HÍREK
A Rovatból

Lázár János szerint 2030-ra utolérjük Ausztriát

Négy éve még kampányvideójában a bécsi utcai állapotokkal riogatott a most ismét miniszterré kinevezett politikus.


Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje – írja a Telex.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

a következő időszakra pedig a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa lesz 2030-ra.

Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, mondta a miniszter, aki hozzátette:

most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát.

Elmondta azt is, célja, hogy tíz év múlva már ne lehessen észrevenni, ha Hegyeshalomnál átkelünk a határon, és például ne egy romos épület fogadja az arra utazókat.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– tette hozzá Lázár János, kiemelve, hogy ez azonban nem fog a verseny rovására menni.

Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ő azért a vidékben látja az ország aranytartalékát.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak.

Állítása szerint jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek.

Konkrét kérdésekre válaszolva Lázár elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha egyes építkezések politikai kérdésekké válnának, mint ahogy például szerinte a főpolgármester bizonyos beruházási kérdéseket politikai síkra akar terelni.

Példaként a Városligetet említette, aminél a tiltakozók szerinte elfelejtik, hogy nem pusztán a ligetről van szó, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Biodóm jó döntés volt, érdemes fejleszteni az állatkertet, amelynek évi félmillió látogatója van. Ha rajta múlik, ez a projekt be lesz fejezve, mondta Lázár.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. A jobbikos Z. Kárpát Dániellel egyetértve fontos, végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak (Párbeszéd) a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is” – tette hozzá.

Négy éve a 2018-as választási kampányban (egyik utolsó, országos politikában tett gesztusaként) Lázár János nagy port kavart felvételt tett közzé, amin a bécsi utcán néhány, muszlim viseletet hordó embert videózva az osztrák főváros borzalmas közbiztonságáról értekezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Menj a picsába, Orbán” – kemény hangvételű vita volt a Pride-ról az Európai Parlamentben
A szociáldemokraták kezdeményezésére tartott vitában több oldalról is éles bírálatok érték a magyar kormányt. A belga képviselő szóhasználata különösen nagy figyelmet kapott.


Szerdán az Európai Parlamentben a szociáldemokrata frakció kezdeményezésére vitát tartottak a Pride-ról. Az eseményen több mint 70 képviselő vett részt személyesen, számolt be róla a hvg.hu.

Marie Bjerre, a soros dán EU-elnökség képviseletében hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban nincs helye a szexuális orientáción alapuló diszkriminációnak. Magyarországról szólva azt mondta, napirenden tartják a magyar demokrácia helyzetét, és ismét a tagállamok elé idézik a kormányt. Kiemelte: „A következő meghallgatás októberben lesz, és bízhatnak abban, hogy a dán elnökség alatt ez a döntés a legnagyobb figyelmet kapja. Ennek része a kisebbségek védelme és az LMBTQ-kisebbséghez tartozók védelme is.”

A vitában felszólalt Dobrev Klára is, aki szerint „elkezdődött az Orbán-rendszer utolsó nyara.” A Demokratikus Koalíció politikusa emlékeztetett arra, hogy a Pride idején „sok százezer ember nevetett az arcukba azon a napon, boldogan, felszabadultan, és nem kértek a tiltásból.” Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg az ellenzéki jobboldallal szemben is: „Az ellenzéki jobboldal is megpróbálta elsunnyogni, és nem mozgósított a Pride-ra, és tényleg megdöbbenve látom, hogy másodszorra vitázunk az Európai Parlamentben a magyar LMBTQ-emberek jogairól, és másodszor is hiányoznak a Tisza Párt képviselői erről az ülésről. Ez így nem fog menni.”

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét Magyarország került a középpontba. „Nem unják-e még?” – tette fel a kérdést. Kifogásolta, hogy miközben a hatóságok törvénytelennek nyilvánították a Pride-ot, „a családvédő hazafiak törvényes megmozdulását akadályozták meg.”

