BUDAPEST
A Rovatból

Megint előbukkant "Magyarország legkisebb hegycsúcsa", ami csak ritkán látható

A budapesti legenda szerint ez rossz jel.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. augusztus 16.


Link másolása

Kis szikla bukkant ki a Duna vizéből a napokban. Ilyen utoljára 2015-ben történt, előtte 2011-ben és 2003-ban volt látható.

Pedig a huszadik században a 100 év alatt csak négyszer fordult elő.

A pesti és budai legenda úgy tartja, hogy ha előbukkan Az Ínség-kő, vagyis az Ínség-szikla, akkor a következő évben éhínség várható. A történet alapja az, hogy a szikla csak nagyon alacsony vízállásnál látható, tehát amikor szárazra kerül, az komoly, a következő évi termést veszélyeztető aszályt jelez. A legenda szerint akkor olyan alacsony a Duna, hogy leállnak a hajómalmok, megszűnik az őrlés, és ennek nyomán éhezés lesz.

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A sziklák első, ínséggel kapcsolatos említése a 18. század végére tehető, és mint azt Kovács Imréné geológus annak idején elmondta a Magyar Hírlapnak, valószínűleg azzal állt kapcsolatban, hogy amint a Duna vízállása egyre csökkent, egyre több szikla került a felszínre. A sziklák megjelenésével egy időben az alacsony vízállás miatt sok hajómalom arra kényszerült, hogy leálljon. „Mivel akkoriban a táplálkozás egyik fő eleme a kenyér volt, az őröltetési lehetőség híján a liszt – s így a péktermékek – ára felment, így azoknak megvásárlását egyre kevesebben engedhették meg maguknak – így óhatatlanul kitört az éhínség.”

A geológus még azt is elmondta a lapnak, hogy ez a jelenség a meteorológusoknak is fontos lehet, pontosan azért, mert a múlt században csak négyszer látszott ki az Inség-szikla.

A homokkőből álló Ínség-kő egy általában vízzel fedett sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál, s Szabadság-híd közelében, a parttól 20-30, a folyómeder szélétől úgy 5 méterre. Rendszerint a budapesti vízmércén mért körülbelül 95 centiméteresnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.

VIDEÓ: Az Ínség-szikla

Amit még a szikláról tudni kell, az, hogy a 19. század végéig a Gellért-hegynek azon része alatt, ahol most a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom áll, a hegy lábánál számos nagyobb szikla sorakozott . Ezeknek volt gyakorlatilag a folytatása a mederben az Ínség-kő. Ezek a szirtek, sziklák tehát „kisebb-nagyobb kőzettuskók formájában a Dunának csaknem fele szélességéig találhatók voltak a XIX. században, természetesen legtöbbször jórészt a víz alatt. A Szabadság híd budai pillére részben egy ilyen kibukkanásra épült.” A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották, így a vízből kiemelkedő szirtek, az Ínség-követ kivéve, eltűntek.

A 4-es metró vonalának építésekor a Duna-medret is vizsgálták, és ekkor állapították meg, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.

Sokan Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsának tartják. Mint azt mi is megírtuk három évvel ezelőtt Dunaiszigetek blog bejegyzése alapján, 2015 nyarán újra előbukkant az Inség-kő.

2015 szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát: 95 méter a tengerszint felett – A Dunaiszigetek szerint „az Ínség-szikla magassága a vízszínteséstől függően 95,74-95,6 méter között változhat”

Instagramon itt követhetsz, Facebookon ezen a linken, Youtube-on itt iratkozhatsz fel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A kormány lemondott több mint egymilliárd forint uniós pénzről, amit a Nyugati pályaudvar átépítésére kaptak
A tervek szerint az Eiffel-csarnok alá vitték volna a vágányokat, az így felszabaduló részen pedig közösségi teret alakítottak volna ki. Lázár János azonban közbelépett.

Link másolása

Lázár János beruházási miniszter javaslatára azonnali hatállyal

felmondott egy tavaly októberben aláírt 2,8 millió eurós (1,1 milliárd forint) összegű uniós támogatási szerződést a kabinet

- írja a Népszava.

A lap megjegyzi, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapvetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2022. évi második pályázati kiírására történő benyújtásáról szól, de az utolsó pontjában az is szerepel, hogy Magyarország a szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedések keretében felmond egy Európai Bizottsággal korábban megkötött Támogatási Megállapodást is.

A Népszava információi szerint a Nyugati pályaudvar környezetének megújítására, kapacitásbővítésére, valamint további tervezési feladatainak elvégzésére még tavaly a Vitézy Dávid vezette - azóta megszűnt - Budapest Fejlesztési Központ és a jogutódja a Lázár János felügyelete alá tartozó Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) által elnyert uniós forrásról van szó.

Az már korábban kiderült, hogy a spórolás legnagyobb vesztese Budapest lesz. Folyamatosan állítják le a projektjeit az iskoláktól a hídakig.

A Nyugati Pályaudvar újjászületését célzó terv 2,5 milliárd forint összértékű projekthez az állami forráson kívül ugyanis az EU-tól pályázati úton 2,8 millió eurót, azaz körülbelül 1,1 milliárd forint forrást nyert el a BFK jogutódjaként az NKK.

A felújítástól többek között a metróállomás integrálását várták, valamint a vágányokat a műemléki védettségű Eiffel-csarnok alá vitték volna, az így felszabaduló teret pedig közösségi célokra nyitották volna meg. Lehetőség nyílt volna a belváros további zöldítésére, a környéken egy új, parkosított városrészt alakítottak volna ki.

A brit építészirodával meg is kezdődtek a részleteket tisztázó tárgyalások, de a tervezői szerződést már nem tudta aláírni a BFK, mivel Lázár János előbb átnevezte, majd minisztériumába olvasztotta a céget.

Korábban mi is bemutattuk a terveket:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Így ünnepelt Budapest utcáin a tömeg szilveszter éjjelén
A fővárosban a Covid-éveket leszámítva mindig jó nagy tömeg ünnepelte az új évet, éjjel sem volt ez másképp. Sok ember, dudaszó, tűzijáték, petárdák, színes és hangos kavalkád volt az utcákon.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Szilveszteri hangulatban Budapest - már kora este elárasztották a belvárosi utcákat az ünneplők
Hangos dudaszó, színes parókák, konfetti, és egyre nagyobb tömeg - ezt találtuk Budapest utcáin néhány órával éjfél előtt. Mutatjuk a képeket.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Videó: Koncertteremmé alakult a Deák téri metróállomás az átadás előtt
A metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. Most te is bepillanthatsz a különleges eseménybe.

Link másolása

Január 23-án átadják a fővárosi közlekedőknek az M3-as metró Deák téri, valamint a Ferenciek tere állomásokat.

Ám a közlekedés megindulása előtt a metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. A koncertről az Énbudapestem készített felvételt.

Az M3-as metró felújítása újabb szakaszához érkezik:

január 23-án megnyitják a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomásokat az utasforgalom előtt

– írta a Budapesti Közlekedési Központ.

Az átadás után Kőbánya-Kispesttől már a Deák Ferenc térig lehet utazni a metróval, így Dél-Pest felől átszállás nélkül elérhetővé válik a belváros, az M1-es földalatti, valamint az M2-es metró. A Deák Ferenc tér és a Göncz Árpád városközpont között továbbra is pótlóbusz közlekedik, a Nagyvárad téren pedig az állomás felújítása miatt továbbra sem állnak meg a szerelvények.

Az M3-as metró felújítása 2017 őszén a vonal északi szakaszán kezdődött. A felújítás 2023 második negyedévében fejeződik be, várhatóan március közepétől már a teljes vonalon jár a metró, május közepétől pedig az utolsóként felújított Nagyvárad tér és Lehel tér állomásokat is használhatják az utasok – ígéri a BKK.

A koncertről szóló anyagot EZEN A LINKEN lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: