik madárvédelmi szakértőt, hogy a Városliget közepére tervezett üvegépületnél fennáll-e a madárbecsapódás kockázata, a válasz az lett volna, hogy ennek az esélye „tízezer százalék”.

Az MME honlapján egyébként hosszan taglalják az ablaknak ütközést, a probléma biológiai hátterétől kezdve a potenciális megoldási javaslatokig.

Az egyik sokat emlegetett lehetőség, hogy ragasszák fel ragadozó madarak sziluettjét az ablakokra. Ezt alkalmazták is az épületen, de Orbán Zoltán szerint ebben az esetben aligha fogja megszüntetni a becsapódás esélyét.

„A madarak nem hülyék: pontosan tudják, hogy egy parkos környezetben, a bokrok között nem lebegnek kitárt szárnyú ragadozók” – mondja a szakértő, hozzátéve: pont a Városligetben látott egy másik jószándékú, de teljesen elhibázott példát, amikor felrepülő galamb sziluetteket ragasztottak egy üvegablakra. Szerinte ez nemhogy elriasztja, de talán még oda is vonzhatja a madarakat.

Megoldás lehetne az is, ha sűrűn körbeültetnék bokrokkal az épületet, így a madarak kevésbé repülnének arra. A szóvivő ugyanakkor nem lát erre túl nagy esélyt, mivel szerinte pont azért használnak a modern világban üveget a tervezők, mert rendkívül látványos a megjelenése.

Az átlátszóság és a tükrözés a két fő vonzereje, és pont ez a kettő jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra. Ha már valaki súlyos milliárdokat fizetett azért, hogy látványos, átlátszó, tükröződő üvegépülete legyen, csekély a valószínűsége, hogy utólag beáldozza ezeket a tulajdonságokat a madarak érdekében.

Teljes biztonsággal el lehetne kerülni az ütközéseket azzal is, ha az üvegfal elé kifeszítenének egy sűrű, zöld hálót, de ezt az imént említett okból szintén nem tartja valószínűnek.

Ha már a tervezéskor gondoltak volna a madarakra, az is megoldás lehetett volna, amit például egy chicagói épületnél alkalmaztak: ott nem függőleges, hanem 8-10 fokban kifelé dőlő üvegfalakat használtak, amelyek így a talajt tükrözik vissza. A probléma egyik részét, vagyis a tükröződést ezzel megoldották, azt viszont nem, amikor az üveg teljesen átlátszó, tehát olyan, mintha nem is létezne.

Használhatnának egy olyat fóliát is, ami teljesen víztiszta, az üveg fényáteresztő képességét szinte egyáltalán nem csökkenti és még a csillogáson se ront, ugyanakkor tartalmaz egy sűrű csíkozást, ami az emberi szem számára láthatatlan, az UV-tartományt is érzékelő madarak viszont látják. Például a keresztespók-félék is úgy védik meg a hálóikat a madaraktól, hogy ultraibolya-bevonatot vonnak köré.

Egy német cég fejlesztett is ilyet ORNILUX néven, ugyanakkor erre is gondolni kellett volna már a tervezés során. Orbán Zoltán szerint még ha egy tulajdonos hajlandó is foglalkozni a madarak biztonságával, azt szeretné, ha a probléma varázsütésre megoldódna, lehetőleg minél kisebb anyagi ráfordítással, és az épület megjelenésén nem változtatva. Ezeket a feltételeket egyszerre pedig képtelenség teljesíteni.

A szóvivő egyetlen olyan megoldást tudott említeni, ami utólag is kivitelezhető, és az épület kinézetét sem csúfítja el: szerinte ki lehetne dolgozni egy lencserendszert, ami az üvegre belülről rávetít egy emberi szem számára nem látható UV rácshálót. Ezzel valószínűleg lehetne csökkenteni a becsapódások kockázatát, bár a csillogás problémáját nem oldja meg.

Megkerestük a Magyar Zene Házát, készült-e hatástanulmány a témában, és terveznek-e utólag tenni valamit a madarak védelméért. Valaszukban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát küldték el, mely a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában hangzott el:

„Az épület tervezője, Fudzsimoto Szú japán építész alaposan megismerkedett a környezettel, a Városliget ökológiai diverzitásával, a magyar felelős tervező csapat pedig kikérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakvéleményét. Ennek megfelelően madárhálók, ragadozó madarak képét ábrázoló matricák kerültek az épületre. Az üvegfelületek 13 hónapja állnak, és nem tapasztaltunk madárpusztulást. De nem szeretném elbagatellizálni a kérdést: ha az óvintézkedések ellenére komoly lesz a madárpusztulás, további lépéseket kell tennünk. Van lehetőség műszaki korrekcióra. Vannak olyan infravörös tartományba tartozó világítások, homlokzatra felkerülő fóliák, amelyeket alkalmazhatóak a további védelem érdekében. Korábban szakértők erősítették meg, hogy nem ez a terület, ahol nagy sebességgel madarak közlekednek. Egyébként pedig nem először épül nagykiterjedésű üvegfelület Budapesten, és a Dózsa György úti ING-székház előtt sincsenek madártetemek. A Magyar Zene Házát és környezetét biztonsági szolgálat ellenőrzi folyamatosan. Jelentéseikre hagyatkozva a helyzet nem tűnik ennyire súlyosnak.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
1500 Ft egy sima lángos, 700 Ft egy kávé a Palatinuson – megnéztük az árakat a budapesti strandokon
Az első igazi nyárias napon kimentünk két budapesti strandra, hogy kiderítsük, mennyibe fog kerülni idén a pancsolás. Sokatmondó, hogy az első helyen nem is akarták, hogy lefényképezzük az ártáblát.
Kiss András - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Kérlek, ne fotózz, főleg az ártáblát ne! – mondta az egyik büfés a Palatinus strandon szerda délelőtt. Vitatkozni nem akartam, a fényképezőgépet elraktam, és hogy oldjam a feszültséget, kértem egy kávét. Később úgy tűnt számomra, a fotózással érzékeny pontot szúrtam, ahogy mondták „most éppen ebből van ügy”.

„Valaki lefényképezte az árlapot, kirakta a Facebook-ra és most ezen pörögnek az emberek a kommentekben.”

Később, hogy árnyalják a képet azt is elmondták: minden drágább lett, az energia most háromszor annyiba kerül, és „a vállalkozóknak nincs rezsicsökkentés”. Szóval muszáj volt nekik is emelni az árakat.

Én nem is akartam megdöbbenést színlelni: az áprilisi infláció 9,5 százalékos volt, amit a lakosság ráadásul 22 százalékos drágulásnak érzékelt, és miért pont a strandok büféiben ne lehetne ezt megérezni?

Én pedig pont azért mentem ki a Margitszigetre az első napon idén, amikor a hőmérséklet 30 fok köré kúszott, hogy kiderítsem, mire számíthatunk nagyjából az idei strandszezonban a büfépultoknál, mennyibe fog kerülni egy családi pancsolás egy nagy budapesti strandon? Bár a fénykép így végül nem készült, az árakat megjegyeztem:

a sima lángos 1500 forint volt, korsó sör 1200, a kávéért pedig 700 forintot fizettem.

Zuglóban a Paskál strandon már szerényebb árakat találtam, pedig ahogy itt fogalmaztak, ők is jelentősen emeltek tavalyhoz képest.

hirdetés

Én egy sajtos-tejfölös mellett döntöttem – ez 1690 forint volt –, és kértem még egy fél literes üdítőt is, így összesen 2340 forintot fizettem. A lángos amúgy finom, omlós volt, palacsinta viszont már nem fért bele az ebédbe.

Pünkösdfürdőre a legolcsóbb a belépő

Ezzel a kis ebéddel ünnepeltem meg az egyszemélyes strandszezonnyitó napomat. Bár, igazából szezonról már talán nem is lehet annyira beszélni.

Korábban a budapesti strandok közül a Palatinus nyitott meg elsőként, május elsején, ezzel elindítva a szezont. Az elmúlt években azonban a legtöbb és legnagyobb fővárosi fürdőket és strandokat üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. láthatóan azon dolgozott, hogy a különböző fejlesztésekkel, fürdőbővítésekkel kiküszöbölje a szezonalitást. A legtöbb nagy strand így ma már egész évben nyitva van.

A nagyobb budapesti fürdőhelyek közül csak kettő maradt teljesen szezonális:

a Pünkösdfürdői strand, illetve a Római. Mindkettő a június 11-12-i hétvégén nyit meg, időjárástól függően.

A Római strand sokáig az egyik legdrágább fürdőhely volt, bár szerintem hatalmas területével, szép árnyas fáival az egyik legjobb is. A honlapon itt csak tavalyi árakat találtunk, eszerint a felnőtt belép hétköznap 2500, hétvégén 2800 forint, a négyfős családi belépő pedig 7100, illetve 8000 forint.

A Pünkösdfürdői strandnál sincsenek még idei árak feltűntetve, a tavalyi alapján viszont mára ez lett az egyik legolcsóbb budapesti strand. Hétköznap a felnőtt belépőért 1900 forintot, hétvégén pedig 2100 forintot kellet fizetni. Itt is van négyfős családi jegy, ami 5300, illetve 5600 forintba került.

A Csillaghegyi strand korábban két dologról volt ismert. Az egyik, hogy nagyon hideg a vize, a másik pedig, hogy az egységes 900 forintos jegyárral a legolcsóbb budapesti strand. 2018-ra azonban egy hatalmas, nyolcezer négyzetméteres fürdőkomplexumot építettek mellé, így már ez is egész évben üzemel, viszont a belépő is drágább lett. A felnőtteknek hétköznap 2600, hétvégén 2900 forint. Van ennél drágább belépő is, amivel viszont a szaunavilág nevű részre is be lehet lépni.

A négyfős családi jegyért 6700, illetve 7200 forintot kell fizetni.

A régi strandterületet a május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni.

A zuglói Paskál strandot 2016-ban bővítették ki, azóta már ez is egész évben üzemel. Ez talán a BGYH egyik legjobban sikerült fejlesztése volt: 2018-ban már napi 900 vendég volt átlagosan, pedig a felújítás előtt ennek harmadával számoltak. A Paskálra a felnőtt belépő hétköznap 2900, hétvégén 3200 forint, a négyfős családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forint.

A Pesterzsébeti strand pár éve ébredt fel csipkerózsika álmából: a felújított fürdő 2018-ra, a strand 2019-re készült el. Ez az intézmény is egész évben nyitva van, a strandterületet pedig május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni. A felnőtt belépő itt 2900 forint hétköznap, 3200 hétvégén. A családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forintba kerül.

A margitszigeti Palatinus sokáig a legdrágább budapesti strand volt, de mára ez sem igaz. A felnőtt belépő hétköznap 2600, hétvégén 3100 forint. Ez strand is már egész évben látogatható, a teljes strandterületet május 28-án nyitják meg. Amikor ott jártam a hullámmedence és strand medence még nem üzemelt, és a területe sem volt teljesen megnyitva.

A Palatinus mellett Budapest másik ikonikus strandja a Dagály, amelynek északi részén épült fel a Duna Aréna. A munkálatok miatt a Dagály évekig zárva volt, csak 2018 augusztusára nyitották meg újra. A stranterület nyitását idén május 15-re tervezik. Tavaly a felnőtt belépő ide 2500, illetve 2900 forint volt, a négyfős családi jegy pedig 7000, illetve 8000 forintba kerül.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Galéria: átadtak három felújított állomást a 3-as metró vonalán
Elkészült a Kálvin tér, a Klinikák és a Corvin-negyed megálló, nézze meg a képeinket!

Link másolása

hirdetés

Szombat délutántól Kőbánya-Kispesttől már a Kálvin térig jár a 3-as metró a déli szakaszon, de az állomás átépítése miatt a Nagyvárad téren nem állnak meg a szerelvények – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Az északi szakaszon a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró a hétvégétől, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között pótlóbuszokkal lehet utazni.

A BKK mindenkit arra kér, hogy utazása előtt tájékozódjon, ne megszokásból közlekedjen, mert

több helyen megváltozott a forgalmi rend a fővárosban, különösen a Göncz Árpád városközpont környékén.

Ezen a hétvégén különleges rend szerint közlekedik a 3-as metró:

  • Május 14-én, szombaton hajnaltól 17:00-ig a szerelvények a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között járnak, az M3-as metrópótlóbusz a Göncz Árpád városközpont és Kőbánya-Kispest között közlekedik
  • Május 14-én, szombaton 17:00-tól, illetve május 15-én, vasárnap egész nap Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér, illetve a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között az M3-as pótlóbusszal lehet utazni.