A Fidesz részéről László András is felszólalt, aki a Pride-ot külföldről vezényelt politikai provokációnak nevezte.

A vita egyik legerősebb pillanata Hilde Vautmans belga liberális képviselőhöz kötődik. Ő maga is jelen volt a budapesti Pride-on, és elmondása szerint olyan nagyszülőkkel találkozott, akik az LMBTQ-közösséggel együtt meneteltek. Hozzátette:

„Nagyszülők meneteltek együtt az LMBTQ-közösséggel, és azt mondták Orbánnak, hogy – elnézést, nagyon egyértelmű leszek – menj a picsába.”

A hvg.hu szerint a képviselő angolul úgy fogalmazott: „fucked off Orban”, amit a hivatalos tolmács is így fordított le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: A Tisza Párt szavazóinak harmada sem akar önálló többséget
A választók jelentős része nem tudott vagy nem akart állást foglalni abban, kik induljanak egyéniben a következő választáson. Még a Tisza Párt hívei között sincs egyértelmű támogatás a kizárólagos indulás mellett.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 10.



A 21 Kutatóközpont friss, reprezentatív kutatása azt mutatja, hogy bár sokan kormányváltást szeretnének, még a Tisza Párt támogatóinak egy része sem biztos abban, hogy ezt kizárólag Magyar Péter pártjával kellene megvalósítani. A felmérés szerint a választók fele szeretné, ha új kormány alakulna, 28 százalék viszont kitartana a jelenlegi mellett. A bizonytalanok aránya is jelentős, 21 százalékuk nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésről, írja a Telex.

A kutatás készítői kizárólag azokat kérdezték tovább, akik kormányváltást szeretnének vagy bizonytalanok, hiszen számukra releváns, hogy milyen összetételű ellenzékben gondolkodnak. A megkérdezettek között megoszlottak a vélemények: 30 százalék szerint jó lenne, ha a Tisza Párt önállóan szerezné meg a parlamenti többséget, 31 százalék pedig inkább más ellenzéki pártokkal közösen látná őket többségben.

A Tisza Párt saját szavazói között sem egységes a kép. 62 százalékuk örülne egy önálló Tisza-többségnek, viszont harmaduk (32%) a közös ellenzéki többség lehetőségét támogatná.

Ugyanakkor abban sincs teljes egyetértés, hogy kik induljanak el egyéni körzetekben a következő választáson. A válaszadók 35 százaléka szerint mindenkinek joga van elindulni a saját körzetében, 23 százalék csak a Tisza jelöltjeit látná szívesen, 14 százalék pedig a 2022-ben győztes ellenzéki képviselők indulását támogatná, méghozzá úgy, hogy ellenük a Tisza ne állítson saját jelöltet. 28 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani erről.

Magyar Péter korábban egyértelműen kijelentette: a Tisza Párt nem kíván együttműködni más ellenzéki formációkkal, és az ország mind a 106 egyéni választókerületében önállóan készül indulni. A 2022-ben mandátumot szerzett ellenzéki képviselők közül többek már jelezték, hogy nem indulnak újra – köztük Jámbor András, Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre. Mások, például Tordai Bence, Hadházy Ákos, Varju László vagy Szabó Szabolcs azonban ismét elindulnának, függetlenül attól, hogy mit dönt a Tisza Párt.

A parlamentbe jutás esélyeit illetően a válaszadók szerint a Fideszen és a Tisza Párton túl még három pártnak lehet esélye az 5 százalékos küszöb átlépésére: a Mi Hazánk Mozgalomra 40 százalék számít, a Demokratikus Koalícióra 25 százalék, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 22 százalék. Ugyanakkor sokan nem tudtak vagy nem akartak jóslatokba bocsátkozni, a megkérdezettek 42 százaléka nem nyilvánított véleményt.

A Tisza Párt szavazóinak válaszaiból is látszik, hogy a választók gondolkodása még formálódik. 46 százalékuk kizárólag a Tisza jelöltjeit szeretné látni a választáson, 28 százalék minden indulónak lehetőséget adna, 18 százalék pedig a 2022-es ellenzéki győzteseket támogatná. A sok bizonytalan válasz azt mutatja, hogy ezek a kérdések még nem alakultak ki teljesen a fejekben.

A kutatás 2025. június 24. és 27. között készült, ezer fős mintán, hibrid módszerrel. Az online kérdőívet a résztvevők SMS-ben kapták meg, a 65 év felettieket pedig telefonon kérdezték. Az adatok súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, így a felmérés reprezentatív a teljes lakosságra nézve. A hibahatár általánosan ±3 százalékpont, de részminták esetében ennél nagyobb is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter ígérete: A TISZA-kormány 16 évre visszamenőleg kivizsgálja a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását
A TISZA Párt vezetője azt is közölte: „Az összes szereplő ellen vagyonosodási vizsgálatot indítunk”.


Magyar Péter szerda este a közösségi oldalán írta meg, hogy mit terveznek a Magyar Nemzeti Bankkal, ha a TISZA Párt kormányra kerülne. Azt írta:

"Fókuszban a Nemzeti Bank kirablása.

A TISZA-kormány a koncessziós szerződésekkel és az Orbán-kormány gazdálkodásával valamint vagyonkezelésével ellopott közpénzek sorsa mellett a 16 évre visszamenőleg kivizsgálja a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását.

Ehhez kapcsolódóan megvizsgálnák:

- az MNB-alapítványok tevékenységét;

- az MNB gazdálkodását;

- az MNB székház túlárazott, haveri cégekkel végeztetett felújítását;

- az MNB üdülőinek építését;

- a világ legnagyobb bankrablásában Matolcsy György és családja érintettségét;

- a politikai megrendelők és szereplők érintettségét;

- az MNB alelnökeinek és Felügyelő Bizottságának esetleges érintettségét;

- a nyomozó hatóságok és az Állami Számvevőszék esetleges mulasztását.

Majd hozzátette: "Az összes szereplő ellen vagyonosodási vizsgálatot indítunk".


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pofon után visszautasítás: Macronék megint furcsán érkeztek egy látogatásra
A francia elnöki párt Vilmos herceg és Katalin fogadta Londonban, de a megérkezésük egy szokatlan jelenettel indult. A francia elnök kezet nyújtott, Brigitte azonban inkább a korlátba kapaszkodott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 10.



Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte július 8-án érkeztek az Egyesült Királyságba, ahol III. Károly brit király hivatalos látogatáson fogadta őket. A párt a RAF Northolt repülőtéren Vilmos herceg és Katalin hercegné várta.

A francia elnöki gépről történő leszállás közben egy különös jelenet játszódott le, amelyet a kamerák is rögzítettek, írja a 24.hu.

Emmanuel Macron a lépcsőn lefelé haladva felnyújtotta a kezét, hogy segítsen feleségének, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, és inkább a korlátba kapaszkodott.

A People magazin beszámolója szerint sokan ezt a mozdulatot úgy értelmezték, mint egy látványos mellőzést. Mások szerint Brigitte Macron egyszerűen csak az egyensúlyára koncentrált, vagy már előre a walesi hercegi pár üdvözlésére készült.

Az elnöki pár érkezését májusban egy pofozkodással tarkított jelenet árnyékolta be, ezúttal viszont ilyen nem történt – mégis újra kínos pillanatok kísérték a leszállást. Pár perccel később azonban már láthatóan barátságosan viselkedtek egymással, amikor találkoztak Vilmosékkal.

A látogatás különösen jelentős, hiszen utoljára 17 évvel ezelőtt járt hivatalos úton francia államfő az Egyesült Királyságban.

A jelenetet ebben a videóban az 50. másodperctől lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: