Karácsony Gergely a gátakról: csütörtökre teljes mértékben készen áll majd a város arra, hogy várja a Duna tetőzését
A Duna vízszintje várhatóan 8,5 méternél fog tetőzni, ami azt jelenti, hogy nem éri el a 2013-as rekordmagasságot. A védekezés ettől még teljes gőzzel folyik.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Római-partnál, a Királyok útja-Nánási útnál található gát mellől jelentkezett be kedden, ahol a szakemberek épp agyaggal erősítik a gátat. Ez a rész az árvízi védekezés egyik leggyengébb pontja, ezért van most itt szükség erősítésre – mondta a városvezető.
A Duna vízszintje várhatóan 8,5 méternél fog tetőzni, ami azt jelenti, hogy nem éri el a 2013-as rekordmagasságot – tette hozzá. Eközben a védekezés a Margitszigeten is teljes gőzzel folyik: ott 800 ezer homokzsákot töltenek meg.
A sziget déli bejáratát, ami a Margit híd felől van, kedden lezárták, és valószínűleg az Árpád híd felőli részt is zárni kell, bár ott még biztosítani kell egy szálloda működését.
A Dagály fürdő környékét szerdán mobilgáttal védik, mivel ott több intézménynek szüksége van megerősített árvízvédelemre.
Karácsony szerint Budapest holnaptól vagy legkésőbb csütörtök délelőtt teljes mértékben felkészül a Duna tetőzésére. A Fővárosi Vízművek csapata pedig azon dolgozik, hogy a vízszolgáltatás zavartalan legyen.
Az Óbudai-sziget esetében nem védekeznek, mert az árvízvédelmi területnek minősül. A hidakat lezárják, a vagyontárgyakat kimenekítik, és lekapcsolják az áramot. Karácsony hozzátette, hogy a sziget ártéri galériaerdőként funkcionál, és az itt végzett védekezés csak emelné máshol a vízszintet.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Római-partnál, a Királyok útja-Nánási útnál található gát mellől jelentkezett be kedden, ahol a szakemberek épp agyaggal erősítik a gátat. Ez a rész az árvízi védekezés egyik leggyengébb pontja, ezért van most itt szükség erősítésre – mondta a városvezető.
A Duna vízszintje várhatóan 8,5 méternél fog tetőzni, ami azt jelenti, hogy nem éri el a 2013-as rekordmagasságot – tette hozzá. Eközben a védekezés a Margitszigeten is teljes gőzzel folyik: ott 800 ezer homokzsákot töltenek meg.
A sziget déli bejáratát, ami a Margit híd felől van, kedden lezárták, és valószínűleg az Árpád híd felőli részt is zárni kell, bár ott még biztosítani kell egy szálloda működését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Ali Hámenei iráni legfőbb vezető, holttestét is megtalálták – ezt közölte a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú izraeli tisztviselő.
„Hámenei meghalt, és megtalálták a holttestét”
– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.
A Channel 12 hírügynökség közlése szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek és Donald Trump amerikai elnöknek megmutatták a volt iráni vezető holttestének képét. A jelentések szerint Izrael szombat reggel hatalmas csapást mért az iráni vezető rezidenciájára.
Jechiel Leiter, Izrael amerikai nagykövete tájékoztatta az amerikai tisztviselőket, hogy Izraelnek sikerült megölnie Hámeneit – mondta egy, az ügyhöz közel álló forrás a The Times of Israelnek. Donald Trump amerikai elnök pedig elmondta, hogy Irán legfelsőbb vezetésének több tagja is meghalt az amerikai-izraeli csapásokban.
Szenmtanúk szerint helyi idő szerint az esti órákban hangos éljenzés hallatszott Teheránban, a lakók az ablakokból tapsoltak és zenéltek, miután bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének halálhírét - írja a The Times of Israel.
A 86 éves ajatollah 1989 óta vezette Iránt. Legfőbb vezetőként a síita iszlám köztársaságban ő volt a legfőbb tekintély, kezében tartotta az államhatalom minden ágát, a hadsereget és az igazságszolgáltatást. Közel négy évtizedes uralma alatt kommoly regionális hatalmat épített. Irán ellenséges maradt az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben is, az országban kitört zavargásokat pedig sorra elfojtotta.
A szombati, Irán elleni csapások egy válságokkal teli időszakban történtek. A tavaly júniusi csapások bujkálásra kényszerítették, miután több közeli munkatársa és a Forradalmi Gárda parancsnokai is meghaltak. Az izraeli és amerikai támadások szétzúzták az ország nukleáris és rakétalétesítményeket. A hatalom ezrek életének árán verte le a szankciók alatt sínylődő lakosság januári, hatalmas tiltakozásait is - írta a hírügynökség.
Szijjártó Péter a Dubajban rekedt magyarokról: a helyzet veszélyes, már több mint ezren regisztráltak, de a légtérzár miatt nem tudnak hazatérni
Izrael és az Egyesült Államok megelőző csapást mért Iránra, ami válaszcsapásokat váltott ki. A külügyminisztérium megerősített call centerrel és éjszakai ügyelettel igyekszik segíteni a kint tartózkodó magyaroknak.
Egyetlen nap alatt majdnem a háromszorosára nőtt a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma Dubajban, miután szombaton kiéleződött a közel-keleti válság. Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra, amire válaszul több öbölbeli országot is támadás ért. A helyzet miatt a polgári repülés is leállt a térség több országában, így rengeteg magyar rekedt az Egyesült Arab Emírségekben. A fejleményekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy szombat esti Facebook-videóban számolt be.
A miniszter szerint a helyzet közvetlenül érinti a Dubajban tartózkodó magyarokat. „A közel-keleti válság az eszkaláció irányába mutat, Irán több öbölbeli országot, több arab országot is támadás alá vett, az ott található amerikai érdekeltségek és támaszpontok miatt, így van sajnos ez az Egyesült Arab Emirátusokkal is, Dubaj és Abu-Dzabi környékén is rakétatámadások történtek” – mondta Szijjártó.
A konzuli védelemre regisztrált magyarok száma drámaian megugrott.
„A nap elején még 371-en voltak konzuli védelemre regisztráltak, most ez a szám már 1100 fölé ment. Egyelőre sajnos a légtér zárva tart, így a légitársaságok nem repülnek, hiszen az most kifejezetten veszélyes lenne.”
A miniszter türelmet kért, és jelezte, hogy a nagykövetség munkatársai és a budapesti call center is megerősített létszámmal, egész éjjel dolgozik a helyzet kezelésén. „Itt Budapesten a call centerünkben is megnöveltük a létszámot és természetesen egész éjszaka is dolgoznak a kollégák” – tette hozzá, és arra kérte a kint tartózkodókat, hogy tartsák be a helyi hatóságok utasításait.
Szijjártó Péter a videójában két telefonszámot is megadott, ahol lehet érdeklődni, vagy segítséget kérni.
A szombat reggeli támadás nagyobbnak ígérkezik, mint az iráni nukleáris létesítmények elleni tavaly júniusi 12 napos akció. A csapások megkezdése után néhány órával Donald Trump amerikai elnök hivatalosan is bejelentette az amerikai akciót az iráni rezsim ellen. A támadás nyomán Izraelben rendkívüli állapotot hirdettek ki, készülve az ország ellen várható iráni rakétacsapásra. Izrael és Irán is lezárta a légterét. A légtérzárak miatt a Wizz Air felfüggesztette az Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba tartó járatait.
Egyetlen nap alatt majdnem a háromszorosára nőtt a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma Dubajban, miután szombaton kiéleződött a közel-keleti válság. Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra, amire válaszul több öbölbeli országot is támadás ért. A helyzet miatt a polgári repülés is leállt a térség több országában, így rengeteg magyar rekedt az Egyesült Arab Emírségekben. A fejleményekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy szombat esti Facebook-videóban számolt be.
A miniszter szerint a helyzet közvetlenül érinti a Dubajban tartózkodó magyarokat. „A közel-keleti válság az eszkaláció irányába mutat, Irán több öbölbeli országot, több arab országot is támadás alá vett, az ott található amerikai érdekeltségek és támaszpontok miatt, így van sajnos ez az Egyesült Arab Emirátusokkal is, Dubaj és Abu-Dzabi környékén is rakétatámadások történtek” – mondta Szijjártó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
35 milliárd forint közpénzt adott a magyar kormány Erdélynek: jutott az RMDSZ közelébe, de focira és jégkorongra is
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben 34,92 milliárd forintot ítélt meg Erdélynek. Az RMDSZ-hez köthető Iskola és Eurotrans Alapítványok közel 5 milliárd forintot kaptak.
Tavaly a magyar kormány 34,92 milliárd forint közpénzt utalt Erdélybe, a pénz jelentős része azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ és a NER közelébe került.
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben összesen 90,94 milliárd forint sorsáról döntött a határon túli magyar közösségek javára, és ennek több mint a harmada jutott Erdélybe – írta a Transtelex.hu.
Az RMDSZ-hez szorosan kapcsolódó két szervezet együtt 4 milliárd 950 millió forintot kapott. Ebből az Iskola Alapítvány 4 milliárd forint támogatást kapott, amiből többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota és egy tusnádfürdői villa felújítását finanszírozzák. A másik nagy kedvezményezett, az Eurotrans Alapítvány 950 millió forinthoz jutott. Ez a szervezet intézi a könnyített honosítást, és kiemelt feladata a kettős állampolgárok regisztrálása a magyarországi országgyűlési választásokra. Nem mellékes körülmény, hogy mindkét alapítványt Nagy Zoltán Levente vezeti, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szintén stabil kedvezményezett, 6,5 milliárd forint működési támogatást kapott. Az intézmény évek óta a magyar kormány egyik kiemelt erdélyi projektje, finanszírozása biztosított. A sporttámogatások is jelentősek maradtak. Az FK Csíkszereda 1,27 milliárd forintot, a Sepsi OSK 720 millió forintot, a Partium Labdarúgó Akadémia pedig 520 millió forintot kapott. A jégkorong területén a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémiát fenntartó Mens Sana Alapítványnak 931,5 millió forintot ítéltek meg 2025-ben. Ez az alapítvány Kelemen Hunor szülőfalujában működik.
A Bethlen Gábor Alapon keresztüli támogatások mellett más csatornákon is érkezik magyar közpénz Erdélybe.
A Pro Economica Alapítványon keresztül 2025 októberében több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztottak ki tizenhat erdélyi vállalkozás között. A nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítására, ahol Magyar Ház létesül, az Iskola Alapítvány már korábban is kapott 2,47 milliárd forintot. A projekt befejezését 2026-ra tervezik, a felújítás azonban váratlan többletköltségekkel jár.
A kormány azzal indokolja a támogatásokat, hogy azok a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és intézményrendszerének erősítését szolgálják.
Ennek része a „Szülőföldön magyarul” program is, amely tavaly 227 ezer külhoni magyar gyermeket és fiatalt támogatott.
Tavaly a magyar kormány 34,92 milliárd forint közpénzt utalt Erdélybe, a pénz jelentős része azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ és a NER közelébe került.
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben összesen 90,94 milliárd forint sorsáról döntött a határon túli magyar közösségek javára, és ennek több mint a harmada jutott Erdélybe – írta a Transtelex.hu.
Az RMDSZ-hez szorosan kapcsolódó két szervezet együtt 4 milliárd 950 millió forintot kapott. Ebből az Iskola Alapítvány 4 milliárd forint támogatást kapott, amiből többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota és egy tusnádfürdői villa felújítását finanszírozzák. A másik nagy kedvezményezett, az Eurotrans Alapítvány 950 millió forinthoz jutott. Ez a szervezet intézi a könnyített honosítást, és kiemelt feladata a kettős állampolgárok regisztrálása a magyarországi országgyűlési választásokra. Nem mellékes körülmény, hogy mindkét alapítványt Nagy Zoltán Levente vezeti, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Trump állítása szerint Hámenei nem tudta elkerülni az amerikai hírszerzést és a „rendkívül kifinomult nyomkövető rendszereket”, és az Izraellel való szoros együttműködés miatt sem ő, sem a többi, vele együtt meggyilkolt vezető nem tehetett semmit. Az elnök úgy véli, ez az iráni nép számára a legnagyobb esély, hogy visszaszerezze országát. Azt is írta, hogy értesülései szerint sok, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó katona és a biztonsági erők más tagjai már nem akarnak harcolni, és mentességet kérnek. Ezzel kapcsolatban egy korábbi üzenetét is idézte:
„Ahogy tegnap este mondtam: »Most még megkaphatják a mentességet, később csak a halált!«”
Trump reményét fejezte ki, hogy az IRGC és a rendőrség békésen egyesül az „iráni hazafiakkal”, hogy az ország visszanyerje méltó nagyságát. Bejegyzésében azt állította, hogy nemcsak Hamenei halt meg, hanem az ország is „egyetlen nap alatt nagy mértékben megsemmisült, sőt, teljesen elpusztult”. Hozzátette, hogy a „súlyos és pontszerű bombázások” a héten át, vagy ameddig szükséges, megszakítás nélkül folytatódnak, hogy elérjék céljukat, ami a béke a Közel-Keleten és valóban az egész világon.
Szombaton Izrael és az Egyesült Államok légitámadás-sorozatot zúdított Iránra. A hadművelet célpontjai iráni katonai és nukleáris létesítmények, valamint a teheráni vezetés központjai voltak. Trump közölte, a „nehéz és pontos bombázás” a héten is folytatódik, majd hozzátette: „Ez a legnagyobb esély az iráni nép számára, hogy visszavegye az országát.” Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a hivatalos iráni bejelentés előtt arról beszélt, hogy „sok jel mutat arra”, hogy a legfőbb vezető már nincs életben, és felszólította az irániakat, hogy „özönöljenek az utcákra, és fejezzétek be a munkát.”
Irán válasza nem késett: az Iszlám Forradalmi Gárda „kemény, határozott és megbánást kiváltó megtorlást” ígért, miközben az állami televízióban síró műsorvezetők jelentették be a „mártírhalált”. Az iráni alkotmány értelmében az új legfőbb vezetőt a teokratikus szervezete, a Szakértők Gyűlése választja meg, de az utódlás folyamata bizonytalan.
A lépést a republikánusok a „béke erőn keresztül” elvét hangoztatva üdvözölték, míg a demokraták élesen bírálták. „Ez a háború törvénytelen. Szükségtelen. És katasztrofális lesz” – közölte Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő. Ilhan Omar képviselő szerint Trump „egy illegális és igazolhatatlan háborúba rángatja az országot”. A kritikusok szerint a művelethez hiányzott a kongresszusi felhatalmazás, ami sérti a háborús jogkörökről szóló törvényt.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Az ENSZ a deeszkalációra és a feszültség csökkentésére szólított fel, míg Reza Pahlavi, a száműzött iráni trónörökös „humanitárius beavatkozásnak” nevezte a történteket, amely esélyt adhat a népnek a győzelemre.
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