A 3-as metró felújítása 2017. november 4-én kezdődött, és várhatóan 2023 elejéig tart majd. Első ütemben a Dózsa György út és az Újpest-központ közötti állomásokat újították fel, itt 2019. március 30-án indult újra az utasforgalom. A déli szakaszt 2019. április 6-án kezdték el felújítani, a munkával 2020. október 22-re végeztek. Ezután kezdődött meg az utolsó, középső szakasz felújítása 2020. november 7-én.

hirdetés
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Budapest100: Belestünk ódon házak rejtett udvaraiba és titkos kertjeibe
A Várnegyeddel nem lehetett betelni a régi házak ünnepén sem.

Link másolása

hirdetés

Arra már nem emlékszem, honnan tudtam az első Budapest100-ról 2011-ben, csak arra, hogy milyen nagyszerű volt máskor zárva tartott lépcsőházakba belépni és az ottlakóktól meghallgatni a ház történetét. Azóta igyekszem nem kihagyni a régi épületek fesztiválját.

Május 14-én és 15-én a Várnegyed házaiba lehetett bekukucskálni, és felfedezni a titkos kerteket, turisták és kívülállók elől elzárt udvarokat.

A Budai Várral egyszerűen nem lehet betelni. Ehhez az élményhez adott még egy érzelmi löketet a Budapest100.
Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Számomra a Dísz tér épületei voltak a legizgalmasabbak, közülük is a 12-es szám alatt álló ház, az Edelsheim-Gyulai palota fogott meg leginkább, nem csupán a történetével, hanem harmonikus megjelenésével, belső udvarának elegáns és tündöklő szépségével.

A Dísz tér hatalmas forgalmat bonyolít le, itt fordul meg a várbusz, innen lehet továbbjutni a Sándor-palotához, a Budavári Siklóhoz, a Nemzeti Galériának is otthont adó egykori királyi palotához és a Hauszmann programban újjáépített Csikós-udvarhoz. A Dísz tér köti össze az egykori államigazgatási negyedet és a polgárvárost.

A tér déli végén, egymással szemben volt egykor a budai vár két bejárata: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkorban: Zsidó-) kapu. A tér északi végén találkozik a Szentháromság térről erre futó Tárnok utca és az Úri utca. Nevét - Parade Platz, vagyis Dísz tér - a XVIII. században kaphatta, mivel déli részén tartották a katonai felvonulásokat, a palotaőrség parádéit.

hirdetés
Az Edelsheim-Gyulai-palota története - természetesen - a középkorig nyúlik vissza. Itt állt annak idején Stiborici Stibor erdélyi vajda gótikus palotája. 1438-ban Cseh Péter erdélyi vajdáé lett, 1453-ban pedig Tárnok Demeter és Tarczai János tulajdona lett. Ezután a győri káptalanhoz került Buda elfoglalásáig.

A törökök kiűzése után, 1688-ban a budavári ostrom alatt megrongálódott házat Salgáry (avagy Salgari) Péter, Buda polgármestere szerezte meg, aki barokk stílusban építtette újjá. A család csaknem 100 évig, 1784-ig birtokolta. Ezt követően egy gógyszerészé volt, majd a XIX. században a későbbi budai polgármester, Walheim Nepomuk János szerezte meg, és átalakíttatta klasszicista stílusban.

1892-től az 1948-as államosításig báró Edelsheim-Gyulai Lipót tulajdona volt. 1888-ban született, 1912-ben nősült, gróf Pejacsevich Gabriellát vette feleségül. A Dísz téren álló budai házát 1913-ban Jablonszky Ferenc építész tervei alapján neobarokk stílusban építtette át. Itt született 1918. január 14-én harmadik lánya, Ilona, aki 1940-ben ment feleségül Horthy Miklós kormányzó fiához, Horthy István kormányzóhelyetteshez. Bár gróf Edelsheim-Gyulai Lipót elvált nejétől 1920-ban, a volt felesége az épületben lakott.

“1938-ban a Színházi élet képes hetilap tudósított a Dísz tér 12. számú házban, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné által rendezett nagyszabású jelmezbálról. Az eseményen több mint 300 meghívott vendég jelent meg. A jelmezek szépségét zsűri bírálta el, melynek tagjai Bethlen Margit grófné (Bethlen István felesége), Batthyányi Gyula gróf és báró Priette Bihari Jenő voltak”

- tudtuk meg a Budapest100 hétvégén a házban kihelyezett egyik tábláról.Budapest100 Várnegyed

Kevesen tudják, hogy ebben a második világháborúban ebben épületben működött egy Kiugrási Iroda: a háborúból való kilépést készítette elő 1944 őszén. A pincében titkos rádióállomás működött, a Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció tagjaival tartották a kapcsolatot - írja a Várhegy blog. Csakhogy a rádió jelzéseit az egyik közelben álló házban hallgatták le, mivel oda telepedett be Dr. Wilhelm Höttl a náci RSHA délkelet-európai hírszerzésének csoportvezetője. Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona Gestapo közeledésének hírére a Dísz tér alatt korábban kialakított alagúton a szemközti Pápai Nunciatúrára menekült, ám a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy-család többi tagjával együtt Németországba.

Budapest ostroma alatt a ház súlyos károkat szenvedett. Háború utáni újjáéépítésekor a XIX. századi állapotát vették alapul.

Ma egy kívülről szerény, kétszintes lakóépület, a kapun át az udvarra lépve azonban ámulatba ejtő látvány fogad bennünket és a ház mindenkit elbűvöl szépségével, arányaival.

A Dísz téren és az Úri utcában sorra jártuk az épületeket. Borsos Miklós egykori lakóháza volt még számunkra érdekes, részben a szobrász munkássága miatt.Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Egyáltalán nem túlzás, hogy az élményektől felpezsdülve mentünk haza. Alig várjuk a 2023-as rendezvényt!Budapest100 Várnegyed


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Rozsdaövezeti besorolást kapott a BudaPart lakópark
Így az újdonsült tulajdonosok visszaigényelhetik majd az áfát az ingatlan után.

Link másolása

hirdetés

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a Rozsdaövezeti bizottság a Property Market BudaPart városnegyed fejlesztésének helyszínét.

Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Kopaszi-gáttal szemben épülő új városnegyed, a BudaPart rozsdaövezeti besorolása kedvez a lakásvásárlóknak, mert az 5 százalékos áfával épülő rozsdaövezeti lakások után a vevők visszaigényelhetik az áfát. A visszaigénylés visszamenőleg nem érvényesíthető (a rendelet hatályba lépése előtti befizetések esetében), csak a további részletekre, vásárlásokra vonatkozik - tették hozzá.

Megjegyezte, hogy a besorolás gyorsítja és egyszerűsíti a beruházást. Kiemelte, a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akcióterv célja, hogy az elhanyagolt ipari területeket helyreállítsák, kármentesítsék a fejlesztők, illetve új projekteket indítsanak ott, ezzel segítve a városrészek rehabilitációját.

A vállalat első projektje, a BudaPart 2016-ban indult, a különleges városrészként fejlesztett területből 10 hektár a Lágymányosi-öböl vízfelülete, és 20 hektár városi park, amelynek része Budapest egyik legnagyobb közparkja, a Kopaszi-gát is. A városrészfejlesztés első két ütemét már lezárták, 1100 lakást értékesítettek is, az első két irodaépületet és az első öt lakóházat már birtokba vették a lakók és a bérlők.

A megközelítőleg tízéves, maximum hat fázisban megvalósuló beruházás - 54 hektáron épül, itt 15 lakóépületben 3 ezer lakás, 12 irodaházban 250 ezer négyzetméter irodaterület és 15 ezer négyzetméter kereskedelmi terület jön létre -, ahol mintegy 25-30 ezer városlakó élhet és dolgozhat a közeljövőben - ismertették.

hirdetés
A most bejelentett rozsdaövezeti akcióterületi besorolásról a 2021. májusában létrejött Rozsdaövezeti bizottság döntött. A testület javaslatok alapján határoz arról, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a programba.

A közlemény szerint a BudaPart a legnagyobb rozsdaövezeti beruházás Budapesten.

"A rozsdaövezetek újrahasznosításával a közvetlen környezetük, de az egész város is profitál, megújulhat a városi infrastruktúra, felértékelődhet a környezetében lévő ingatlanállomány, ezzel párhuzamosan megjelennek a lakók mindennapi életéhez szükséges szolgáltatások is" - idézték Schrancz Mihályt.

Az ingatlanfejlesztő korábbi, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint rekordszintre, 500 milliárd forintra nőtt a Property Market Kft. fejlesztési portfóliójának értéke 2021-ben, miközben árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 847 millió forintot tett ki. A nyilvános cégadatok szerint a kft. adózott eredménye 2020-ban 80 millió forintot, árbevétele 1,278 milliárd forintot tett ki.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: